Kijevből és Kárpátaljáról az utóbbi néhány évben egyre aggasztóbb hírek érkeznek: a huszadik században öt hatalmat is megért kárpátaljai magyarságot végveszélybe sodorták a Porosenko-korszak abszurd passzusai, és még nem látni, mennyire indokolt az új időkbe vetett új reményünk. Budapesttől Beregszászig kedvező jeleket kémlelünk, eközben pedig nemcsak egy nemzetünktől idegen fronton, és nem is csak a hivatalokban, hanem már az óvodában, iskolában, sőt a nyílt utcán is veszély fenyegeti a magyar kisebbséget.
2026. január 30., péntek
Kilátó
A Tisza folyó régebben teljes hosszában a Magyar Királyságon folyt keresztül. Természetesen, ma is ugyanaz a folyamiránya, csupán az emberszabta immateriális államhatárok változtak.
„Július 25-én Versecen keresztül indultam haza szülőfalumba, Kishegyesre, ahol július 26-án volt a búcsú. Július 25-én elég nyugtalanul feküdtem le, s miután egy hátha mégis… kezdetű hamarjában gyártott imádságot indítottam az egek urához, elaludtam.
Idén a zentai zEtna Kiadó két értékes könyvvel lepett meg bennünket, olvasókat. Minden kiadó igyekezete, hogy emlékezetes és értékes alkotásokat prezentáljon, de úgy érzem, 2019-ben ez Zentán igazán sikerült.
Az amerikai Dean R. Koontz eddig megjelent, hetvennél több regényéből negyvenötöt elolvastam.
„Mindig nehezemre esik, ha a zenéről kell beszélni, írni. Legjobb, ha a zene saját anyanyelvén szól fehéren vagy feketén, mindegy, csak hasson: emberre, állatra, növényre, de úgy, hogy ezért párjával, a csenddel ne kelljen civódnia.