Új minőség

Beretka Katinka az előző összetételű Magyar Nemzeti Tanácsban a hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsos tisztségét töltötte be. Azt mondja, december eleji kinevezését követően vegyes érzelmek keringenek benne.

– Egyrészt nagy megtiszteltetés, hogy Hajnal elnök úr bizalommal volt irántam, és az új összetételű MNT-ben is számít a munkámra, másrészt ott van bennem az új kihívások iránti vágy és a várakozásokkal teli félelem az eddig még nem ismert megmérettetésektől, harmadrészt azonban nem tagadhatom, sajnálom, hogy az elmúlt négy évnek vége. Az MNT előző mandátumával egybeeső időszak több szempontból is meghatározó volt, mind szakmai, mind magánéletem vonatkozásában, ezért nem csoda, hogy egy kis nosztalgiával tekintek vissza rá. Hogy az új energia és elképzelések bevonása mellett miért fontos a folytonosságra is törekedni? Négy évvel ezelőtt az addig nem létező törvényi alapra kellett építkezni, a 2009-ben elfogadott nemzeti tanácsi törvény betűjét a gyakorlatban is életre hívni és valós tartalmakkal megtölteni, gondolok itt elsősorban a fejlesztési stratégiákra. 2014-ben azonban, függetlenül a törvénymódosítástól és az Alkotmánybíróság határozatától, sok kérdésben csak a már jól bejáródott döntéshozatali mechanizmusokat kell követni, az elfogadott stratégiák mentén folytatni bizonyos programokat. Ezért olyan munkatársakra van szükség, akik ezeket a mechanizmusokat, programokat jól ismerik, és kezelni tudják a megvalósításuk során jelentkező problémákat – részletezte Beretka Katinka.

Válaszolva a kérdésre, hogy milyen elképzelésekkel kezdi négyéves megbízatását, kifejtette: miután az MNT végrehajtó szervében hivatalosan nincsenek területfelelősök, szükségszerűen ismernie kell az MNT hatáskörébe tartozó összes területet, és ez mindenképpen új minőséget ad eddigi munkájának. Emellett folytatni szeretné a hivatalos nyelvhasználat terén megkezdett tevékenységét is, mert mint megjegyezte: nem titok, hogy ezt a területet ismeri a legjobban, részt vett a vonatkozó stratégia megírásában, és jogászként a nyelvi jogok védelmével tudna a leginkább hozzájárulni a közösség mindennapjainak jobbá tételéhez.

– A hivatalos nyelvhasználat terén is, akárcsak a többi, MNT hatáskörébe tartozó területen, van néhány olyan program, amelyekre a közösség számít, és amelyek már bizonyították létjogosultságukat. Ilyen a törvényeknek és az egyéb jogi dokumentumoknak a fordítása, a nyelvhasználati jogi szemináriumok szervezése, a folyamatos jogvédelem a nyelvi jogok megsértése esetén. Fontosnak tartom, hogy közösségünk tájékoztatása erről a témáról a továbbiakban is prioritás legyen. Ennek megújult formájáról már vannak elképzeléseim, de a tájékoztatást intenzíven kiterjeszteném egyes hivatalok foglalkoztatottjaira is. Természetesen van néhány olyan projektum, amelyek még csak papíron jelentek meg az elmúlt négy évben, például a szerbül anyakönyvezett személynevek magyar nyelvű beírási költségeinek a megtérítése, a magyar nyelvtanfolyamok stb. Habár lépéseket tettünk ezekben az ügyekben is – mint amilyen a magyar nyelvkönyvcsomag összeállítása szerb anyanyelvűek részére, tájékoztatás a magyar személynévre való jogról mind a közösségünkön belül, mind az illetékes szervek felé −, túlzás volna azt állítani, hogy ezek a projektumok lezárultak. Ezért ezek a „mulasztások” mindenképpen az elkövetkező időszak feladatai között szerepelnek, ahogyan a nyelv(rend)őrség idei helyzetfelmérő munkájának értékelése és az érintett önkormányzatok irányába a további korrektív vagy esetenként represszív lépések megtétele is. Végül, de nem utolsósorban prioritást élvez a hivatalos nyelvhasználati törvény módosításának szakszerű kezelése, a törvény alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok mentén kell ugyanis átfogalmaznunk az eddig nem minden esetben a magyar nyelv hivatalos státusának fennmaradását szolgáló rendelkezéseket – részletezte meglátásait Beretka Katinka azzal kapcsolatban, hogy a hivatalos nyelvhasználat területén mely témáknak kellene középpontban szerepelniük a következő négy évben.