2024. május 8., szerda
SZAKMAI KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSEK A MAGYAR SZÓBAN (III.)

Hagyományos médiumok az online tér világában

A sajtó előnye az objektivitásban és a szakmaiságban rejlik

A Magyar Szó ünnepi hetében Hogyan maradjunk versenyképesek? – Új műfajok és új trendek az online térben címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést december végén a Magyar Szó Lapkiadó Kft. újvidéki székházában, ahol a témáról Dudás Viktor, az Újvidéki Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Kállai Göblös Nikoletta, a Magyar Szó újságírója és a Magyar Szó Taxi házigazdája, Kartali Rita, a Szabadkai Magyar Rádió főszerkesztő-helyettese, Kovács Viktor marketingszakember és Virág Árpád, a Magyar Szó újságírója és a Magyar Szó Online kiadásának vezető szerkesztője folytattak eszmecserét a téma kapcsán. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra igyekeztek választ adni, hogy az online térben és azon belül elsősorban a különféle közösségi oldalakon megjelenő újabbnál újabb tendenciák mennyire szorítják háttérbe a hagyományos értelemben vett médiumokat és szerintük milyen módszerekkel lehetne felvenni a versenyt ezekkel a folyamatokkal.

Kállai Göblös Nikoletta, a Magyar Szó újságírója

Kállai Göblös Nikoletta, a Magyar Szó újságírója

Kállai Göblös Nikoletta szerint mindenekelőtt a szakmaiság az, ami megkülönbözteti a hagyományos értelemben vett médiumokat a YouTube-on található videóktól, podcastektől és egyéb tartalmaktól, amelyek valami módon már tartalmaznak bulvár elemeket is a minél nagyobb nézettség elérése érdekében.

– Természetesen a médiumok számára is fontos a minél nagyobb nézettség elérése, ehhez azonban hozzá tudjuk tenni a szakmaiságot, ezáltal pedig értékeket tudunk közvetíteni az emberek, a fogyasztók felé. A TikTok-videókkal kapcsolatban az a véleményem, hogy a felvételek rövidsége adja a népszerűségüket. A YouTube vloggerei és influenszerei is előszeretettel jelennek meg a TikTok felületén, mivel meglátásom szerint könnyebb, ha összevágnak egy 2-3, legfeljebb 4-5 perces videót, nem pedig a YouTube-ra gyártják az ennél jóval hosszabb videóanyagokat. Magamból kiindulva, ha keresek, mondjuk, egy oktatóvideót, akkor most már magam is hamarabb nyúlok a TikTokhoz, ahol három perc alatt meg tudom nézni, hogy mit hogyan kell csinálni, legyen szó akár egy receptről, vagy bármilyen más dologról, és nem szükséges megnéznem egy tíz-, vagy húszperces YouTube-videót, amikor csupán egy apró részletre vagyok kíváncsi. A fiataloknak egyszerűen már nincs tíz percük arra, hogy megnézzenek egy hosszabb videót, vagy pedig nagyon jó alanynak, nagyon jó témának kell lennie ahhoz, hogy ők azt végignézzék. Manapság már mindenki lehet tartalomgyártó, ezt pedig egyáltalán nem tartom jónak. Természetesen vannak olyanok, akik jól csinálják, akik színvonalas tartalmakat készítenek, de megjelentek már azok is, akiknek az esetében csupán arról van szó, hogy megérezték a „pénz szagát”, és mindenekelőtt ez motiválja őket. Persze, mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy ki az, akit követni fog, mivel úgy véli, színvonalas az, amit csinál, és ki az, akit hanyagolni fog, mivel szemmel láthatóan minden tevékenységét a pénzszerzés lehetősége határozza meg – fogalmazott Kállai Göblös Nikoletta.

Kartali Rita, a Szabadkai Magyar Rádió főszerkesztő-helyettese

Kartali Rita, a Szabadkai Magyar Rádió főszerkesztő-helyettese

Kartali Rita meglátása szerint a fiatalok mostanság már nem igazán hallgatnak rádiót.

