„Tudom én már…”

Juhász Gábor szereti feszegetni a határait. Habár gyerekkora óta rajong a zenéért, csak mintegy tizennyolc évesen kezdett el hegedülni, majd megalakította a több mint húsz éve működő, a Kárpát-medence legismertebbjei közé tartozó népzenei együttest, a Juhász zenekart. A nyolc megjelent albumuk közül három elsősorban gyerekeknek szól, ugyanis a formáció tagjai mindig is fontosnak tartották, hogy a legkisebbek számára is élvezhető, szerethető formában közvetítsék hagyományainkat. Az óvodásoknak hangszerbemutatókat tartanak, a fiatalokat táborokban, továbbképzéseken oktatják, a gyakorló muzsikusok számára pedig népzenész-találkozót szerveznek és évente több mint száz fellépésen népszerűsítik a magyar népzenei kincset.

A Juhász zenekar Tudom én már… című lemeze két évvel ezelőtt jelent meg. A régi mesterségeket dalok és történetek formájában elmesélő kiadvány nagy sikert aratott Vajdaságban és Magyarországon is. A lemezbemutató koncerteken sokan megismerhették annak a juhászlegénynek a történetét, aki a Kárpát-medencét bejárva próbál ki különböző szakmákat. 2022-ben animációs kisfilmek is készültek a juhász, a szabó, a suszter, az asztalos és a halász meséjéből, a legnépszerűbb videómegosztón ezek igen nézetté és keresetté váltak. A fordulatos cselekményből, a népdalokból és az elkészült rajzok sokaságából Juhász Gábor egy dalos mesekönyvet álmodott meg, amely éppen ebben a hónapban került a nagyközönség elé. A népzenésszel, újságíróval, a Pannon RTV Közügyek című műsorának felelős szerkesztőjével a kiadvány megalkotása mellett, a mese jótékony hatásairól és a jövőbeli célokról is beszélgettünk.

Haladjunk időrendi sorrendben. 2021-ben megjelent egy verses, elbeszélő jellegű kiadványotok, zenei betétekkel, amit te írtál. Mi hívta életre ezt az albumot?

– A Tudom én már… címet viselő gyermeklemezen egy érdekes történet hangzik el, amelyben egy fiatal juhászlegény a bácskai puszta közepén legeltet, közben pedig arra gondol, hogy több dolga van a világban, ezért elindul szerencsét próbálni. A boldogulását keresve különböző területeken különböző szakmákat próbál ki, miközben számos kalandba keveredik. Így jut el például szabólegényként Kecskemétre, katonaként Budapestre, cipészként Pozsonyba, boltosként Debrecenbe, halászként Szegedre, végül pedig a sok vándorlás után belátja, hogy a legjobb a vajdasági zenészélet, ezért visszatér a horgosi csárdába muzsikálni, és a továbbiakban a Juhász zenekar tagjaként éli a világát. A lemez mondanivalója is ehhez kapcsolódik, hogy a sok megpróbáltatás után mindenki otthon érzi magát a legjobban. Az albumban több mint tíz hangszert szólaltatunk meg – vonósokat, pengetőseket, fúvósokat, ütőseket –, ezért játékos formába öntött ismeretterjesztő előadásként is fel lehet fogni, főképp azért, mert általa még a népi mesterségek is felelevenednek. A lemez borítóján meseszerű, kis illusztrációk láthatók, amelyek Szalai Attila, a Hét Nap karikaturistája munkáját dicsérik, de az album számaihoz készült hat animációs kisfilm figurái is az ő nevéhez fűződnek, amelyeket a Pannon RTV két grafikusa, Guci Dávid és Miskolci Rolland keltették életre. A borító grafikai kivitelezője Lackó Lénárd, a Hét Nap grafikai szerkesztője volt. A zenekar állandó tagjain kívül a lemezen közreműködött Bakos Árpád furulyán, a kerettörténet narrátora Virág György, a Zentai Magyar Kamaraszínház színésze. A gyermeklemeznek tizenvalahány állomása volt Vajdaságban, és Magyarországon is nyolc-tíz bemutató koncertünk volt. Mindenhol hatalmas sikert ért el.

