Még csak tegnap kezdődött, és máris vége az európai futballünnepnek. A 2007-es cardiffi döntés óta erre várt Ukrajna népe, s lám-lám, ennyi volt, holnap késő este kialszik a fény a labdarúgó-Európa-bajnokság döntőjének helyszínén, a kijevi Olimpiai Stadionban is, mint ahogyan a többi hét helyszínen ez már korábban megtörtént.
Hogy milyen volt, miképpen sikerült a mögöttünk hagyott szűk egy hónap, azt még nehéz megmondani, az utolsó és egyben legfontosabb felvonást várjuk meg, aztán szép lassan leülepszenek a dolgok, s könnyebb lesz értékelni is. Persze, azon nemzetek fiai, kiknek együttese korán búcsúzott, nyilván egész másképpen élik meg a tornát, mint mondjuk a taljánok és a hispánok.
Így, az Eb végeztével rohamosan esnek az árak Ukrajnában. Legalábbis a vendéglátás területén. A fővárosban például júliusra háromszor olcsóbban lehet szállást foglalni, mint júniusban lehetett. A szurkolók kedvelt italának, a sörnek az ára is lefelé araszol. Egyébként az azt követően kezdett felfelé kúszni, hogy az európai szurkolók rácsodálkoztak az egy euró körüli, számukra alacsony árfekvésre.
Ami a pályán történteket illeti, lassan, de valóban csak lassan, kezdi túltenni magát az ukrán nép a kiesés okozta sokkon. Kassai nyakába varrja boldog-boldogtalan a kiesést, a lapok tele vannak őt és segítőit gúnyoló montázsokkal, karikatúrákkal. Gyakorlatilag szitokszó lett a magyar játékvezető neve… Egyes vélemények szerint ez a két szomszédos ország kapcsolataira is rossz fényt vethet.
Kikértük az Eb-vel kapcsolatos véleményét Mihajlo Lanyónak, a Kárpátaljai Megyei Labdarúgó-szövetség elnökének. A szakági vezető szerint a rendezéssel futballtörténelmet írt Ukrajna. –Sokáig kételkedett a világ abban, képesek leszünk-e megfelelő színvonalon lebonyolítani a kontinensviadalt. Számos ukrajnai Eb-helyszínen jártam, ott lehettem az Ukrajna–Svédország mérkőzésen. Az ott látottak és tapasztaltak alapján elmondhatom, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség nem is dönthetett volna jobban, amikor nekünk és a társházigazda Lengyelországnak ítélte oda a rendezés jogát. Véleményem szerint a két ország egyáltalán nem szégyenkezhet, a korábbi házigazdák nyomdokaiban járnak. Kijevben lehetett igazán látni, hogy kicsiket-nagyokat, férfiakat és nőket is megfertőzött a futball-láz. A színvonalra se lehet panasz, eddig remek mérkőzéseket láthattunk, és a döntő sem lehet majd rossz.
