A közösségi élmény öröme

Az ünnepi időszak közeledtével különös érzés keríti hatalmába az embert. A karácsonyi ünnepkor valahogy mindig is a meghittség, a családias légkör meglétét jelentette. Sokan már az ünnep előtt egy hónappal feldíszítik a karácsonyfát és különféle díszekkel, fényekkel varázsolják át otthonukat. Az ünnep egyik legfelemelőbb érzése, amikor a fárasztó és sokszor egyhangú szürke hétköznapokat követően végre egy kis fény kerül az életünkbe. Végre együtt lehetünk szeretteinkkel, beszélgethetünk, az ajándékokkal pedig megörvendeztethetjük egymást. Az együttlét örömét különféle módokon tehetjük teljessé. Ennek egyik legmegfelelőbb módja, amikor családias légkörben előkerülnek a sokszor a polcokon porosodó, vagy a szekrények mélyén őrzött társasjátékok.

A társasjátékok nemcsak kellemes kikapcsolódást jelentenek, hanem hozzájárulnak az emberi kapcsolatok elmélyítéséhez, valamint a gondolkodási és együttműködési készségek fejlesztéséhez is. Játék közben úgy tanulhatunk új dolgokat, hogy közben jól érezzük magunkat és kilépünk a mindennapok feszültségéből. A mai, erősen digitalizált világban, ahol könnyen elszigetelődünk egymástól, különösen nagy értéke van annak, hogy a társasjátékok valódi, személyes találkozásokat teremtenek és segítenek fenntartani az élő, emberi kapcsolatokat. Az alábbiakban olyan emberektől érdeklődtünk a társasjátékok, vagy a kvízezés világáról, akik életük fontos részének tartják ezeket a közösségépítő tevékenységeket. Válaszaikból kirajzolódik, milyen sokféle okból nyúlunk egy-egy játék után: van, aki a kihívást keresi, más a nevetést, megint más pedig azt a bensőséges élményt, amelyet csak a közösen töltött idő adhat.

@k = MEGTALÁLNI A MEGFELELŐ JÁTÉKOT

Széll Ágnes, a budapesti Board Game Cafe ügyvezető igazgatója elmondta, hogy baráti körrel hobbiból kezdett el társasjátékozni.

– Eleinte saját játékokkal, otthon, később eljártunk klubokba is társasozni, hogy újabb játékokat is kipróbáljunk. Így jutottunk el az akkori Board Game Cafe társasjátékozóba, aminek nagyon tetszett a hangulata, és amikor először jártam ott, azt mondtam a barátaimnak, hogy nekem egyszer majd lesz egy ilyen társas kávézóm. Az élet úgy hozta, hogy pár hónappal később eladóvá vált éppen ez a hely és sikerült megvenni – mesélte Ágnes.
Továbbfűzve gondolatait, elmondta, hogy számára a társasjáték akkor jó, ha logikus, érthető a szabályrendszere és van benne valami kis plusz, vagy csavar.

– Ami még fontos, hogy a tematika legyen összhangban a játék kinézetével és a játékmenettel, akkor tud igazán megfogni. Ami a társaságot és a hangulatot illeti, meg kell találni a társaság összetételének, érdeklődésének megfelelő játékot, és ha jól választunk, akkor az a hangulatot is meghozza. Én személy szerint szívesen játszom otthon kétfős játékkal is, családi körben egyszerűbb családi játékokkal, barátokkal, ismerősökkel nagyon összetett játékokat is, de akár teljesen idegenekkel is egy jó parti játékot. Szeretem megélni, amikor a játékostársak szeme felcsillan a játék örömétől és beindul a nevetés, mert élvezni kezdik a játékot – magyarázta.
– Kedvencekből több is van. A csapatépítők kedvence például a Top 10, a 20 másodperc totál káosz, és a Hallatlan. Az asztalfoglaló vendégek az egyszerűbb családi játékokat kedvelik. Az Azul még mindig az egyik legnépszerűbb, de az újabbak közül a Kulcskérdés és a Similo sorozat is nagy kedvenc. Az összetettebb játékok törzsközönsége most a Planta Nubo és a vadonatúj Orloj játékokat kedveli.