A lemez és a kisfilmek megjelenése után kicsit továbbgondoltad a történetet, és elkezdtél dolgozni egy könyv kialakításán. Hogyan zajlottak a munkafolyamatok? Mit lehet tudni róla?

– Szalai Attila az animációs kisfilmekkel való munka alatt hatalmas ihletet kapott, és rengeteg illusztrációt alkotott meg. Tehát adottak voltak a rajzok és a lemezen hallható történet is, ezért úgy gondoltam, ezzel kezdenem kell valamit. Eleinte egy kifestős könyv realizálásán ötleteltem, végül azonban egy mesekönyv született belőle. Minden elemet egy csokorba szedtem, ennek eredményeképp egy 32 oldalas színpompás, igazán figyelemfelkeltő, ötletes rajzokkal és kottákkal teli multimédiás kiadvány kelt életre. A könyvben található QR-kódok segítségével megtekinthetők a mesterségeket bemutató animációs kisfilmek, a legvégén fellelhető újabb QR-kód által pedig a teljes albumunk is meghallgatható. Tehát, ha a gyermek vagy a szülő olvassa a mesét, annak dalszövegét egy kotta segítségével el tudja énekelni, de akár el is indíthatja a lemezt, és együtt énekelheti a dalocskát, ugyanakkor az éppen aktuális mesterségnek a kisfilmjét is megnézheti. Ennek eredményeképp szépen végig tudja követni a történetet, és teljes élményt kaphat. Ezt a könyvet a gyerekeknek szántuk, de valójában az egész családnak ajánljuk. A dalos mesekönyv a Hét Nap gondozásában jelent meg, a tartományi művelődési titkárság támogatásával. Az érdeklődők meg tudják vásárolni a Hét Nap és a Juhász zenekar terjesztésében, illetve a soron következő bemutatóinkon is, de a jövőben különböző települések könyvesboltjainak a polcaira is felkerül.

Egy igazán rendhagyó kiadványt álmodtál meg, amely úgy gondolom, sok gyermek számára szerez majd örömöt. Említetted, hogy először egy kifestős könyv kiadásában gondolkodtál, aztán mégis egy mese született a meglévő alkotóelemekből. Számodra mit jelent a mese?

– A gyermekkorom szerves részét képezte, ugyanis a szüleim nagyon sokat meséltek nekünk. A hatéves fiamnak, Lacinak is azt próbálom átadni, amit otthonról hoztam, tanultam, ezért ha csak tehetjük, Petrával, a feleségemmel mesélünk neki, vagy meséket nézünk közösen. Ugyanakkor különböző gyerekműsorokra is ellátogatunk szerte a Kárpát-medencében. A mesével ápolhatjuk a hagyományainkat, és nem utolsósorban megtarthatjuk az anyanyelvünket tisztának, eredetinek. A mese igazságosságra és önzetlenségre nevel, ezenkívül fejleszti a szókincset, a figyelmet, a türelmet, a képzelőerőt is. Rajtuk XXXkeresztül a gyermek széles körben kap támaszt a világban való helytálláshoz. Ugyanakkor nemcsak a mese, hanem a zene is segíti a gyermekek fejlődését, ezért fontos, hogy a kis növendékek minél előbb elkezdjenek hangszeren tanulni, vagy eljárjanak táncházakba, illetve a későbbiekben legyenek aktív részesei a táncházmozgalomnak is.

Hogyan lehet a gyerekeket leginkább e téren aktivizálni?

