A Lernkunst a grazi uniT elnevezésű, a feltörekvő művészet és a fiatal művészek támogatását, valamint innovatív szempontok és programok előmozdítását célzó kulturális kezdeményezés keretében alkalmazott megközelítés. Hangsúlyos elemét a felnőttekkel és a fiatalokkal végzett oktatási munka során alkalmazott nem hagyományos megközelítések képezik, különösen az alapfokú oktatás és a képesítés megszerzéséhez szükséges kötelező záróvizsgák területén.
A Lernkunst projekt keretében művészek és pedagógusok a művészeti és az oktatási folyamatok közötti összefüggéssel kapcsolatos kérdéseket vizsgálnak, például a következőket: Milyen formális és informális tanulási lehetőségek rejlenek a művészeti és kreatív folyamatokban? Hogyan hozhatok létre olyan tanulási környezeteket, amelyek a célcsoportom valós körülményeit tükrözik? Hogyan támogathatok projektorientált tanulási és tervezési folyamatokat?
A művészet és az oktatás integrálása valamilyen művészeti folyamatnak a diákokkal együtt történő létrehozásával jár. „Itt az a fontos, hogy nincs előre meghatározott kimenet” – jegyzi meg Birgit Waltenberger, az uniT oktatási vezetője a projekt egyik döntő pontját kifejtve.
A tanárok és a diákok művészeti alapokra épülő projektmunka formájában dolgozzák ki részletesen a témát. Ebből sokféle anyag alakulhat ki a szövegektől a rövid színdarabokon át a videókig.
KÜLÖNFÉLE KOMPETENCIÁK ELŐMOZDÍTÁSA
A kreatív projektek keretében folytatott tevékenységek a tanulás és a kompetencia számos aspektusát érintik – magyarázza Waltenberger. „Ha például művészeti projekthez tartozó teret akarok tervezni, meg kell mérnem azt, át kell gondolnom, hogy mennyi anyagra van szükségem, illetve hogy miként építhető fel valami úgy, hogy ne omoljon össze. Ki kell találnom, hogy milyen anyagokat fogok venni, és el kell mennem megvenni azokat.” Ezenfelül számos kommunikációs folyamat működik a projektmunka során; a résztvevőknek tárgyalniuk kell másokkal, konszenzusra kell jutniuk, és konfliktusokat kell megoldaniuk.
A folyamatok összességében leginkább a térről, illetve a térrel, önmagunkkal és másokkal való kapcsolatteremtésről szólnak. „A tér elfoglalása is felmerül abban az értelemben, hogy láthatóvá váljunk a csoporton belül, amely védelmül is szolgál. A csoporton belül a diákok olyan dolgokat tehetnek meg, amelyeket egyedül nem tudnak elvégezni, vagy amelyek önálló elvégzéséhez nincs bátorságuk. Ez nagymértékben összefügg a saját határainknak és mások határainak megtapasztalásával.” A kapcsolatteremtés gyakran mozgással és testbeszéddel könnyebb, mint beszéddel. De nem csak a csoporton belüli kommunikáción van a hangsúly. A külvilág előtti megnyílással, a csoportként képviselt álláspont elfogadásával is jár, például nyilvános terekben tartott előadások vagy felszólalások révén.
AZ ÉRZELMEK MEGÉLÉSE ÉS KONSTRUKTÍV KEZELÉSE
A folyamatok „szelepként” is alkalmazhatók az érzelmi problémákkal való megbirkózáshoz. Először is hozzáférést biztosítanak a diákok élete szempontjából fontos témákhoz, és kitérnek a csoportot foglalkoztató problémákra: például a jövőjükkel, a társadalomban betöltött szerepükkel kapcsolatos kérdésekre, valamint olyan témákra, mint az elmenekülés és a helyük megtalálása. Másodszor: a csoport érezheti az elismerést, például amikor a diákok színre visznek egy színdarabot, és megtapsolják őket. Az egyenlet másik oldalán a kudarc áll, ugyanis nem mindig működik minden – mondja Waltenberger. „Ez elkerülhetetlenül magában foglalja az értékelés és az ítélkezés kérdését, amelyet ezt követően boncolgatunk és kétségbe vonunk.”
