2024. április 14., vasárnap

A múlt föld alatt megbújó emlékei

Szenzációszámba menő régészeti ásatások a köztársasági parlament közelében – Megtalálták többek között az Ejnehen mahala maradványait és a római kori Singidunum vízvezetékrendszerének egy ré

A régészet a szakmai meghatározások szerint a letűnt történelmi korok társadalmait elsősorban a tárgyi emlékek, mint az épületek, vagy a használati eszközök, alapján kutatja. A régészek a talált leletek alapján számos következtetést vonhatnak le egyes történelmi korszakokra vonatkozóan, ugyanakkor fontos a tárgyak előkerülési körülményeinek vizsgálata is, hiszen azok is értékes információkat hordozhatnak magukban. A felsorolt szempontok segítségével rekonstruálható a több száz, vagy akár több ezer évvel ezelőtt élt emberek életkörülményei és mindennapjai. Mindez rendkívül érdekes, hiszen olyan részletes információkat szerezhetünk a tárgyi emlékek által, amelyek segítségével megelevenednek rég elfeledett emberek és családok sorsai, ugyanakkor kiegészíthetjük egy adott történelmi korszakkal kapcsolatos tudásunkat.

Az utóbbi időkben többször is hallhattunk már vidékeinken zajló régészeti ásatásokról, elsősorban a Belgrád-Budapest gyorsvasút építési területén. Ezek közül is a legjelentősebbek voltak a kishegyesi és a verušići, az egykori Azotara mellett zajló ásatások. A közelmúltban egy másik, szintén fontos és érdekes régészeti lelőhelyre irányult a nyilvánosság figyelme, ami Belgrád szívében található.

Milorad Ignjatović, a Belgrádi Városi Múzeum régésze (Milorad Ignjatović felvétele)

Milorad Ignjatović, a Belgrádi Városi Múzeum régésze (Milorad Ignjatović felvétele)

A köztársasági parlament mellett elterülő, a Vlajković és a Koszovó utcákkal, valamint a Nikola Pašić tér által körülhatárolt parkban több mint két hónappal ezelőtt megkezdődtek a jelenleg is zajló régészeti ásatások. A jelzett területen a Belgrádi Városi Múzeum régészei dolgoznak fáradhatatlanul, akik a föld rétegei által eltakart történelmi emlékeket igyekeznek feltárni. Az ásatás egy föld alatti garázs kiépítése miatt vált szükségessé, ugyanis a terület rendkívül gazdag régészeti lelőhelyekben. Az ásatásokat Milorad Ignjatović, a Belgrádi Városi Múzeum régésze vezeti, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a szóban forgó lelőhelyen számos érdekességre bukkantak.

– A régészeti ásatások a köztársasági parlament melletti parkban valamivel több mint két hónappal ezelőtt, március 21-én kezdődtek el. A helyszínen az ókori Singidunum régészeti lelőhely feltárása zajlik, ami egyben a legnagyobb a mai Belgrád területén. A lelőhely a Kalemegdáni parktól kezdődik, ahol római kori erődítmény romjai találhatók, majd folytatódik a Vasin és a Mihajlo fejedelem utcák mentén, amely területen egy civil település romjai vannak. A Népszínháztól kezdődően egészen a Vuk emlékmű melletti parkig egy nekropolisz, vagyis ókori temetkezési hely húzódik, ami a következő nagyváros, Viminacium, a mai Kostolac felé vezető főút mentén alakult ki. A parlament mellett lévő helyszín csak egy kis részét képezi a szóban forgó régészeti lelőhelynek. A korábbi ásatások alapján, amiket a közelben, a Koszovó utca mentén végeztek, világosan látszik, hogy egy ókori temetkezési hely, nekropolisz egy részéről van szó, ami az i. sz. 3. és 4. században volt használatban – magyarázta a régész.

Elmondta, hogy az ásatások során korszerű technológiát is alkalmaztak, amelynek segítségével feltérképezték a föld rétegeiben megbújó objektumokat, ezeket pedig valóban megtalálták a feltárás során.

Darabokból áll össze az egész (Milorad Ignjatović felvétele)

Darabokból áll össze az egész (Milorad Ignjatović felvétele)

– Az ásatások kezdete előtt az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karával együttműködve egy nagy kiterjedésű geofizikai kutatást végeztünk. A szakértőkből álló csapatnak Aleksandar Ristić professzor vezetésével talajradaros módszer segítségével sikerült feltérképeznie a föld alatt húzódó régészeti lelőhely maradványainak kiterjedését. Ez nagy segítséget jelentett számunkra az ásatások további tervezésében. Az említett méréseknek köszönhetően már tudtuk, hogy mintegy 80 centiméteres mélységben egy, a két világháború közötti időkből származó épület romjait fogjuk megtalálni, valamint azt is, hogy 1,5-től 2,8 méteres mélységben még régebbi időkből való maradványokra fogunk bukkanni. Az eddigi kutatások során ismét bebizonyosodott, hogy ez a keresési módszer rendkívül megbízható még a sűrűn lakott városi közegekben is, ugyanis a felülethez közel eső rétegekben valóban találtunk olyan épületmaradványokat, amelyek Belgrád 1944 áprilisában történt szövetségesek általi bombázása során semmisültek meg. A nagyobb mélységekben egy 17. századbeli település maradványaira bukkantunk, amik az úgynevezett Ejnehen mahala nyomai, ahogyan abban az időben a főváros ezen részét nevezték. Emellett 2–2,5 méteres mélységben római kori romokat találtunk. Természetesen, mint minden más Belgrád területén megvalósuló régészeti ásatáson, itt is értek bennünket meglepetések. A már említett i. sz. 3. és 4. századbeli nekropoliszon kívül, ahol téglából épült sírok voltak, mintegy 80 méteres hosszúságban húzódó római kori vízvezeték maradványaira is bukkantunk – mondta Ignjatović.

