Rém hazafias színdarabnak nevezik, legalábbis alcímében a Magyarországi Szerb Színház pénteki budapesti ősbemutatóját, melyet az első szerb nyelvű színházi előadás 200. évfordulója tiszteletére mutattak be. Aztán kiderült, a népies színházi nyelven elmesélt történet, melyet Radoslav Zlatan Dorić írt 2004-ben Csoda a Rondellában címmel nemcsak hazafias, legalább annyira szellemes, önkritikus és szórakoztató. Az azonos című előadás mégis elsősorban a szerb nyelvű színjátszás kezdeteinek, továbbá Joakim Vujićnak, a szerb nyelvű színjátszás atyjának, nem kevésbé kortársainak, továbbá a Magyarországon élő, megmaradt szerb kisebbségnek állít emléket. Ebben az igyekezetében a lelkes truppot felkarolta a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Nemzeti Színház, melynek patinás Duna-parti épületében tartották a bemutatót. A nyáron még kérdéses bemutató létrejöttét felkarolta a magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Vajdasági Kormány és a magyarországi szerb országos önkormányzat is. A bemutató közönségét üdvözölve Vidnyánszky szólt aszerb, polgári, hivatásos színjátszásnak közel két évszázados magyarországi hagyományáról, ami nemcsak hagyomány, mi több, ott született. Gratulált a szerb színház lelkes tagjainak, akik idén egy másik évfordulót is jegyeznek: húsz évvel ezelőtt, 1993-ban alakították újra társulatukat.
– Ami kétszáz évvel ezelőtt csoda volt a Rondellában, az ma a két nép barátságának a jelképe – állapította meg az anyaország határain túl élő szerbség ügyét rendre felvállaló Bojan Pajtić tartományi kormányfő az előadás kezdete előtt. A közönséget üdvözölve hangsúlyozta, hogy a pesti Rondellában a Magyar Színjátszó Társaság Színpadán bemutatott Papagáj című előadással kétszáz évvel ezelőtt megtört a jég, és színre vitték az első szerb nyelvű színházi előadást. Egymás mellett játszottak a szentendrei Joakim Vujić író és tanító, valamint Balogh István író, a magyar színjátszás színes alakja. Ez a jubileum fontos mindkét nemzet és ország számára, hiszen több mint ezer éve épp mi képezzük Közép- és Dél-Európa gerincét. Fontos a nemzeti kisebbségek jogainak ápolása, a jobb megértés, de amiatt az igyekezet miatt is, hogy a közös európai nagycsaládban megőrizzük saját identitásunkat, hagyományainkat és kultúránkat – mondta többek között a kormányfő.
A számtalan akadály ellenére felszállt a szerb színjátszás első fecskéje Pestről, a Rondellából, azaz a Magyar Színjátszó Társaság színpadáról – ezt üzeni a jubileumi előadás, melyet Milan Mark Rus, a színház vezetője és lelke, valamint Lazar Pajtić rendezett. A bemutatón jelen volt a magyarországi szerbség színe-java, több Magyarországon élő vajdasági magyar színházpártoló, vajdasági színházbeliek, a magyar állam képviselői, Magyarország szerbiai nagykövete, szintúgy Szerbia magyarországi nagykövete, a pravoszláv egyház képviselői, és mások. Ugyanakkor nem figyeltünk fel a szerbiai köztársasági szervek képviselőire, talán ezért is fejezte ki reményét a tartományi kormányfő üdvözlőbeszédében, hogy a társulatot a jövőben sűrűbben és hathatósabban fogja támogatni a két ország művelődési minisztériuma, valamint a szerb kormány szórványügyi irodája. „A magyarországi szerb társulat erre réges rég rászolgált.”
