Azt mondják, hogy az élmények, az utazás olyan tapasztalatokat ad, ami semmi mással nem helyettesíthető. Ha világot látunk, gazdagabbak leszünk. Mi is eszerint próbálunk élni, és a mindennapjainkba igyekszünk több olyan utazást is becsempészni, ami csak az élményszerzésről szól. Kirándulások, rokonlátogatások, nyaralás – van itt minden, csak győzzük. Felnőttként egy 2-3 vagy esetenként 4 órás autóút nem különösebben fárasztó, csak ülni kell, figyelni a tájat, és ha ránk jön a szükség, akkor megtalálni a megfelelő helyet egy kis pihenőre. Viszont gyerekként ez nem csak ennyiből áll. A gyerekekkel utazás során gondoskodni kell számukra a gazdag étel- és italkínálatról (mint egy jó gasztrofesztivál esetében), megfelelő szórakozási lehetőségről (mint egy élményparkban), olvasnivalóról (például egy könyvtár gyermekosztályával egyező felhozatallal), kényelemről (a csillagok száma legyen minél több, és ha szerencsénk van, legalább valamennyit alusznak) és persze jó társaságról (teljesíthetetlen, mert egy autóba legfeljebb öten férünk be, a két gyerek mellett apa és anya, aki annyira nem lehet érdekes, mert mindennap ott van, és egy esetleges ötödik személy, akitől folyamatosan bocsánatot kell kérni a hangoskodás miatt). Szóval nem egyszerű. Dodi négyéves, szeptember végén ünnepelte a születésnapját, ezúton is isten éltesse, és vele már lehet utazni, hosszabb távokat is kibír, alszik is valamennyit, az autó rázkódása bármikor álomba ringatja (hála a rázós utakért) – persze nem mindig volt így, többször utaztunk vele úgy, hogy az egész útra a csillapíthatatlan sírása nyomta rá a bélyegét, de ott valahol kétéves kora környékén történt valami, aminek köszönhetően elviselhetőbb lett számára az utazás, talán a zene teszi, amire egy idő után már jobban figyelt, vagy az, hogy le tudja foglalni magát a kezébe adott játékkal vagy könyvvel, amit természetesen ő választ ki, és nagyjából nyert ügyünk van (persze kivételek a mai napig akadnak, és persze a csintalankodást nem is számítjuk). Ádó még nincs kétéves, még nem köti le annyira a körülötte lévő világ, hamar rá is un a dolgokra, és csak rövid ideig lehet vele csendben, nyugalomban és békében utazni. Persze megyünk vele, és igyekszünk kitolni a határait, de egyelőre még nem szereti, sőt el sem viseli, hogy a gyerekülésbe szíjazva kelljen utaznia, de nyilván ez is változni fog.
A közelmúltban mi is megünnepeltük a magyar népmese napját, azon a napon is olvastunk, mint minden más napon reggel és este. Dodinak egy-egy altatás során olykor tíz mesét is el kell olvasni, nem tud betelni velük, mindig újabb és újabb mesét követel, és talán azt szeretné, ha alvás helyett is mesét hallgathatna, amit vagy az anyja, vagy az apja olvas fel. Éppen ezért a gyerekkönyvállományunk is folyamatosan bővül, hisz habár időnként vannak kedvencek, amik mellé nem kell másik, egy idő után a kedvencek is kegyvesztetté válnak, és jönnie kell valami újnak, vagy valaminek, amit már régebben olvastunk. Szerencsére a könyvesboltok gyerekkönyvkínálata nagyon gazdag, van miből válogatni, és a világhálón található értékeléseknek, bemutatóknak, véleményeknek köszönhetően nem is lehet nagyon mellélőni – persze időnként előfordul, hogy ez megtörténik, és adott kiadványban lévő történetek, illusztrációk sem a gyerekeket, sem a szülőket nem mozgatják meg, de ezen könyveken könnyűszerrel túl tudunk adni. Ádó egyelőre még csak ismerkedik a könyvekkel, elsősorban a lapozókkal, és elsősorban azokkal, amikben járművek szerepelnek, de egy-egy rövidebb történettel már őt is le lehet kötni. Aztán meg majd meglátjuk, hogy sikerült-e könyvolvasókat nevelnünk, de ha nem, akkor sem volt hiába, a könyvekkel már nyertek ők is, csakúgy mint, mi szülők is.
Ádó most egyebek mellett a beszéde fejlesztésével van elfoglalva, és ezzel sok nevetésre okot adó kifejezéssel örvendeztet meg bennünket. Csak néhány példa: a Bundás nevű kutyánk az ő szótárában Gyimbi, a traktor kha, a mazsola mó, a fecske hette, Süsüből a sárkányból Hühü lett, és még sorolhatnánk...
PS: a mellékelt képen éppen a Minden napra egy mese című kötetet lapozzák, amivel a közelmúltban ismerkedtek meg. Dodi hátán pedig egy szuperhős palást van – ha nem lenne egyértelmű.
