A folytonosság szimbóluma

Kedden lesz II. Erzsébet brit királynő születésének századik évfordulója, annak az uralkodónak, aki hetven évig állt az Egyesült Királyság élén. Ezzel ő a brit történelem leghosszabb ideig regnáló uralkodója. A világtörténelemben is csak XIV. Lajos „a Napkirály” előzi meg a maga 72 éves uralkodásával. II. Erzsébet azonban nem pusztán hosszú uralkodásával írta be magát a történelembe, hanem azzal, hogy modernizálta a brit monarchiát és átvezette azt a XXI. századba. 1952 és 2022 között 15 brit miniszterelnökkel dolgozott együtt, közben átvészelte a Brit Birodalom széthullását, a hidegháborút és az új évezred kihívásait. Jelen írásunkban az ő életét mutatjuk be, annak a királynőnek aki a folytonosság és a stabilitás szimbólumává vált egy változásokkal teli korban.

Erzsébet nagyapja V. György király uralkodása 1926. április 21-én alatt született Londonban. Édesapja Albert György yorki herceg, édesanyja a skót arisztokrácia elitjéhez tartozó Elizabeth Bowes-Lyon volt. Erzsébetet születésekor nem úgy ünnepelték mint trónörököst, hiszen a brit trónöröklési rendben a harmadik helyen állt, nagybátyja Eduárd, walesi herceg és édesapja után. Ráadásul valószínűsíthető volt, hogy az akkor még fiatal Eduárd házasságot köt és utódai születnek. Nagybátyja VIII. Eduárd néven 1936-ban, V. György halála után került a trónra, de még ugyanabban az évben le is mondott, hogy összeházasodhasson a kétszeresen elvált amerikai Wallis Simpsonnal. Ekkor került trónra édesapja VI. Györgyként a trónra, Erzsébet pedig trónörökössé lépett elő.

Erzsébet gyermekként magánórákat kapott alkotmánytörténelemből, francia nyelvből. Hogy vele egykorú lányokkal szocializálódhasson, létrehozták az 1. Buckingham Palota lánycserkész-csapatot. A II. világháború első éveit húgával Margit hercegnővel együtt a királyi család vidéki kastélyaiban töltötte, távol szüleitől. 1943-ban jelent meg először nyilvánosan, amikor meglátogatott egy gránátos ezredet. 1944-től már rendszeresen elkísérte a királyi párt belföldi útjaikon. 1945 februárjától a brit hadsereg női haderejében szolgált, ahol sofőrnek és szerelőnek képezték ki. Az európai háború végét, a győzelem napját Margittal együtt inkognitóban a londoni utcákon lévő tömeggel együtt ünnepelték. 1947-ben ment férjhez Philip Mountbatten, egykori görög és dán királyi herceghez. Házasságuk Fülöp 2021-ben bekövetkezett haláláig, 73 évig tartott. Négy gyermek született, Károly, Anna, Andrew Mountbatten-Windsor és Eduárd.

1952 elején Erzsébet és Fülöp ausztráliai és új-zélandi körútra indultak az akkori brit gyarmaton Kenyán keresztül. Éppen az afrikai országban tartózkodtak, amikor február 6-án hírt kaptak VI. György haláláról. Erzsébet ekkor huszonöt évesen II. Erzsébet néven hét nemzetközösségi királyság az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, Pakisztán és Ceylon uralkodójává továbbá a Brit Birodalomból kialakult független országokat összefogó nemzetközi szervezet a Nemzetközösség fejévé vált. Említésre méltó, hogy Erzsébet uralkodásának kezdetén Winston Churchill volt a királyság miniszterelnöke, aki a II. világháború után 1951 és 1955 között másodszor állt a brit kormány élén. Tegyük hozzá, hogy bár az uralkodóknál a trónra lépés dátumát szokás ünnepelni II. Erzsébet sohasem ünnepelte február 6-át, mert azon a napon hunyt el szeretett édesapja. Helyette koronázásának a napját ünnepelte. II. Erzsébetet 1953. június 2-án koronázták meg. Az új idők hajnalát jelezte az, hogy koronázását először közvetítették televízión. Uralkodásának kezdetén egyébként körbeutazta a királyságot és felkereste Norvégiát, Svédországot, Portugáliát, Franciaországot, Hollandiát, Dániát és az Egyesült Államokat. 1952-ben elmondta első karácsonyi beszédét, ami idővel hagyománnyá vált és a királynő ezután minden karácsony első napján elmondta karácsonyi üzenetét. Erzsébet 1953-ban Fülöp társaságában egy hét hónapos világ körüli útra indult. 13 országot látogatott meg, 64 ezer kilométert tett meg földön, vízen és levegőben. Ekkor lett ő Ausztrália és Új-Zéland első uralkodója, aki meglátogatta ezeket a nemzeteket. II. Erzsébet egyébként egész uralkodása alatt több száz hivatalos látogatást tett más országokban és a Nemzetközösségben. Ezzel ő volt a legtöbbet utazó államfő.