A római kori vízvezeték maradványai (Milorad Ignjatović felvétele)

A római kori vízvezeték maradványai (Milorad Ignjatović felvétele)

Hozzátette, hogy eddig ez a felfedezés számít a legjelentősebbnek a lelőhelyen.

– A római kor idején a birodalom minden területén erődítmények és városok épültek. Ez utóbbiak az erődítmények mellett kerültek kiépítésre, amelyekben a római légiók katonái állomásoztak. Az erődítmények mellett kiépült városokban, mint amilyen Singidunum is volt, a lakossága száma meghaladhatta a 20 ezer főt is. A városok működése és a lakosság egészsége szempontjából kulcsfontosságú volt a megfelelő és rendszeres vízellátás. Az ivóvizet a városokig és városi kutakig vízvezetékeken, úgynevezett akvaduktokon keresztül juttatták el, ami egy összetett cső- és víztároló rendszerből állt. A kutakból a vizet a fürdőkig szállították, majd végül a szennyvízcsatornába juttatták. Az általunk felfedezett vízvezeték egy része nem a fővezeték részét képezi, hanem valószínűleg egy másodlagos vezetékről van szó, vagyis egy csatlakozóról, ami a nekropolisz közelében lévő kutakat kapcsolhatta össze, vagy pedig délkelet felé haladt tovább, ahol feltehetően egy még mindig feltáratlan római mezőgazdasági birtok, vagy egy városi földbirtokos luxusvillája terült el – mesélte a szakember.

Naponta érdekesebbnél érdekesebb felfedezések színhelye a parlament környéke (Milorad Ignjatović felvétele)

Naponta érdekesebbnél érdekesebb felfedezések színhelye a parlament környéke (Milorad Ignjatović felvétele)

Véleménye szerint a régészeti lelőhely jelentőségénél fogva fontos lenne annak megőrzése és a nyilvánosság számára való bemutatása.

– A régészeti ásatásokat egy föld alatti közgarázs kiépítése miatt kezdtük meg. Mivel egy ismert és jelentős régészeti lelőhelyről van szó, az építkezés egyik feltétele, hogy a régészeti örökség, amit feltárunk, be legyen mutatva. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a római vízvezetékek a korszak nagy vívmányai voltak, akkor hiszem, hogy a döntéshozók felismerik ennek az építménynek a jelentőségét és a megőrzésének, konzerválásának és a nyilvánosságnak való bemutatásának szükségességét is – jelentette ki Ignjatović.

Hangsúlyozta, hogy a régészeti lelőhelyek megőrzésében és azok bemutatásában nagy idegenforgalmi lehetőségek rejlenek. A korszerű technológia által akár egy római kori települést is rekonstruálni lehet, ami rendkívül figyelemkeltő és érdekes lehet a turisták számára.

A 17. századi Ejnehen mahala egyik jó állapotban előkerült lelete (Milorad Ignjatović felvétele)

A 17. századi Ejnehen mahala egyik jó állapotban előkerült lelete (Milorad Ignjatović felvétele)

– Manapság a turistákat nem csak az érdekes tartalmak vonzzák, hanem a helyszínek is, ahol megismerkedhetnek a helyi szokásokkal, a gasztronómiai különlegességekkel, egyúttal pedig megtekinthetik a történelmi jelentőségű helyeket is. A római kor maradványai mindenképpen jelentősek a helyi közösség kultúrája számára is, mivel egy olyan történelmi korszakot mutatnak be, amikor a mai Szerbia területe az akkori világ egyik legfejlettebb civilizációjának részét alkotta. Habár a rómaiak még az i. sz. 1. század során uralmuk alá hajtották ezeket a vidékeket, a birodalom határai mentén a történelmi körülmények alakulása a katonai arisztokrácia erősödéséhez vezetett. Ennek eredményeként az i. sz. 3. és 4. század során tizenhét római császár született a mai Szerbia területén. Közülük Flavius Iovianus i. sz. 331-ben a mai Belgrád környékén látta meg a napvilágot. Szerbia polgárainak mindenképpen büszkének kell lenniük a régészeti örökségre, amiről teljes joggal kijelenthetjük, hogy az a kollektív identitásunk részét képezi – zárta gondolatait a régész.

Nyitókép: Római korból származó régészeti leletek (Milorad Ignjatović felvétele)