Ma már egy régi dobsz és lépsz típusú Ki nevet a végén? játék nem számít jónak. A modern játékokban sokkal kevesebb a szerencse szerepe és a kockadobás helyett ez inkább a laphúzásnál maradt meg. Emellett a modern játékokban nagyon sokféle akciólehetőségből választhatunk, így megnőtt a taktikázás és a stratégiai gondolkodás szerepe, izgalmasabb lett a játék. Az akciókat sokszor párhuzamosan, egy időben lehet végrehajtani, amitől sokkal pörgősebbek a játékok. Ráadásul a különféle képességekkel rendelkező játékoskarakterek is gyakoriak, ami további színt visz a társasozásba. A játékok grafikája, kivitele is sokat változott, vonzóbbak, érdekesebbek lettek a játékok – fogalmazott Ági.
Arra is kíváncsi voltam, hogy vajon véleménye szerint a kooperatív vagy versengő játékok erősítik jobban a közösségi élményt. Ágnes szerint mindkettő alkalmas erre.

– A kooperatív akkor, ha nincs a játékosok közt úgynevezett „alfa” játékos, aki a többiek helyett is játszani akar. A versengő játék meg ugyanúgy közös élményt ad, hiszen a játékostársaidra figyelve kell a célokat elérni, az ő közreműködésük nélkül a te játékod sem lesz annyira izgalmas, érdekes – mondta.

Tapasztalatai szerint a magyar fővárosban is nagy érdeklődés övezi a társasjátékokat, amit a témával kapcsolatos kiállítások is bizonyítanak.
– Ezt jól mutatják az olyan nagy kiállítások, mint például a Társasjátékok Ünnepe, ami nemrég, november 8-án és 9-én zajlott Budapesten, és minden jegy elkelt rá. Hozzánk is sokan járnak hétvégente, pénteken és szombaton napi 200–300 vendég is megfordul nálunk. A korosztály szerencsére elég vegyes: a huszonéves egyetemistáktól a harmincas fiatal felnőtteken át a negyvenes-ötvenes aktív dolgozókig vannak vendégeink. Sok cég rendez nálunk csapatépítőt, és tanárok is hoznak hozzánk iskolai csoportokat, és nyugdíjasklubunk is van hetvenes nénikkel, akik meglepően nehéz játékokkal is szeretnek játszani. Mi magunk is szeretjük a játékokat, sokszor a játékmestereink is bejönnek egymással játszani, de baráti körbe is rendszeresen eljárunk egymáshoz társasozni, mert a közös játék összehoz és rendszeressé teszi a baráti találkozásokat – magyarázta.

– Régen inkább csak a gyerekekkel társasoztak a szülők. Ma már gyakori, hogy kifejezetten olyan egyszerűbb játékokat keresnek otthonra, amelyekkel nagyobb család, akár a nagyszülőket, szülőket, felnőtt gyerekeket bevonva együtt tud játszani, mert a játék a közös élmény eszköze lett. Ám olyanról is tudok, ahol nincs nagy család, és a fiatal pár a kisgyereket elaltatva hosszabb közös játékkal tölti az ünnepi estét, mert számukra a közös hobbi a kikapcsolódás – zárta gondolatait Ági.

@k = AZ EGYIK LEGSZEBB AJÁNDÉK

Szabó Attila, a Vajdasági Társasjáték Klub elnökeként és más téren is aktív tagja a közösségünknek. Elmondása szerint már felnőtt fejjel csöppent bele a társasjátékozás csodálatos világába.