– A pályafutásom során lényegesnek tartom, hogy a legfiatalabb korosztályhoz is szóljak, és a népzene hagyományainak a megismerésére ösztönözzem őket. Szerintem a népzene, a tánc a XXI. században is része kell hogy legyen az életünknek. Ennélfogva mi számos alkalommal látogatunk el óvodákba, iskolákba, hogy rendhagyó népzenei órákat, foglalkozásokat tartsunk. Ezeket a rendezvényeket mindig valamilyen tematika köré építjük fel. A gyerekek esetében nélkülözhetetlen, hogy az adott előadó, zenész érdekesen prezentálja azt, amit át szeretne adni, vagy tanítani. Minden témához hozzá lehet tenni egy kis történetet, amelyből ki lehet hozni valami izgalmasat, figyelemfelkeltőt, ezáltal pedig nemcsak a gyermek, hanem mi is élményt szerzünk. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy utódaink is megmaradjanak magyarnak. A gyerekkoncertjeinket, foglalkozásainkat, táborainkat is azért szervezzük, hogy hangsúlyozzuk magyarságunkat, hagyományainkat és szokásainkat. A Juhász zenekarnak továbbra is az a célkitűzése, hogy biztosítsa a népzenei utánpótlást, nemcsak saját magunk, hanem az egész magyar közösség számára.

Hogyan foglalnád össze a 2023-as esztendőt? Milyen jövőbeli tervek rebegnek előtted, illetve a Juhász zenekar előtt?

– Elégedett vagyok az idei évben elért teljesítményemmel, teljesítményünkkel. A Folk Music Fest népzenei fesztiválunk rendkívül jól sikerült, ugyanis erre a rendezvényre minden évben a Kárpát-medence legjobb népzenei előadói látogatnak el. A Vajdasági Népzenész-találkozó szakmailag igazán fontos része a vajdasági magyar népzenei életnek, hiszen összehozza az összes vajdasági népzenészt, a tamburásokat és a vonósokat is. Erre az eseményre is évről évre kiemelkedő magyarországi szakemberek látogatnak el fiatalokat oktatni, tanítani, és rálátást nyújtani a népzenei kincsünkre. Ezen a találkozón egyébként az idén mintegy negyven muzsikus vett részt naponta. A Juhász Népzenei Tábort is ki kell emelni, amely a vonószene tekintetében a legnagyobb rendezvény Vajdaságban. Ebben a táborban évente ötven-hatvan fiatal, általános iskolások és középiskolások, egyetemisták vesznek részt. Nagyon örülök továbbá az elismeréseknek is. Az idén átvehettem a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést, a formáció pedig Litvániában első helyezést ért el a nemzetközi néptáncfesztiválon zenekar kategóriában. Igyekszünk továbbra is minden pályázati lehetőséget kihasználni, hogy olyan eseményeket tudjunk szervezni, amikre nemcsak mi, hanem azok is büszkék legyenek, akik támogatnak bennünket. Mindemellett szeretném, ha minél többen megismernék a dalos mesekönyvemet, számos könyvbemutatót fogunk tartani Vajdaság-szerte. A szabadkai után Újvidéken, Szegeden, Kishegyesen, Magyarkanizsán, Topolyán és Zentán is bemutatjuk majd a Tudom én már… című dalos mesekönyvet. Lesz ahol Szalai Attila karikaturistával, lesz ahol teljes zenekarral állunk majd a közönség elé. Mindkét változat interaktív, és minden generáció számára érdekes lesz. Ami a zenekar terveit illeti, a közeljövőben kezdünk el dolgozni új lemezünk anyagán, ami a Vándorlás a Délvidékre munkacímet kapta. Szerencsére a fellépések tekintetében sem panaszkodhatunk, hiszen már most rengeteg felkérésünk van nemcsak az anyaországba, hanem Európa és a világ más országaiba is. Nagy boldogsággal tölt el az is, hogy 2024-ben ünnepli a Vajdasági Népzenész-találkozó, valamint a Folk Music Fest a tízéves jubileumát, ezért nyilván sok teendő áll még előttünk, hogy ezek a rendezvények magas színvonalon valósuljanak meg.