CSELEKVÉS, REFLEKTÁLÁS ÉS AZ ELLENÁLLÁS KEZELÉSE
A művészet beiktatásával végzett tanulási és oktatási folyamatok előterében a cselekvés áll. Ez azonban minden esetben reflexióra is szólít. „A diákok gyakran meglehetősen szkeptikusak, és megkérdőjelezik az aktuálisan tanultakat” – mondja Waltenberger. Emiatt fontos elgondolkodni a folyamatokon és az eredményeken.
A (tanulással szembeni) ellenállás valóban problémaként merül fel a Lernkunst projekt folyamataival összefüggésben. Waltenberger szerint a kreatív teret ezért úgy kell kialakítani, hogy abban mindenki számára legyen hely: „Milyen lehetőségeket kínálhatok, hogy mindenki számára legyen hely?” A projektekben tehát sokféle szerep megtalálható, ami például azt jelenti, hogy nem elvárás a színpadra lépés azok esetében, akik nem akarnak egy színdarabban feltűnni. Léteznek a színpadon kívül teljesítendő feladatok és betölthető szerepek is.
HA KEVÉS AZ IDŐ
A felnőttoktatásban nem ritka a kevés erőforrás és a munkaidő. Az oktatók és a tanárok mindazonáltal még így is kialakíthatnak kreatív tanulási folyamatokat a résztvevőikkel, mivel – Waltenberger szerint – a munkának nem mindig kell nagyszabású, önálló projektekre irányulnia. Más oktatási vagy kompetenciaterületeken tevékenykedő oktatókkal együtt kidolgozott, valamint kisebb projekteket is magában foglalhat. Waltenberger a „német–kommunikáció–társadalom” kompetenciaterület részét képező alapfokú oktatási program keretében szervezett városnéző sétát említi példaként. A séta olyan helyszínek történelmi hátterére fókuszált, amelyekre vonatkozóan a résztvevők további önálló kutatást is végeztek, és az adott helyszínek térképét is elkészítették.
A diákok ugyanakkor a képzelőerejük segítségével is megőrizhetnek erőforrásokat. Belehelyezkedhetnek egy szerepbe, eljátszhatják azt, kísérletezhetnek.
A LERNKUNST PROJEKTRŐL
Az uniT kulturális kezdeményezésnek két fő tevékenységi köre van, ezek közül az egyik a művészeti labor (Kunstlabor). Ez a művészet, az oktatás, a társadalmi kérdések metszetével foglalkozik, és az alapfokú oktatásra, a képesítés megszerzéséhez szükséges kötelező záróvizsgákra, valamint a felsőoktatásba való átmenetre helyezi a hangsúlyt. „A Lernkunst mindig jelen van, és ahogy korábban is, a célkitűzések megvalósításához felhasznált eszköz szerepét tölti be” – jegyzi meg Waltenberger a projektet ismertetve.
A Lernkunst 2008-ban az alapfokú oktatással összefüggésben jelent meg – eredetileg az uniT és a Mafalda Raus aus der Box (Kilépés a megszokottból) elnevezésű projektjeként, amely azt a célt tűzte ki, hogy a művészet és a kreativitás beépüljön az alapfokú oktatásba.
Az uniT jelenleg nemzetközi partnerekkel is együttműködik egy olyan tanterv kialakítása érdekében, amelynek segítségével a művészek képesítést szerezhetnek arra, hogy fiatalokkal dolgozzanak a társadalmi életet érintő területeken.
(További információ németül: LERNKUNST Kunstlabor Graz uniT Manual für kreative Methoden in der Basisbildung; LERNKUNST in der Ausgabe von Die Österreichische Volkshochschule (PDF); Kunst und Literatur in der Erwachsenenbildung; Kunst und Kultur in der Erwachsenenbildung. Szerző: Lucia Paar/CONEDU)