– Alapvetően minden felnőtt hordoz magában valamilyen társasjátékos vénát, hiszen nagy hagyománya van vidékünkön a kártyapartiknak, vagy bármilyen családi összejövetel alkalmával lejátszott játéknak. Ehhez még hozzájárul az is, hogy akik átélték az 1999-es NATO-légicsapások idejét és az azzal járó áramszüneteket, nagyon sokat játszottak különböző játékokkal, legyen az kártya, vagy bármi egyéb. Jómagam felnőtt fejjel csöppentem a modern társasjátékok világába, közel tíz évvel ezelőtt kezdődött nálam ez a hobbi. Akkoriban egy üzlet előtt elsétálva megpillantottam egy szép társasjátékot, amit meg is vásároltam, majd ezután sorba jött a többi. Először a családdal, utána a szűkebb, majd a tágabb értelemben vett baráti körrel játszottunk, s végül már más falvakba is elvittük a társasjátékozás szeretetét. Számunkra is ez egy modern, új világ, amelyben már nem a klasszikusok, mint a Monopoly, vagy az Ember, ne mérgelődj! játékok szerepelnek elsősorban, amelyek sok esetben már 50–60 évesek. A szórakoztatóipar többi ágazatához hasonlóan a társasjátékozás is rengeteget fejlődött az utóbbi 20–25 évben. Szeretnénk ezt a hobbit bemutatni másoknak is, így kerestem azokkal a kapcsolatot, akik hasonló szórakozási formák iránt érdeklődnek. Ez annyira jól sikerült, hogy mostanra már tíz, főként magyar ajkúakból álló aktív klub létezik, amely a Vajdasági Társasjáték Klub szövetségében működik. A klubokon belül változóan, hol heti szinten, hol csupán alkalmanként jönnek össze a játszani vágyók és mindenhol ingyenes a részvétel. Az összejöveteleken játékmesterek és különféle játékok várják azokat az érdeklődőket, akik kipróbálnák a társasjátékok csodálatos világát.

Elmondta, hogy a közösségi médiának is köszönhetően a meghirdetett eseményeikre van érdeklődés a fiatalok körében, és leginkább a fiatal felnőttek képezik a fókuszcsoportjukat.

– Ahol csak meghirdettünk egy ilyen eseményt, ott volt rá érdeklődés, mivel a különböző videókon keresztül elég sokan, főként fiatalok találkoztak már a modern társasjátékokkal. Vannak olyan játékok, amelyeket már nyugodtan nevezhetünk modern klasszikusoknak, ilyen például a Catan, a Carcassonne, a Dixit vagy a Ticket to Ride. Ezekről már elég sokan hallottak, viszont nem mindenkinek van alkalma kipróbálni őket. Ezzel szemben nagyon sokan vannak olyanok, akiknek már van otthon játéka. Számunkra, játékmestereknek ez egy kiváló lehetőség arra, hogy ha valaki leül hozzánk játszani, vagy játékot ajánlunk neki, akkor felmérhessük, mi az, ami tetszik, vagy nem, hányan ülnének le az asztalhoz és milyen fajta játékot szeretnének kipróbálni. Sokan úgy gondolják, ha játékról van szó, akkor az csakis a gyerekeké lehet, így aztán folyamatosan küzdünk ezzel, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nem mindig annyira kisgyerekeknek szánjuk ezeket az eseményeket. Sokkal inkább a középiskolásokat, egyetemistákat és a náluk idősebb korosztályokat várjuk, mivel nem gyermekjátékokról van szó. Természetesen a társasjáték-piacon számos gyermekjáték is megtalálható, azonban a kisgyermekekkel való foglalkozás egy külön pedagógiai képzettséget igényel, amihez mi sajnos nem vagyunk eléggé képzettek – magyarázta beszélgetőtársam.

Hozzátette, hogy az ünnepek előtt jócskán megugrik a társasjátékok iránti kereslet.

– Ilyenkor leginkább a parti és a családi játékok kerülnek elő. Nagyon nehéz lenne konkrét játékokat megnevezni, hiszen csak magyar nyelven háromszáz játék jelent meg az idén, de nagyon sokszor ezek a játékok nyelvfüggetlenek. Mindenkinek azt javaslom, hogy az egyik legszebb ajándék a társasjáték, hiszen az nem megy tönkre, sőt értékálló, hogyha az ember úgy gondolná, hogy a használtáru-piacon eladná, akkor lehetne egy másik fajtát is beszerezni. Az ember ezáltal nemcsak játékot vesz, hiszen a családdal, barátokkal töltött közös idő, amit nem online, hanem élőben élünk meg, minden pénzt megér – fogalmazott Szabó Attila.

