A Sárga Malom Mozi ezen a szombat estén egy sci-fi filmadaptációt fog levetíteni. A nézők, amióta a moziban sci-fiket mutatnak be, szép számban jelennek meg. Ma sincs ez másképpen.
Mordor és Zita, az első sorban helyet foglalva, a filmről beszélgetnek.
─ Ma az Androméda törzset, Robert Wise 1971-es sci-fijét fogjuk megnézni, mely Michael Crichton regénye alapján készült – jegyezte meg Zita. – A film egy áldokumentarista jellegű, tudományos hangvételű alkotás, amely – akárcsak a Westworld – már-már rémisztő módon haladta meg a korát, ami az általa ábrázolt tudományos eljárásokat illeti. A cselekmény szerint, miután egy műhold lezuhan egy kisvárosra, s a lakosság, két ember kivételével, rejtélyes módon meghal, néhány tudós egy titkos nevadai bázison kutatásokat végez, hogy kiderítse az elhalálozások okát. Így ismernek meg egy új organizmust, az Androméda törzset.
– Az összeesküvés-elméletek kedvenc, visszatérő helyszíne a nevadai sivatag egy titkos laboratóriuma – jegyzi meg Mordor. – Olyan érzésem van, mintha szándékos lenne az alkotóktól eme polgárpukkasztó ötlet felhasználása a filmben.
– Igazad lehet – ért egyet párjával Zita –, az Androméda törzs ugyanis a hidegháborús elképzelésekre játszik rá, miszerint a temérdek mennyiségű tudományos fejlesztési kísérlet technológiai vagy biológiai katasztrófát idézhet elő.
– Bár kétségtelenül ijesztő, ahogyan a tudományos fejlesztéseket ábrázolják a filmben, azért egy pillanatig sem vonhatjuk kétségbe, hogy végső soron az ember legnagyobb ellensége nem más, mint saját maga. A rossz döntések, a kapzsiság és a politika éppúgy a négy tudós ellen dolgozik, mint maga az organizmus, és persze az idő, amely egy járvány esetleges kitörésekor nagyon drága.
A Mordor és Zita közötti eszmecsere hirtelen ér véget, amikor elkezdik a vetítés. Az egész mozi elnémul és a filmre koncentrál.
Miután a zárójelenetben a négy doktor, egy krimire jellemző csavarral, megismeri az organizmus gyenge pontját, véget ér a vetítés. A nézők lassan elindulnak a kijárat felé, de Mordor és Zita, néhány percig még a helyükön ülve, beszámol az élményeikről.
– A teljes játékidő alatt olyan érzésem volt, mintha egy Robin Cook-regénybe cseppentem volna – gondolkodik el Zita. – Tudniillik, talán ő az egyetlen olyan orvos és szerző, aki képes mindenki számára befogadható módon népszerűsíteni a tudományt, miközben az emberiség örökös félelmeit projektálja egy izgalmas orvosi krimiben. Hasonló módon jelentek meg az említett fogalmak az Androméda törzsben is.
– Nagyon érdekes ez a párhuzam, Cook Halálfélelme például hasonló témát is dolgoz fel, de az Androméda törzsben azt éreztem, a hangsúly főként a technológián, nem pedig az orvosi értelemben vett tudományon van. Abban viszont egyetértek, hogy valóban kevés olyan tudományos film létezik, amelyet nekünk, laikusoknak, lehetőségünk van megérteni, sőt, úgy éreztem, hogy a vetítés ideje alatt végig képben voltam – dicsekedett Mordor. – Bár lenyűgöző technológiai eszközök és eljárások sokasága jelenik meg az Androméda törzsben, Robert Wise mindezt egy olyan egyszerű köntösben tárja elénk, amelyet mindenki könnyedén végigkövethet, megérthet, s ezáltal megszerethet.
A szerelmes pár vidáman egymásra mosolyog, a közöttük lévő kapocs újfent megerősödni látszik, hála közös szenvedélyüknek, a filmeknek.
Mordor és Zita utolsóként hagyja el a mozitermet.
