Az utóbbi években aggodalomra ad okot az a Batut Intézet által megjelentetett adat, mely szerint rekordszámba menően alacsony a kötelező védőoltást felvett gyermekek aránya, és erre a kanyaró egyre gyakoribb megjelenése adott megerősítést. Ez a betegség nem először jelenik meg Szerbiában, független attól, hogy van ellene védőoltás, amely a szokásos kötelező oltási naptár része.
Hogy ez a himlőforma az elégtelen oltottság miatt jelentkezett újra, az egyértelmű, ha figyelembe vesszük a Batut adatait, mely szerint Szerbiában a gyermekek mindössze 74,8 százalékát oltották be a himlő ellen védő MMR-vakcinával, míg az ezzel az oltással történő újraoltással mindössze 85,8 százalékos a lefedettség. Biztatóan hat azonban az az új adat, mely szerint tavaly az MMR-rel oltottak százaléka 91-re növekedett.
Tudnunk kell, hogy a kollektív immunitás, azaz a teljes lakosság védelmének és a betegség felszámolásának eléréséhez azonban szükséges, hogy a gyermekek 95 százaléka be legyen oltva kanyaró ellen. Ez a százalék a Batut által meghatározott célkitűzés, amit hazánk egyetlen kerületében sem sikerült megvalósítani.
Szerbia azonban nincs egyedül, amikor a lakosság elégtelen kanyaró elleni védelméről van szó. A 2023. év kezdete óta az európai régió 17 országában jelentkezett járványszerűen ez a betegség. Emiatt a WHO (Egészségügyi Világszervezet) arra figyelmeztetett, hogy még azoknak az országoknak is, amelyekről bebizonyosodott, hogy felszámolták a kanyaró járványszerű terjedését, ébernek kell lenniük ennek a rendkívül fertőző betegségnek az esetleges ismételt behozatalával és terjedésével szemben.
Oroszországban, Tádzsikisztánban és Törökországban volt a legtöbb bejelentett eset 2022 és 2023 között, míg Ausztriában, Szerbiában, az Egyesült Királyságban, Üzbegisztánban és más országokban csak 2023 eleje óta emelkedett az esetek száma.
Honnan adódott a probléma?
Amire a WHO felhívja a figyelmet, az az oltások elmaradása a COVID–19 világjárvány éveiben. Becslések szerint 2021-ben a világon rekordszámú, 40 millió gyermek nem kapta meg a kanyaró elleni védőoltást (25 millió gyermek kihagyta az első, további 14,7 millió gyermek pedig a második adagot).
Hogy pontosan a COVID–19 volt az egyik probléma Szerbiában, azt az Országos Egészségügyi Intézet adatai is megerősítik.
A járvány első évében (2020) az MMR oltással való lefedettség 88-ról 78 százalékra csökkent. A következő évben ez az arány még alacsonyabbra, 75 százalékra süllyedt.
Az oltást egyrészt a járvány idején elhalasztották, mert a szülők féltek attól, hogy gyermekeiket egészségügyi központokba vigyék, ahol esetleg megfertőződhetnek, másrészt pedig az egészségügyi központok munkaszervezésében bekövetkezett számos változás, illetve a COVID–19 elleni védőoltáson is dolgozó személyzet elégtelen száma miatt nem történt meg az MMR-oltás felvétele.
A szülői bizalmatlanság
A csökkent MMR-oltottságra azonban nem csak a COVID–19 volt hatással, mert már a járvány előtt sem voltak kellőképen beoltva a gyerekek. Az ország egyes részein a lefedettség aggasztóan alacsony százalékra csökkent.
Újvidék egyike azon városoknak, ahol 2021-ben a legalacsonyabb volt az MMR-oltottság. Csak minden negyedik gyermek kapta meg az oltást, vagyis a beoltottak aránya mindössze 24 százalék volt.
Számos oka van annak, hogy a szülők nem akarják vagy halogatják gyermekeik beoltását.
„Amikor nem látjuk a betegséget, nem félünk tőle, így nem kell védekeznünk” – vélik egyesek. Nagyon keveset hallani a himlő következményeiről, és nem gyakran találkozunk velük éppen a védőoltás miatt.
Emlékezzünk vissza, hogy az MMR-oltással kapcsolatos szkepticizmus elsősorban Andrew Wakefield 1989-es cikkének következménye, amely az autizmus és az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) elleni oltás állítólagos kapcsolatáról szól. Bár ezt az állítást később számos tanulmány cáfolta, az autizmus és az MMR-oltás közötti kapcsolat elmélete sok támogatóra talált, akik a közösségi hálózatokon egyre inkább jelen vannak.
A Batut Intézet irányelveiben leszögezi: számos tudományos kutatás és publikált cikk után az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP), az Amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC), a brit Orvosi Kutatási Tanács (MRC) és a WHO 1999-ben az elsők között foglalt állást: nincs ok-okozati összefüggés az MMR-vakcina és az autizmus kialakulása között.
A gyermekeknél bizonyos fejlődési rendellenességek ugyanabban az időszakban jelentkeznek, amikor a gyermekeket MMR ellen oltják. A szülőkre nagy hatással vannak azok a személyes történetek, ahol a fejlődésben kialakult problémákat az oltással társítják. Vannak olyan gyermekorvosok, akiknek egyszerűbb azt tanácsolni, hogy halasszák el az oltást, mintsem meggyőzni a szülőket annak biztonságáról.
Hangsúlyozni kell, hogy a szülőket leginkább maguk a gyermekorvosok tudják meggyőzni, hisz bennük van minden bizalmuk. Ha határozottan kiállnak az oltási javaslat mellett, gondosan elmagyarázzák jelentőségét és előnyeit, türelemmel választ adnak minden felmerülő kérdésre, teljes mértékben el tudnak hárítani minden aggodalmat. Ha azonban a gyermekorvosok felvetik a kérdést, hogy be kell-e oltani vagy sem, az kétséget kelt fel mindenkiben. A szülők ma már nem csak a gyermekorvosokhoz fordulnak segítségért a döntéseik meghozatalakor. Több szakértővel, baráttal konzultálnak, az internetet, különösen a közösségi portálokat keresik fel. Ily módon sok egymásnak ellentmondó információt kapnak.
Éppen a fentiek miatt elengedhetetlen, hogy a szülők meghallgassák a szakértőket, az egészségügyi dolgozókat, akikben megbíznak, amikor gyermekeik oltásáról döntenek.