@k = MÉRJÜK ÖSSZE A TUDÁSUNKAT

Gyurik Attila, a temerini székhelyű Abeona turisztikai iroda vezetője nemcsak az utazás, hanem a kvízek világában is otthonosan mozog. Már hosszú évek óta foglalkozik az angol nyelvterületről eredő és igen nagy népszerűségnek örvendő kocsmakvízek szervezésével, amit vidékünkön is igyekezett meghonosítani.

– 2017-ben kezdtem el kocsmakvízeket szervezni, kisebb-nagyobb megszakításokkal – főleg a Covid–19 időszaka miatt –, de gyakorlatilag azóta is heti szinten tartok kvízesteket. Elsősorban Temerinben, egy helyi pubban, de immár közel három éve Óbecsén is minden második héten megszervezem a kvízt.

Hogy miért vágtam bele? Az egyetemi éveim alatt másfél évet töltöttem az Egyesült Államokban szakmai gyakorlaton. Mivel a kocsmakvíz angolszász eredetű és ott hatalmas hagyománya van, teljesen természetes volt, hogy kint én is belebotlok egy ilyen estbe, részt vettem rajta, és az élmény nagyon megfogott. Amikor hazajöttem, elgondolkodtam: miért ne szervezhetnék én is ilyet Temerinben, hiszen itt akkoriban nem volt ehhez hasonló szórakozási lehetőség. Felkerestem a helyi pub tulajdonosát, akinek tetszett az ötlet, azonnal igent mondott, a többi pedig már történelem. A kocsmakvíz igazán jó minőségű kikapcsolódási forma. Barátok és ismerősök összeülnek pár órára egy hétköznap este, jól érzik magukat, beszélgetnek, miközben összemérhetik tudásukat más csapatokkal. Ráadásul mindig tanulnak is valami újat. Ez a társas élmény, a játék izgalma és a közösségi hangulat együtt teszi ennyire vonzóvá – magyarázta Gyurik Attila.

Hogy milyen témakörök hozzák leginkább lázba a kvízkedvelőket? Attila elmondta, hogy ez nagyon változó.

– Van, akit a történelem és a földrajz érdekel leginkább, másokat a zene fog meg, sokan a filmek és az irodalom miatt jönnek, míg mások kimondottan a sportkérdéseket várják. Összességében talán a filmes témakör a legnépszerűbb. Én pedig folyamatosan igyekszem új témákat és csavarokat bevinni a kvízekbe, hogy mindig változatosak legyenek – így a győztes csapatok is változnak, nem ugyanazok nyernek hétről hétre.

A nehéz kérdések nagyon jók tudnak lenni, ha okosan vannak felépítve – a túl könnyűek viszont nem hozzák lázba a csapatokat, hiszen ha mindenki tudja a választ, nincs lehetőség előnyre szert tenni. A jó kvízben van néhány olyan kérdés, amelyre csapaton belül is csak a legfelkészültebbek tudják a választ, ezek alakítanak ki végül különbséget, és ezek döntik el, ki bizonyul a legjobbnak. Ugyanakkor a társaság legalább ilyen fontos: egy csapat akkor igazán erős, ha a tagjai minél több témakört lefednek, és együtt tudnak gondolkodni. Ettől lesz egy este igazán élménydús és emlékezetes. Összességében elmondhatom, hogy ezek a kvízestek rendkívül tartalmas és jó hangulatú programok. Mindenkit bátorítok: ha csak teheti, akár Temerinben, akár Óbecsén, álljon össze egy csapattal, és csatlakozzon hozzánk. Játsszunk együtt, mérjük össze a tudásunkat, és közben érezzük jól magunkat! – zárta a beszélgetést Attila.