– A televízió és a rádió annyiban van előnyben az újsággal szemben, hogy rendelkezik olyan videó- és hanganyag-tartalommal, amit el lehet készíteni egy-egy közösségi felületre is. Szerintem már összemosódik az az internetes világ, ahol a fiatalokat igyekszünk megszólítani. Más-más közösségi felületeket használnak a húszas éveik elején járó fiatalok, és megint mást a harminc felettiek. Ha valóban a fiatalokat szeretnénk megszólítani, akkor elsősorban a TikTok és az ott közzétehető nagyon rövid tartalmak azok, amelyek igazán megfelelőek erre a célra. Ha ügyesek vagyunk, ezáltal népszerűsíteni tudunk akár egy rádiós interjút, vagy egy televíziós beszélgetést is. Éppen ezért fontosnak tartom azt is, hogy az újságírókat és a médiában dolgozó szakembereket is képezzük minderre. Mondjuk, össze tudok vágni egy TikTok-videót, de nem biztos, hogy egy vlogot is. Bevallom, ilyen tekintetben egy kicsit maradinak érzem magam, és szeretném ugyan elérni a fiatalokat, de azt látom, hogy ahhoz tanulnom kell. Örülnék neki, ha például a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezne ilyen jellegű képzéseket az újságírók számára, ugyanis ezáltal megkönnyíthetnék számunkra, hogy felzárkózhassunk ezekhez a trendekhez. A közönség elérése tekintetében azt is fontosnak tartom, hogy olyan arcokat és hangokat adjunk a számukra, amelyeket hitelesnek vélnek. A fiatalok is, ha bekövetnek valakit, akkor megveszik azt a terméket, amit mondjuk egy TikToker ajánl nekik. Szerintem pont ezért nagyon fontos meghatározni a célközönséget, és ahhoz mérten meghatározni számukra azokat az arcokat, akikre valamilyen módon felnézhetnek. A tartalomgyártással kapcsolatban a fiatalok egyre inkább azt látják, hogy a közösségi oldalak segítségével szinte bárkiből lehet sztár, vonzó számukra a könnyű pénzkeresésnek, illetve a hírnév megszerzésének a lehetősége. Szerintem leginkább ezek miatt vonzódnak ezekhez a felületekhez, mert azt látják, hogy valakinek mindez bejött. Lehet, hogy nem is veszik észre azt, hogy a sikeres tartalomgyártók mennyi munkával érték el azt, amit elértek. Fontos megtanítani a fiatalokkal, hogy mi is a hiteles tartalom és azt is, hogy mindig kérdőjelezzék meg azt a hírt, amit olvasnak. Ez pedig elsősorban a szülők feladata, mert az ellenőrizetlen tartalmak rendkívül veszélyesek tudnak lenni – magyarázta Kartali Rita.

Kovács Viktor marketingszakember

Kovács Viktor marketingszakember

Kovács Viktor elmondta, ahhoz, hogy a fiatalokat is meg lehessen szólítani, rövid és tartalmas anyagokat kell készíteni, amelyek hirtelen sok információval látják el őket.

– Az ilyen a tartalmakon keresztül a fiatalokat át tudjuk irányítani például a Magyar Szó Online felületére, ahol akár elő is tudnak fizetni a nyomtatott újságra. Ennek alapján is látható, hogy lépésenként el lehet jutni akár a nyomtatott sajtóig is. Korábban ez úgy működött, hogy kihelyezték a boltokban az újságot, az arra sétáló emberek pedig megvásárolták azt. Manapság mindez már több lépéssel bővült. Tapasztalataim alapján azt mondhatom, igenis van igény a fiatalok részéről az igényes tartalmakra, viszont az elérésük kulcsfontosságú. A hagyományos médiumok előnye elsősorban az objektivitásban, a szakmaiságban rejlik, ami jelenleg a vlogokban és a podcastekben nem mindig található meg. Persze kivételt képeznek ez alól a televíziós és rádiós műsorok, amelyekben objektív és szakmai tartalmak vannak, sokszor könnyen feldolgozható módon bemutatva. Mindent összevetve a legfontosabb, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését és azután már könnyebben tudunk hozzájuk kapcsolódni. Szerintem is nagyon fontos meghatározni a célközönséget. A cégeknél és a rendezvényeknél is nagyon nagy hibának számít, hogy mindenkit el szeretnének érni. Ez azonban lehetetlen. Meg kell határozni, hogy az adott tartalom, esemény, vagy termék valójában kinek is készül. Látható az is, hogy ez más országokban hogyan működik, vagyis fizetnek influenszereknek, akik különböző tartalmakat készítenek főként a TikTok-ra, és kijelölik, mondjuk, a fiatalokat célközönségnek, azután pedig csakis rájuk fókuszálnak. Ebben az esetben nem fognak a Facebookon hirdetni, ugyanakkor már az Instagram is a 18–23 éves korosztály számára elavultnak számít, akiknek körében a TikTok használata sokkal inkább elterjedt. Hozzáteszem, hogy az utóbbi időben az idősebb korosztály is felfedezte magának a TikTokot. Vajdaságban, főleg magyar nyelven még nem igazán alakult ki ez a fajta kultúra, nincsenek influenszerek, akik kifejezetten ebből is élnének, vagyis a fizetett hirdetésekből és promózásokból. Úgy gondolom azonban, hogy az elkövetkezendő években mindez egészen biztosan be fog következni – fejtette ki véleményét Kovács Viktor.