II. Erzsébettel szemben nagyok voltak az elvárások. A II. világháború okozta nélkülözés után a jólét felé való elmozdulást és a nemzeti nagyság helyreállítását remélték tőle. Ez azonban korántsem volt egyszerű feladat, hiszen 1945 után egy újfajta világhatalmi konfliktus köszöntött az emberiségre, a hidegháború, amelynek legsötétebb évei éppen a királynő uralkodásának kezdetére tehetőek. Ezzel párhuzamosan a Brit Birodalom rohamtempóban hullott szét. Az 1950-es, 1960-as és 1970-es években a karibi térségben, Afrikában, Ázsiában és a Csendes-óceánon sorra nyerték el függetlenségüket a gyarmatok. Az 1956-os szuezi válságban pedig nagyhatalmi státusza végleg elveszett. Ennek ellenére végéig II. Erzsébet uralkodása alatt magas volt a monarchia intézményének támogatottsága. Ez éppen II. Erzsébet erőfeszítéseinek köszönhető, aki folyamatosan demokratizálta és modernizálta a monarchia intézményét. Igyekezett az uralkodó munkáját az alattvalók lehető legszélesebb körének hozzáférhetővé tennie. E célt szolgálták a fent már említett külföldi látogatásai is, amelyen új gyakorlatot vezetett be: a városi sétákat, amelyek lehetővé tette a királynő számára, hogy alattvalók személyesen találkozzanak vele. 1977-ben uralkodásának 25. jubileumát is egy hosszú országos és nemzetközösségi körúttal ünnepelte meg, melynek során mintegy 90 ezer kilométert tett meg. A királyi család tagja részt vettek a korábban a Brit Birodalomhoz tartozó országok függetlenné válási ünnepségein. Ezzel elérte, hogy függetlenné váló országok túlnyomó többsége a Nemzetközösség tagja maradjon. Ugyancsak a monarchia ügyének szolgálatába állította a modern tömegkommunikációs eszközöket, először a rádiót, majd a televíziót végül pedig a világhálót is. 1969-ben például elkészült az első dokumentumfilm, amely a királyi család életét mutatta be. Persze ez a folyamat azzal is járt, hogy a média folyamatosan figyeli a királyi családot, ami nem kevés botrányt eredményezett. Uralkodásának talán egyik legtöbbet emlegetett ilyen botrány fia Károly és Diana hercegné válással végződő házasságuk.

II. Erzsébet 96 éves korában 2022. szeptember 8-án hunyt el, két nappal azután, hogy kinevezte Liz Trusst miniszterelnökké. Temetésén a világ legtöbb országa képviseltette magát, többségében a legmagasabb uralkodói vagy államfői szinten. A trónon fia III. Károly követte, aki a mai napig az Egyesült Királyág uralkodója.

Felhasznált irodalom

Elizabeth II queen of United Kingdom. Britannica.com; The life and times of Queen Elizabeth II. The Estate Office, Sandringham, Norfolk (sandringhamestate.co.uk); Győrfi János: Anglia rövid története. Anno Kiadó, Budapest, 2004.