A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában jelent meg tavaly év végén Péter László legújabb kötete Tollrajkönyv címmel. Azt is mondhatnánk, hogy folytatása ez a néhány évvel ezelőtti Tollrajzok című könyvnek, azonban ezekben az esszékben a szerző nem vajdasági képzőművészekkel barangol, hanem általános művészettörténeti és esztétikai kérdéseket vet fel.
2026. május 3., vasárnap
Kilátó
A közelmúltban egy új és érdekes kiállítás nyílt a Szabadkai Városi Múzeumban Schervitz Mátyás budai festő alkotásaiból. A horvát származású művész
ROMBOLÓ ÉPÍTÉSZEK. Az Örök Város utcáit és tereit szorgosan járó Goethe méltatlankodik (Utazás Itáliában), mivel lépten-nyomon a rombolás minden képzeletet felülmúló nyomaira bukkan.
A szlengben használatos ciki szónak olykor a vérciki származékával élnek a beszélők, rendszerint nagyon kínos hatású, igen kellemetlen helyzetre vagy viselkedésre utalnak vele: Vérciki helyzetbe hozta magát a strandra leugró BMW-s. – Vérciki: élő legenda halálhíre jelent meg az egyik napilapban.
Ha már a históriás körültekintésekben oly szépen kiteljesedett a horvátok története, föl-fölbukkanó magyar királyokkal, vitézekkel és egyházi máltóságokkal, hát keressük meg azt az eseményt, amikor a magyar és a horvát történelem – érdekek és ellentétek együttesében – évszázadokra összeforrott, vélhette a szerző, Tarczay Erzsébet, amikor régmúlt idők magyar királyai felé fordult a figyelme. S meg is találta hősét egykori dicső királyunk, Könyves Kálmán alakjában, akinek történetét az 1929-ben megjelent Kálmán király című ifjúsági történelmi...
Azt mesélte, három nappal az újesztendő előtt született. Kínok között hozta világra az anyja, de amikor meghallotta, hogyan sír föl a pici lány, már mosolyogva szusszant a világra: be ne írják Ilonkámat a könyvbe!