Besztercebánya

Egy tér, amely felölel ezer év történelmet. Porát, később macskaköveit taposták portyázók, tatárok, szászok, császáriak, szovjetek, keresztények, protestánsok és zsidók. Egy valami közös volt bennük minden időben: a bányászat. Emberemlékezet óta bányásznak ércet a környéken, főleg rezet.

Besztercebánya ma egyáltalán nem hasonlít egy hajdani bányászvárosra. Felújított tarka épületei, élettel teli utcái, több vallás imaházai egymás mellett, tornyai és régi-új emlékművei láttán senki sem gondolná, hogy a Beszterce-patak völgyében valamikor mekkora bánya működött. Még várat is építettek, amelynek feladata a réz- és ezüstbányászatból származó jövedelem őrzése volt a királyi kincstár számára. A város első virágkorát a tatárjárás után élte. Ekkor IV. Béla magyar király a lerombolt várost szászokkal telepítette be, akik szorgos munkával újjáépítették és rengeteg ércet termeltek ki a város alól. Városi rangot is kapott a település, ez számos kiváltsággal járt akkoriban. A főteret a trianoni békadiktátum aláírásáig (csaknem 600 éven át) IV. Béla király térnek hívták, azóta Szlovák Nemzeti Felkelés tere. E kettősséget jól szemlélteti a főtér két kiemelkedő emlékműve is: a Mária-oszlop és a Fekete obeliszk. Máriának szentelt fogadalmi emlékművet 1719-ben állították a pestis járvány után. A díszes, alaposan kidolgozott két és fél méter magas szoborral farkasszemet néz az egyszerű, négyszögletű obeliszk, amely az 1945-ös szovjet és csehszlovák áldozatoknak állít emléket. A tér szebbik felében áll az Óratorony. 1552 óta követi a múló időt. Egy időben fogházként is működött, de fő feladata az idő követése és a tüzek megfigyelése volt. 100 lépcső egy 20 méter magasan kialakított kilátóig vezet, ahonnan be lehet látni az egész várost. A függőleges tengelyhez viszonyítva a torony csúcsa fél évezred alatt 68 centiméternyit dőlt meg. Azt mondják, hogy egykoron sok angyal repkedett a város felett és néhányan nekiütköztek a toronynak. Igaz-e, nem-e, nem tudom. Mindenesetre a torony mellett áll a Xavéri Szent Ferenc-székesegyház. A templomot a jezsuiták építették egy római jezsuita templom mintájára. Két évszázada a mindenkori besztercebányai püspök székhelye. A dómtól párszáz méterre díszeleg a Szűz Mária mennybevétele templom, vagy ahogy a helyiek nevezik: a német templom. Ez a legrégibb épület Besztercebányán, 1255-ben kezdték építeni. Legnagyobb értéke a híres Lőcsei Pál mester által faragott szárnyasoltár volt 1509-ből (1761-ben leégett), amely Szent Borbála, a bányászok védőszentjének tiszteletére készült.

A kis város hosszú története során megfordult benne Mátyás király és Mária Terézia is. Több ízben ülésezett a városban a magyar országgyűlés. Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet itt kiáltották ki magyar királlyá. Rákóczi seregei felszabadították a várost, és fontos hadi elosztó központja lett a szabadságharcnak. Itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, Európa második legnagyobb antifasiszta lázadása. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője és Beszterce ostroma című regényeit a besztercebányai vidék ihlette.

Hogy milyen gazdag a besztercebányai talaj, azt bizonyítja a város védett bodzafája. A százéves fa nyolc méter magas, törzsének kerülete több mint másfél méter, koronájának átmérője pedig tíz méter.