Virág Árpád, a Magyar Szó újságírója

Virág Árpád, a Magyar Szó újságírója

Virág Árpád szerint, ha kizárólag a fiatalokra koncentrálunk, akkor az látható, hogy az online tartalmak valóban kiszorítják a hagyományos médiumokat, mivel olyan felületeken jelennek meg, ahol elsősorban a fiatalok vannak jelen.

– Ezek a tartalmak már eleve úgy készülnek, hogy felkeltsék a fiatalok figyelmét. Többnyire rövid videókról van szó, amelyeknek már az első másodpercben fel kell hívniuk a néző figyelmét, hogy legalább öt másodpercet eltöltsenek a videó megtekintésével. Nemrégiben részt vettem egy tanácskozáson, ahol olyan középiskolás fiatalok is jelen voltak, akik gyakornoki munkán vettek részt egy adott televíziós csatorna műsorának az elkészítésében. A velük való beszélgetés során elmondták, hogy a tartalomáradat hatása alatt tulajdonképpen nagyon kevés az olyan videó, vagy bármilyen más tartalom, ami rábírja őket arra, hogy azt végignézzék. Ezért fokozott figyelmet kell szentelni arra, hogy az első két másodperc „ütős” legyen, vagyis felkeltse a figyelmüket, és ezáltal késztetést érezzenek arra, hogy megtekintsék azt a tartalmat, amit éppen felkínálunk számukra. Előfordulhat az is, hogy a fiatalok megnéznek egy hosszabb videót, vagy elolvasnak egy terjedelmes cikket is, ehhez azonban először valamilyen modernebb formában fel kell hívnunk a figyelmüket az adott tartalomra. Nem várhatjuk el a fiataloktól azt, hogy ha leteszünk valami értékeset az asztalra, akkor az automatikusan népszerűvé váljon a körükben, hanem intenzíven kell dolgoznunk azon, hogy ez így legyen. Sokan ugyanis arról sem tudnak, hogy mindez létezik, mert a tartalomáradatban áteveznek egy valóban rengeteg munkát igénylő és értékes tartalmon. Ha erre nem hívjuk fel a figyelmüket minden létező felületen, akkor egyszerűen nem jut el hozzájuk az adott tartalom. Véleményem szerint jó az, ha bárki elmondhatja a véleményét, hiszen valójában a mindennapokban is nekünk kell megválogatnunk, hogy mi az, amivel egyetértünk, és mi az, ami tetszik, és hasonló a helyzet ezekkel az online csatornákkal is – magyarázta Virág Árpád.

Dudás Viktor, az Újvidéki Rádió szerkesztő-műsorvezetője

Dudás Viktor, az Újvidéki Rádió szerkesztő-műsorvezetője

Dudás Viktor elmondta, hogy a www.rtv.rs internetes oldalon megtalálható egy hangtár, amelyre felkerülnek a televíziós és rádiós műsorok, és ezen felületen visszajelzéseket is kapnak arra vonatkozóan, hogy egy adott műsorra hányan kattintottak rá.

– Ez persze nem mindig tekinthető pontos visszajelzésnek, mert bármennyire is ismert az interjúalany, az még egyáltalán nem azt jelenti, hogy be is fogja vonzani a hallgatókat. Ezzel szemben tapasztaltuk már, hogy ezen a kis magyar közösségen belül, ha teszem azt egy kisebb falunak a fodrásznőjével készítek egy beszélgetést, aki nagyon népszerű, és emellett még meg is osztja a felvételt a közösségi oldalán, akkor az kimagasló visszahallgatást tud biztosítani számunkra. Teljes mértékben egyetértek azzal a meglátással, hogy minden lehetséges csatornán el kell érni a fiatalokat. Nem azt mondom, hogy hozzájuk kellene igazodni, mivel az valószínűleg egy törzsolvasó, vagy állandó néző számára nagyon is idegen lenne, azonban mindenképpen meg kell próbálni szemezgetni és azt valamilyen módon a saját műsorainkba, illetve azok népszerűsítésébe is be kell építeni – mondta Dudás Viktor.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy bár a trendek folyamatosan változnak, rendkívül fontos, hogy a hagyományos médiumok képviselői is megpróbálják olyan módon népszerűsíteni az általuk készített tartalmakat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az újmédián nevelkedett generációkat is megszólítsák, hiszen csakis ilyen módon nyílik lehetőségük arra, hogy az általuk megfogalmazott üzeneteket eljuttathassák hozzájuk.

Nyitókép: A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Dudás Viktor, Kállai Göblös Nikoletta, Kartali Rita, Kovács Viktor, Virág Árpád (Ótos András felvétele)