A Vajdasági Szabadegyetem részvevői a múlt héten számos tanácsot hallhattak azzal kapcsolatban, hogy hogyan váljanak sikeres előadókká, és hogyan valósítsák meg hatékonyabban a színpadi kommunikációt és információközlést.
Dr. Constantinovits Milán retorikakutató – aki egyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem óraadója és a Mathias Corvinus Collegium szakmai igazgatója – előadásában a közönséggel való célravezető kommunikáció számos praktikájára kitért, szó volt a lámpaláz leküzdéséről, a magabiztosságról, de beszélt a megfelelő testbeszédről és a nézők figyelmi holtpontjain való átlendülésről is. Prezentációja után lapunknak további érdekességeket árult el a retorika tudományának színpadi és mindennapi életben való hasznosításáról.
– Azért tartom nagyon fontosnak ezt a témakört, mert a jövőnek meghatározó területe lesz a szóbeliség. Egyre inkább értékké válik az, ami az algoritmusok világában emberi, humán erőből fakadó. A mi kreatív potenciálunk a beszéd terén is meg tud mutatkozni – mondta dr. Constantinovits Milán. – Továbbá azért is lényegesnek tartom, hogy erről beszéljünk, mert azt tapasztalom, hogy a határokon túl, külhonban, egy kisebbségnek az önérvényesítését, érdekérvényesítését és saját álláspontjának a képviseletét nem lehet szakmai tudás és magabiztos kommunikáció nélkül megvalósítani. Nem kell persze mindenkinek politikusnak vagy közéleti szereplőnek lennie, viszont aki cselekvő módon viszonyul a saját közösségéhez a mindennapi életben is, annak az előadás-technika jelentheti a kulcsot az általa képviselt értékek megfelelő közvetítésében. Pont ezért gondolom, hogy ennek a témának nagyobb súlya van Vajdaságban, mint például Budapesten. – A kutató hozzátette, hogy a megnyerés és a meggyőzés logikája, valamint érzelmi hangoltsága ugyanúgy működik két ember között, mint tömegek előtt. Ez azt is jelenti, hogy a helyes előadás-technikák elsajátítása nemcsak abban segít, hogy egy illető színpadképessé váljon, hanem akár a saját kapcsolatokban való kommunikációs helyzetek során is hasznosíthatóak.
Dr. Constantinovits Milán elárulta, a jó előadókészség valahol a tudomány és a művészet határán helyezkedik el. Persze léteznek olyan veleszületett tulajdonságok, amelyek könnyítik az embert a színpadi siker útján, ám a kellő szorgalom, motiváció és rutin nélkül ezek önmagában nem sokat érnek.
– Ha mérlegre kell tenni, hogy kiből lesz jobb előadó: aki tehetséges, de lusta, vagy aki nem rendelkezik adottságokkal, de kőkemény munkát fektet bele abba, hogy jól adjon elő, akkor én az utóbbira teszem le a voksom, mert minden technika elsajátítható.
Dr. Constantinovits Milán egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának retorika alprogramjában végzett, már doktori tanulmányai során is az előadás-technikára és az előadóművészetre fókuszált.
– Foglalkoztam azzal, hogy a meggyőzésnek milyen nyelvi eszközei vannak, és hol húzódik a határvonal a meggyőzés és a manipuláció között. Kutattam továbbá azt is, hogy hogyan lehet nagyon heterogén, különböző emberekből álló célközönség felé kommunikálni, hogyan nyerjük meg úgy a közönségünket, hogy ők akár teljesen más családi háttérrel, iskolázottsággal és előképekkel érkeznek. A doktori értekezésemet követő vizsgálatomban pedig azzal foglalkoztam, hogy mindez hogyan mutatkozik meg egy olyan közegben, mint mondjuk az iskola, és hogyan lehet a pedagógusi kommunikációban hasznosítani ezt a típusú elméleti tudást. – Mint óraadó, Dr. Constantinovits Milán arról is beszámolt, hogy amikor a tanári kommunikációról beszél leendő pedagógusoknak, akkor nem azzal éri el a legnagyobb hatást, hogy elmondja az elméleti alapokat. Sokkal fontosabb, hogy ő maga tanárként hogyan beszél, hogyan használja a szókészletet, hogyan nyeri meg a hallgatók figyelmét, hogyan irányítja a testbeszédét. Vallja, hogy saját példájával hatásosabban tudja átadni a jövő pedagógusainak azokat a tapasztalatokat, amelyeket később a saját kommunikációjukba is beépíthetnek.
A kutató elárulta, habár ő maga mindig szeretett szerepelni, neki is voltak olyan határai és korlátai, amelyeket le kellett küzdenie fejlődése során.
– Szellemileg, fizikailag és lelkileg rendkívül fárasztó és kiégető dolog huzamosabban beszélni és sokat előadni, de ennek van egy másik része, amely visszatölt, amikor a közönségtől kapunk visszajelzéseket, reakciókat. Azt gondolom, hogy ha sikerül megtalálnunk a megfelelő egyensúlyt, akkor ez egy hosszú távon működőképes szerep.
Nyitókép: Fotó: Vojter Kitti
