„Fantasztikus érzés e családhoz tartozni”

A Neoton Família Sztárjai zenekar lépett fel Szabadkán – a koncert előtt Csepregi Évával beszélgettünk

Amikor kiderült, hogy Szabadka város napján a Neoton Família Sztárjai zenekar lép fel, egyik barátommal egy játékba kezdtünk. Egymás után felváltva mondtuk az ismert Neoton-dalok címeit. A játék jócskán eltartott, annyi ismert daluk van. A Neoton Família a magyar zenei élet egyik legmeghatározóbb zenekara, külföldön is sikereket ért el, és más nyelveken is megjelentek a dalai. Az együttes története a hatvanas évekre nyúlik vissza, a neve többször variálódott, a Neoton Famíliát 1977-ben kezdték el használni. Végvári Ádám és Csepregi Éva 1983-ban Japánban megnyerte a Yamaha zenei fesztivál nagydíját a Holnap hajnalig című zeneszámmal, így a Neoton Família a Távol-Keleten is népszerű lett. A tagok dalairól a nyár juthat eszünkben, szinte megidézik a nyolcvanas éveket, egy kor lenyomatai. Kiderül, hogy menő volt a farmer, a fiatalok jojóval játszottak, és nem mobillal, és mindenki szerette Sandokánt.

A szabadkai show nagy siker lett. A városnap alkalmából minden évben két könnyűzenei koncertet szerveznek, az egyikkel a szerb populációt célozzák meg, a másik pedig egy magyar előadó fellépése. Ez nem verseny, és nem mintha az első koncert nem lett volna jó, de talán most először történt meg az, hogy a magyar koncertnek, a Neotonnak, nagyobb volt a közönsége, többen jöttek ki a főtérre. A zenéről, a Neotonról, a famíliáról Csepregi Évával beszélgettünk.

– A Neoton története nagyon hosszú. A zenekart Pásztor László és Galácz Lajos 1965-ben alapította meg a közgazdasági egyetemen. A Ki mit tud? vetélkedőre igyekeztek, amin 1968-ban vettek részt. Akkoriban készítették el a Kell, hogy várj című örökzöldet, de nem azzal mentek. Mégis a Kell, hogy várj lett igazán népszerű, és állta ki az idő próbáját. Mi, lányok a Kócbabákkal 1972-ben mentünk a Ki mit tud? megmérettetésre, és 1974-ben csatlakoztunk hozzájuk. Azóta pedig sok minden történt, rengeteg kalandban vettünk részt. A Távol-Keleten tíz évig voltunk jelen a lemezpiacon. Jártunk Dél-Koreában és még megannyi helyen. Ugyanakkor a környező országokban is nagyon népszerű volt a Neoton.

Mi a zenétek titka?

– A menedzserünkkel beszélgetve arra jutottunk, hogy a dalainknak rólunk, egyszerű emberekről kell szólnia. Arról, ami bennünket érdekel. Bennünket pedig sok minden érdekelt, az irodalom, a történelem, a film és igen, az érzések, a nyár, a szerelem is. Ezek mind megtalálhatók a dalokban. Szerintem a szövegeink egyszerűek, de nagyszerűek. Popköltészet, ami könnyen énekelhető. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a vokálunk, ezzel együtt egyfajta Neoton-stílus, életérzés alakult ki. Nagy öröm a számomra, hogy még mindig megvagyunk. Fantasztikus érzés e családhoz tartozni.

A zenekarban a fiad, Heatlie Dávid dobol. Mit szóltál a választásához, hogy zenei pályára lép?

– Az édesapja, Bob Heatlie nagyon jó, ismert zeneszerző volt, két éve hunyt el. Szinte minden hangszeren játszott, beleértve a dobokat és a szaxofont. Számos dalt írt nekem, a Párizsi lányt, a Szeret vagy nem szeret, a Szeress tovább, a Gondolj néha rá című dalokat is. Ez a zenei barátság szerelemmé szépült, ennek gyümölcse lett Dávid. A nagypapája is dobolt és szaxofonozott. Mondhatni borítékolva volt, hogy ő is ezt az utat választja. Anyaként arra gondoltam, úgy nevelem Dávidot, hogy nem nevelem igazán. Legalábbis nem irányítom. Amit ő magától megálmodik, abban segítem. Szentendrén járt zeneiskolába, elkezdett dobolni, és ebben megtalálta önmagát. Azt nem mondom, hogy kiteljesedett, mert még vannak elképzelései, amik a megvalósításra várnak. Mindenesetre nagyon tehetséges, ahogyan az apja és a nagyapja is az volt. Dávid tizenöt éves kora óta játszik a Neotonban. Kivált a dobosunk, és ő bejött a zenekarba. Megmondom őszintén, ettől először majdem frászt kaptam. Az jutott eszembe: úristen, hogyan lesz ebből érettségi. Gondterhelten bementem a suliba az igazgatóhoz, és elmondtam neki az újdonságot, hogy a zenekar őt szeretné dobosnak. Erre fellelkesült, hogy ez nagyszerű, hogy Dávidnak már ilyen jól megy a dobolás. Megkönnyebbültem, amikor bátorította, hogy éljen a lehetőséggel. Nyugdíjasként a koncertünkre is eljött, ez jó érzéssel töltött el.

Az elmúlt évtizedek óriási változásokat hoztak. Hogyan sikerült alkalmazkodnod az újdonságokhoz?

– A korosztályunk hihetetlenül sok mindenen ment át, mindenféle szempontból. Nagy politikai fordulatokat tapasztalhattunk meg, miközben a technológiailag őrült erővel fejlődött. Ezzel nem könnyű megbirkózni, de szerencsémre Dávid fiam rengeteget foglalkozik azzal, hogy képben legyek. A segítségemre van abban is, hogy megértsem a mai zenét. Nem vagyok ebben egyedül, mindig jó az, ha az ember csapatban dolgozik. Habár mindannyian szólisták vagyunk az életben, de a csapatban segítünk egymásnak.

Milyen zenét hallgatsz?

– A régieket még mindig nagyon szeretem. Örök kedvenc a Fleetwood Mac, bejön a country rock világa, és sok Beatlest hallgatok. Nemrég Liverpoolban jártunk, és a hagyatékuk mindenhonnan szembejött velünk. Nem gondoltam volna, hogy még mindig ennyire él a Beatles-mánia. Sokféle zenét hallgatok, régebben inkább a férfi énekeseket, mostanában főleg a női előadókat. Egyik nagy kedvencem Dua Lipa, de Miley Cyrust is kedvelem.

Hatvanéves a zenekar, és ez alkalomból lesz egy nagy koncert Budapesten...

– Az biztos, hogy az ünnepek híve vagyok. Mindent szeretek megünnepelni. Amikor Dávid fiam kicsi volt, mindig kitaláltunk mindenféle ünnepet, hogy színesebbé tegyük az életünket. A Neoton Finálé koncertünket az MVM Dome-ban tartjuk meg, és nagy ünnep lesz. Csatlakozik hozzánk Pásztor Laci is, a mindenkori zenekari vezető. Néhai Jakab Györggyel sok slágert írtak. Pásztor Laci az idén nyolcvanéves, van mit ünnepelni, ez egy nagyon jó kis finálé lesz.