A költészet időt kér az embertől

Budapestet követően a Szenttamási Népkönyvtárban is bemutatták Celler Kiss Tamás A visszaút-effektus című verseskötetét. A helyi születésű költővel Antalovics Péter, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója és Géber László költő, író beszélgetett. 
A szerzőnek ez már a harmadik kötete: az első az Anyaméh 2015-ben jelent meg, ezt a Mérgezett gyalog című verseskötet (2021) követte, A visszaút-effektus pedig idén jelent meg.
Celler Kiss Tamás szerint e három verseskötete szorosan összetartozik, és bár az olvasók ezt nem feltétlenül érzékelik majd, számára egy belső út állomásait jelentik. Az első, Anyaméh című kötet ösztönösebb, nyersebb hangvételű volt, a második tudatosabban építkezett, a családi mintákat és a személyes lélektani folyamatokat dolgozta fel, míg a legújabb kötet egyszerre kapcsolódik az elsőhöz nyelvezetében, ugyanakkor témáiban új irányt nyit.
‒ Az első két kötetben inkább a család, a közösségi és személyes élmények domináltak, itt pedig univerzálisabb emberi témák kerültek előtérbe. Az élet értelme, a halál, a szerelem – ezek a költészet ősi témái, mégis ritkán szólalnak meg ma irónia vagy groteszk nélkül. Arra tettem kísérletet, hogy ezekről a 21. században is hitelesen lehessen beszélni – fogalmazott Kiss Tamás.
Szavai szerint a kötet írása közben tudatosult benne, hogy egy új költői nyelv felé tart. Bár kezdetben úgy érezte, ez a háromkötetes folyamat lezárása lehet, ma már inkább úgy látja, egy új korszak küszöbét jelenti.
A beszélgetésben szó esett a vajdasági magyar irodalom helyzetéről is. A költő szerint a szépirodalom továbbra is rétegműfaj, ezért sikerét nem lehet pusztán az eladott példányszámok vagy a könyvbemutatók látogatottsága alapján megítélni. Úgy véli, a közösségi média és a felgyorsult életmód ellenpontjaként egyre többen keresik az elmélyülést, amelyet a költészet képes megadni.
‒ A költészet értékét és hatását nem lehet rövidtávon mérni. Én inkább azt érzem, hogy a rohanó világban újra megjelent egyfajta igény a versekre, az olvasásra, a mélyebb gondolatokra. A költészet időt kér az embertől, de cserébe le is csendesíti – mondta a fiatal költő.
Hozzátette, hogy a vajdasági magyar kiadók és alkotók nehéz helyzetben dolgoznak, hiszen működésük nagyrészt támogatásoktól és ösztöndíjaktól függ. Ennek ellenére számos tehetséges fiatal szerző alkot a térségben, akik műveikben a vajdasági magyarság jelenére reflektálnak. A költő szerint az itt élő alkotók egy fogyatkozó közösség krónikásai, ezért munkájuk nemcsak irodalmi, hanem közösségi jelentőséggel is bír.
Antalovics Péter elmondta, a Forum Könyvkiadó Intézet továbbra is kiemelt feladatának tekinti a fiatal vajdasági magyar szerzők támogatását és bemutatását. A kiadó több évtizedes hagyományra építve igyekszik teret biztosítani az új irodalmi hangoknak, hiszen a korábbi nemzedékek pályájának elindításában is meghatározó szerepet játszott. A cél ma is változatlan: lehetőséget teremteni azoknak a fiatal alkotóknak, akik később a vajdasági magyar irodalom meghatározó szerzőivé válhatnak.
‒ A Forum munkájának szerves része, hogy rendszeresen odafigyelünk az új, friss hangokra. Talán a legszebb része a tevékenységünknek, amikor kötetről kötetre végigkísérhetjük egy fiatal szerző pályáját, és hozzájárulhatunk ahhoz, hogy tovább építse az életművét – fogalmazott Antalovics Péter.
Elmondta azt is, hogy a Forum évente meghirdetett, 35 év alatti szerzőknek szóló jeligés pályázata a fiatal alkotók támogatását szolgálja. A szakmai zsűri az első kötettel még nem rendelkező szerzők kéziratai közül választja ki a kiadásra érdemes munkákat. A programnak köszönhetően rendszeresen jelenhetnek meg bemutatkozó kötetek, legutóbb például Berényi Sarolta első verseskötete látott napvilágot.
A tapasztalatok szerint a pályakezdő szerzők körében továbbra is a költészet a legnépszerűbb műfaj. Ez részben annak köszönhető, hogy a vers alkalmasabb forma saját hangjuk keresésére, ugyanakkor a fiatal prózaírók is egyre gyakrabban jelentkeznek igényes regényekkel és novelláskötetekkel.
A bemutatkozási lehetőségek nem korlátozódnak a könyvkiadásra. A Magyar Szó Kilátó melléklete, valamint a Forum két folyóirata, a Híd és a Létünk is rendszeresen közöl fiatal szerzők írásait. Az új főszerkesztők tudatosan építenek a pályakezdő alkotókra, legyen szó szépirodalomról, kritikáról vagy tudományos írásokról.
Emellett olyan rendezvények is fontos szerepet töltenek be, mint a Középiskolások Művészeti Vetélkedője (KMV) vagy a Kanizsai Írótábor, amelyek lehetőséget kínálnak a legfiatalabb tehetségek bemutatkozására és kapcsolatépítésére.
‒ Úgy látom, hogy optimisták lehetünk, mert van utánpótlás. Rendszeresen jelennek meg tehetséges fiatal szerzők, és ha ezek a műhelyek továbbra is működnek, akkor a vajdasági magyar irodalomnak stabil jövője lehet – hangsúlyozta a kiadó vezetője.
Mint hozzátette, A visszaút-effektus nyelvezete letisztult és egyszerű, ugyanakkor rendkívül kifejező. Többnyire szabadverseket olvashatunk, amelyekben kevés a kötött formai elem. A költő gyakran használ metaforákat, szimbólumokat és ismétléseket, de ezek soha nem öncélúak, hanem a mondanivalót erősítik.
A kötet egyik legnagyobb értéke, hogy nem akar kész válaszokat adni. Inkább kérdéseket tesz fel az emlékezésről, az elmúlásról, az önismeretről és az emberi életről. Ezért minden olvasó egy kicsit más jelentést fedezhet fel benne. Olyan verseskötet, amely egyszerre személyes és egyetemes. A szerző érzékenyen mutatja be az ember belső világát, és arra ösztönzi az olvasót, hogy saját életét és emlékeit is újragondolja. A kötet nyelvezete közérthető, ugyanakkor mély gondolati tartalommal rendelkezik, ezért a kortárs magyar költészet értékes alkotásának tartom – emelte ki Antalovics Péter.