A nagybecskereki Madách Amatőr Színház Irodalmi Színpadán pénteken bemutatták Várady Imre: Napló 2. című könyvét, amelyben az ügyvéd, a volt magyar országgyűlési képviselő és jugoszláv szenátor 1943 és 1957 közötti időszak családtörténeti feljegyzéseit tartalmazza. Mint elhangzott, a csaknem négyszáz oldalas könyv izgalmas történelmi olvasmány, maradandó kordokumentum. A naplójegyzetek első kötete 2011 júniusában jelent meg a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában.
Varga Anna tanárnő tolmácsolta személyes élményeit a II. világháború végéről és az utána következő időszakról. Gyökeresen változott Nagybecskerek arculata: a németek elmenekültek, az orosz csapatok bevonultak. Nevet változtatott a város, épületeket bontottak le, helyükre újak kerültek, küllemet változtatott a főtér, a Bégát kivezették a városból. Közben a magyarság a megmaradásáért harcolt.
Dr. Várady Imre pedig a közéletből visszavonultan is tudott közösségben gondolkodni. Érezte, ismerte a bánáti magyarság gondjait, és lehetőségeihez mérten megpróbált segíteni.
– Noha világos, hogy jegyzeteit mindenekelőtt családtagjainak szánta, s egyfajta családkrónika rejlik bennük, ugyanakkor tapasztalt politikusként és tekintélyes közéleti személyiségként kellő figyelmet szentelt a társadalmi háttéresemények megvilágításának, értelmezésének. Számos olyan részlet, adat és magyarázat van naplójában, amelyeket ma már nem lelhetünk fel sem a korabeli napi sajtóban, sem a fennmaradt, de inkább jórészt elkallódott egykori dokumentumokban. Sok apró részletet csak ő tudott. S lám jó, hogy mindezt fontosnak tartotta papírra vetni. Várostörténetünk, tájtörténetünk egy hiányzó fejezete lappang-e kötetben – mondta dr. Németh Ferenc, a Forum igazgatója.
Dr. Várady Tibor akadémikus, dr. Várady Imre unokája elmondta, hogy néha az embernek az az érzése, hogy mint ahogy Nagybecskereken a híd elvesztette a folyót, úgy mintha a történelem is elvesztette volna a részleteket.
– Tudjuk azt, hogy volt fasizmus, hogy volt kommunizmus, de hogy mi is történt tulajdonképpen napról napra az utcán, az emberek között, a hivatalokban, az ügyvédi irodákban, valamiképpen ezek a részletek eltűntek. Ebben van valami különös, hogy a történelmet ilyen testközelbe hozta, és azt hiszem, hogy ez teszi érdekes olvasmánnyá a Naplót – mondta dr. Várady Tibor.
Az első kötet összeállításakor még azt remélte, hogy három része lesz, de naplójegyzetek hiányában kimaradt az 1920 vége és 1943 közötti időszak.
