FIPRESCI-díj Holtai Gábornak

Az Európai Filmek Palicsi Fesztiváljának fő versenyprogramjában idén nyolc alkotás szállt versenybe. A nemzetközi összetételű, filmes szakemberekből álló zsűri döntése alapján, a legjobb film Laurent Micheli rendező, belga–francia koprodukcióban készült Nino a paradicsomban című alkotása. 
A legjobb rendezőnek járó díjat Simon Verhoevennek ítélték oda a német Ó, az üresség, az a szörnyű üresség című filmért. Különdíjat kapott Susanne Heinrich, francia–német koprodukcióban készült Kétségbeesett anya című alkotása, akárcsak Stefanos Tsivopoulos Elena átváltozása című görög filmje.
A FIPRESCI-nek, azaz a filmkritikusok nemzetközi szövetségének szintén nemzetközi összetételű zsűrije szerint az idei válogatás legjobb filmje a Holtai Gábor rendezésében készült Itt érzem magam otthon című alkotás.
A Párhuzamok és ütközések versenyprogram szintén nyolc alkotást sorakoztatott fel. A programrész legjobb filmnek járó díját a Lukasz Ronduda rendezésében készült Mondd mit érzel című lengyel alkotás kapta meg. Ugyanakkor itt is odaítéltek különdíjat, amit a zsűri szerint a Mihail Mincan rendezte román Tejfogak című film érdemelt ki.
A díjazottak közül a sajtótájékoztatón Penelope Tsilikát, az Elena átváltozása című film egyik főszereplőjét köszönthettük. A színésznő egyebek közt azt taglalta, hogy a görög filmgyártás is időről időre változik:
– Korábban kis költségvetésű filmek készültek, mégis nagy sikert értek el a világban. Ezen felbuzdulva megnőtt az alkotások támogatottsága. Mostanság azonban ismét némileg visszaesett, és ez visszafogta a görög filmgyártás fejlődését is. Ekörül jelenleg nagy vita zajlik, és várhatóan változás áll be – tudtuk meg a színésznőtől.   
A palicsi filmfesztivál utolsó napja a díjazásról szólt. Nem csupán meghirdették a győzteseket, hanem Radoš Bajić is átvette a Lifka-díjat. A színész a díj kapcsán azt mondta, nagy öröm a számára, hogy ötvenéves filmes pályafutását életműdíjjal ismerik el. Dicsérte továbbá azt is, hogy a palicsi filmfesztivál meg tudta őrizni az irányvonalát, hogy a filmes alkotókra összpontosít, és lehetőséget ad a nézőknek is, hogy találkozzanak a filmesekkel. Színészi pályája mellett Radoš Bajić rendezéssel és forgatókönyvírással is foglalkozik, ebből a szemszögből is beszélt a filmkészítésről. 
– Szerintem a filmkészítés lassan visszatér a gyökerekhez. Sok szó volt mostanában arról, hogy a mesterséges intelligencia tönkreteszi a filmipart, de azt gondolom, mára már bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Azt is gondolom, hogy a mesterséges intelligencia a segítségünkre van, hogy kevesebb költségvetésből készítsünk filmeket. Ugyanakkor pedig a hús-vér színészeket nem lehet lecserélni, így megtalálhatjuk a szerencsés középutat – hallottuk a színésztől. 

A palicsi filmfesztivál utolsó napja a díjazásról szólt. Nem csupán meghirdették a győzteseket, hanem Radoš Bajić is átvette a Lifka-díjat. A színész a díj kapcsán azt mondta, nagy öröm a számára, hogy ötvenéves filmes pályafutását életműdíjjal ismerik el. Dicsérte továbbá azt is, hogy a palicsi filmfesztivál meg tudta őrizni az irányvonalát, hogy a filmes alkotókra összpontosít, és lehetőséget ad a nézőknek is, hogy találkozzanak a filmesekkel. Színészi pályája mellett Radoš Bajić rendezéssel és forgatókönyvírással is foglalkozik, ebből a szemszögből is beszélt a filmkészítésről. 
– Szerintem a filmkészítés lassan visszatér a gyökerekhez. Sok szó volt mostanában arról, hogy a mesterséges intelligencia tönkreteszi a filmipart, de azt gondolom, mára már bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Azt is gondolom, hogy a mesterséges intelligencia a segítségünkre van, hogy kevesebb költségvetésből készítsünk filmeket. Ugyanakkor pedig a hús-vér színészeket nem lehet lecserélni, így megtalálhatjuk a szerencsés középutat – hallottuk a színésztől. 

A fesztivál zárónapjára a szervezők a Radoš Bajić főszereplésével készült Čuvar ikone Svetog Đorđa, A Szent György ikon őrzője című film szerbiai bemutatójára várták a nézőket. Az alkotás rendezője a színész lánya, Jelena Bajić Ločić, míg a forgatókönyvet közösen írták. A film Szerbia déli részére fókuszál. 
– Az alkotásunk voltaképpen a csendes eltűnésről, a falvak kiüresedéséről, az elnéptelenedésről, a városokba való tömörülésről, mondhatni univerzális témáról szól, de ugyanakkor nagyon helyi, a déli területeinkre vonatkozó specifikus helyzetet taglalja. Konkrétan azt, hogy mi zajlik Dél-Szerbiában – tudtuk meg a rendezőnőtől. 
– Ez egy nagyon érzelemdús film, és azt gondolom nem sértő, senkit sem bánt. Inkább a figyelmet szeretnénk vele felhívni, ébresztőként szántuk, hogy az emberek többet foglalkozzanak a délen történő problémákkal. A városokban élve el se tudjuk képzelni, hogy mi minden zajlik tőlünk nem is oly messze – taglalta a színész. 
A palicsi filmfesztivál egyik szokása, hogy a Lifka-díjas alkotók aláírnak egy-egy széket a régi Abbázia moziból. A fesztivál első napján Mundruczó Kornél írta alá, a zárónapon pedig Radoš Bajić.