Reykjavík

Az izlandi fővárosról készült legtöbb fotón a Hallgrímskirkja látható. Kétség nem fér hozzá, hogy az evangélikus katedrális a város leghíresebb épülete, Reykjavík, de egész Izland jelképe. Viszont a képek többségén egy távolabbi pontról fotózzák a templomot. Ez azért érdekes, mert az utca azon részén szivárványszínűre van festve az aszfalt.

A szigetországban széles körben elfogadják az LMBTQ-populációt. Ott természetes, ha valaki másnak érzi magát, mint ami valójában. Vannak a városban pubok és bárok, ahova ezek az emberek járnak. Ott tényleg a pirostól a liláig minden irányultság jelen van. Ami viszont meglepő, hogy már a katolikus miséken is jelen vannak, és a közösség teljes jogú tagjai – szakállasan, szoknyában, szivárványszínben.

Reykjavíkban két vallás hívei élnek egymás mellett. A katolikusok a Landakotskirkjába járnak. A Krisztus Király római katolikus bazilika csaknem százéves. Vasárnaponként öt misét tartanak benne: egyet izlandi nyelven, kettőt-kettőt angolul és lengyelül. Sok lengyel és indiai katolikus él a városban. A Hallgrímskirkja 75 m magas evangélikus templom, a legmagasabb épület a szigetországban. A templom tervezőit az izlandi természeti jelenségek ihlették meg. Az épület alakja hasonlít az Izlandra oly jellemző gejzírekre, vízesésekre és megszilárdult lávafolyamokra. A templombelső sokkal letisztultabb, egyszerűbb. Szürke oszlopok és díszítetlen ablakok váltogatják egymást. A templom padjainak támlája elfordítható az oltár irányába, illetve az orgona felé. Hetente több hangversenyt tartanak a templomban. Orgonájának 5275 sípja van, és 50 tonnát nyom. A toronyba lift viszi fel a kíváncsi szemeket. Napközben –ami Reykjavíkban van, hogy 22 órát tart, decemberben viszont alig négyet – belátható az egész város. A világ legészakabbi fővárosának 140.000 lakosa van, akik az összlakosság 40%-át teszik ki, de a fővárosi régióban él 10-ből 8 izlandi.

Két jelentősebb szobor van a városban. Az egyik Leif Ericssonnak állít emléket a Hallgrímskirkja előtt. Egy viking saga szerint ő volt az első európai (izlandi viking) felfedező, aki elérte a kontinentális Észak-Amerikát. 1020 körül érkezett meg a mai Kanada területére. A város másik érdekes alkotása a Sólfar. Mindenkit egy viking hajó maradványára emlékeztet, de valójában inkább álomhajó, naputazó. Aki picit is megismeri az izlandi mentalitást, megérti az alkotás lényegét.

A Höfđi Reykjavík ikonikus háza. A protokolláris eseményeknek otthont adó épületben találkozott Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov 1986-ban, hogy aláírják a hidegháborút lezáró dokumentumot. A város másik világeseménye az 1972. évi Bobby Fischer–Boris Spaskij sakkvilágbajnoki döntő volt, minden idők egyik legismertebb sakkpartija (nem a Höfđiben játszották). Egy jóval fiatalabb épület a Harpa. Hivatalosan hangversenyterem, de lényegében multifunkciós épület. Legnagyobb termének befogadóképessége csaknem kétezer fő. Reykjavík következő ismert építménye a Perlan. Hévíz tárolására és kezelésére (városi távhőszolgáltatás) tervezték, de az újabb technológiák megjelenésével elveszítette eredeti feladatát. Ma a hatalmas tartályok egyikében a Természettudományi Múzeum kapott helyet, a másikban jégbarlangot alakítottak ki, megint másikban pedig obszervatóriumot.

Reykjavík füstölgő öblöt jelent, utalva a mindig gőzölgő hévízforrásokra.

A városban rengeteg multimediális és 5-6D-s termek várják a látogatókat, amelyek testközelbe hozzák a szigetország csaknem százfajta természeti csodáját. Csak néhány ízelítő közülük: mesterséges lávashow, sarkifény-expedíció, buborékban Izland felett, virtuális akvárium, gleccsermászás melegben, szauna a szabadban és megmártózás Izland kristálytiszta vizében.