Mrožek drámája alapján, a Strip-tease című produkciót készíti a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. A bemutatót szombaton tartják meg, a reprízt vasárnap. Az előadást Puskás Zoltán rendezi, aki legutóbb A három nővért rendezte a KDSZ-ben, és mint mondta, nagy örömmel tért vissza:
– Ezúttal is mindenki nagy szeretettel fogadott, és a színészekkel is újfent egymásra találtunk. A KDSZ több mint színház, szinte családias a hangulata. Jó élményt jelent itt dolgozni, nem is érezni munkának. Mrožek a darabot 1961-ben írta meg, és azóta szinte folyamatosan aktuális, annak ellenére, hogy nincs konkrét története. Egy ismeretlen térbe bekerül két öltönyös, aktatáskás úriember. Általuk Mrožek a középosztályt érzékelteti, a darabbal pedig azt fejtegeti, hogy mit lehet tenni, ha egy térben a szabadság elvesztésével szembesülünk, és egy külső erő folyamatosan nyomást gyakorol ránk. Vele tartunk, vagy kiszállunk az egészből? Mennyire képes befolyásolni az életünket? Ez nem politikai, és végképp nem aktuálpolitikai színház, de a sorok közt a jelenünkre is reflektál. Mrožek két ajtót kínál, és megadja a döntés, a választás lehetőségét az uraknak, hogy kilépjenek vagy maradjanak – hallottuk Puskás Zoltántól.
Kucsov Borisz a filozofikusabb I. Urat játssza:
– A címből talán arra lehet következtetni, hogy itt majd egy nő vetkőzik, de erről szó sincs. Ez esetben a strip-tease egy metaforikus üzenet. Az előadásban megjelenik két látszólag egyforma úr, akik mégis sokban különböznek egymástól. Az első benyomásunk az lehet, hogy csak értelmetlenül beszélnek a semmiről, holott fontos dolgokról van szó. Közben a viselkedésükből, a magatartásukból sok minden kiderül a hozzáállásukról, az életfilozófiájukról, hogy valójában milyen emberek. Tulajdonképpen két archetípust mutatunk be, egyik a fiatal lázadó gondolkodású figura, aki kész cselekedni, míg a másik megmagyarázza, hogy miért nem cselekszik. Szerintem nagyon izgalmas lesz végigkövetni a két karakter útját. Azonosulhatunk is velük és a helyzettel, amibe kerültek. Az előadás némileg nyomasztó hangulatot kelthet, ugyanakkor a szöveg nem mentes a humortól – tudtuk meg Kucsov Borisztól.
Ágyas Ádám a II. Urat formázza meg:
– Az abszurd és groteszk szövegek nagy rajongója vagyok, de eddig nem igazán nyílt lehetőségem ilyen jellegű előadásokban játszani. Puskás Zoltánnal is először dolgoztam, így ez a munkafolyamat mindenképpen izgalmas volt a számomra. Színészileg a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy minden mondatnak megtaláljuk az értelmét, a mögöttes tartalmát, mert ez első olvasásra nem egyértelmű. Ez a darab egyszerre szól az emberi kiszolgáltatottságról, és arról is, hogyan veszítjük el szinte észrevétlenül az identitásunkat, míg le nem csupaszodunk. Zseniális a darab címe, mert jelképesen utal önmagunk elvesztésére. Sokat tanulhattam ez a próbafolyamat alatt. Az előadás játszása többrétegű színészi alakítást igényel. Egyebek közt nyilvánvalóvá tenni, hogy tartunk valami külső erőtől, ugyanakkor kimutatni a gyanakvásunkat a másikkal szemben, mert fogalmunk sincs kicsoda, csak azt látjuk ugyanúgy néz ki, mint mi – fejtette ki Ágyas Ádám.
Verebes Andrea a Kéz szerepében jelenik meg az előadásban, és mint mondta, Mrožek szimbolikus történetében ez a Kéz az arc nélküli hatalmat képviseli.
A produkcióban Varga József közreműködik, a dramaturg Góli Kornélia, a díszlet- és jelmeztervezés szintén Puskás Zoltán munkája, a zene Erős Erviné és Klemm Dávidé. Fontos kiemelni, hogy a Strip-tease kamaraelődás, egy felvonásból áll, és ötven percet tesz ki.
Nyitókép: A Strip-tease sajtótájékoztatóját tartották meg a KDSZ-ben/ Lukács Melinda
