A nyári szünet sokkal többet jelent néhány hét iskolamentes szabadságnál. Ez az időszak kulcsszerepet játszik a gyermekek és a kamaszok testi-lelki regenerálódásában, a családi kapcsolatok elmélyítésében és a személyiség fejlődésében. De vajon mennyi program az ideális, szükség van-e tanulásra a vakáció alatt, és hogyan készülhetnek fel a fiatalok zökkenőmentesen a szeptemberi iskolakezdésre?
Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Klinovszky Andrea, sportpszichológiai szakpszichológus, Gyászfeldolgozás Módszer® Specialista és Tréner.
A PIHENÉS SZIGETE
Miért olyan fontos a nyári szünet a gyermekek és a kamaszok lelki fejlődése szempontjából?
– A gyerekek és a fiatalok számára is kardinális jelentőséggel bír a pihenésre, mentális regenerálódásra, továbbá az élmények feldolgozására fordított idő. Ez különösen fontos a jelen társadalomban, amelyben a gyerekek gyakran hasonló terhelésnek vannak kitéve a környezet részéről, mint a felnőttek. Ez azt jelenti, hogy év közben tempós, folyamatos elvárások közepette élik a hétköznapjaikat, a teljesítmény-központú környezet kevés teret ad a strukturálatlan, szabadon beosztott idő megélésére és a családtagokkal, barátokkal való kapcsolódásra. Épp ezért, a nyári szünet lehetőséget kellene, hogy adjon arra, hogy az év közben mentálisan, pszichésen terhelt gyermekek ismét visszataláljanak a pihenés szigetére, legyen az szabad játék, barátkozás, természetben töltött idő, hobbiban való elmerülés vagy a családdal, barátokkal való szociális kapcsolódás. Lelki fejlődésük szempontjából tehát a nyári szünetnek szerepe van a regenerációban, a korai kiégés elkerülésében, az év közben átélt élmények feldolgozásában, a kreativitás és a személyes növekedés kibontakoztatásában.
Mennyire van szükségük az általános iskolás és középiskolás diákoknak arra, hogy a nyári szünet valóban a pihenésről szóljon?
– Véleményem szerint mindkét említett korcsoportnak fokozottan szüksége van arra, hogy a nyári szünet teret adjon a fizikai és pszichés feltöltődésre. A gyerekek és a fiatalok még nem rendelkeznek olyan fejlett stresszkezelési technikákkal és megküzdési módokkal, mint a felnőttek. Érzelemszabályozásuk fejletlenebb, épp ezért előbb is merülnek ki, sérülékenyebbek ha tartós nyomásnak vannak kitéve. Amikor a gyermeknek, serdülőnek van ideje pihenni, regenerálódni, játszani, sportolni, természetben lenni, továbbá minőségi kapcsolatokat megélni, akkor valójában olyan pszichológiai erőforrásokat is gyűjt, amelyekből a következő tanév kihívásai során is meríteni tud.
A „SEMMITTEVÉS” HASZNA
Kell-e minden napot programokkal megtölteni, vagy a ,,semmittevésnek” is van pszichológiai haszna?
– Sokféle család és életritmus létezik, épp ezért azt gondolom, hogy a kulcsmozzanat az egyensúly megtalálása. Ebben a felnőttek sokat segíthetnek a fiataloknak. Tény, hogy a nyári időszak érdekesebb lehet, ha vannak programok, ugyanakkor az ingerekkel túlárasztott környezet sem előnyös, illetve az sem, ha a nyári időszakban is a felnőttek strukturálják a gyermek idejét, hiszen ez nem ad teret arra, hogy az egyén a ,,semmittevésben” találkozzon saját magával, reflektálni tudjon valódi igényeire, belső folyamataira. A semmitevésben, azaz a szemlélődés pillanataiban pihen az emberi agy. A kötetlen idő, a semmitevés, amelyben talán az unalom érzése is megjelenik, hasznos lehet az önismeret, az érzelemfeldolgozás, a kreativitás, a problémamegoldás, a toleranciaküszöb fejlesztésében.
RUGALMAS NAPI RUTIN
Mennyire fontos, hogy az általános iskolás és középiskolás diákok nyáron is tartsanak valamilyen napi rutint?
– Pszichológiai szempontból a legkedvezőbb megoldás, ha sikerül egy rugalmas napi rutin kialakítása a nyári időszakban. Ez azt jelenti, hogy szükséges egyféle keretrendszer, amely biztonságot, kiszámíthatóságot ad, ugyanakkor elegendő szabadságot is a megfelelő pihenésre és a spontán élményekre. Ez az általános iskolás és középiskolás fiatalok számára is egyaránt fontos.
Mit tanulhatnak a nyári szünetben, amit az iskolában kevésbé?
– A nyári szünet lehetőséget adhat olyan készségek kibontakozására, amelyekre a tanév során az időkeretek és az iskolai tananyag miatt kevésbé jut idő. Az iskola elsősorban a tudás átadására és a kognitív készségek fejlesztésére fókuszál, míg nyári szünetben az önállóság, a társas kompetenciák, a személyiségfejlesztés egyéb aspektusai is nagyobb hangsúlyt kaphatnak. Arra gondolok, hogy egy kisiskolásnál a szabad játék során például tér jut arra, hogy kibontakozzon a kreativitás, erősödjön az önállóság és a döntéshozatali képesség, hiszen a gyermek maga választja meg, mivel szeretne foglalkozni, hogyan alakítja az adott játékidőt. A középiskolások számára pedig a nyári szünet az identitáskeresésnek is nagyobb teret biztosíthat. Sokan ebben az időszakban gyakorolhatják a felelősségvállalást (bulizás szabályai, nyári munka, önkénteskedés, stb.), az időgazdálkodás megtanulására, a döntéshozatal, a pénzügyi tudatosság kiépítésére, a társakkal való kapcsolódások révén az alkalmazkodás, a társas szerepek gyakorlása és kommunikációs készségek fejlesztése is fókuszba kerülhet.
Nyáron sok családban jelentősen megnő a képernyő előtt töltött idő. Hol húzódik az egészséges határ?
– Igen, ebben az időszakban megnövekedhet a képernyő előtt töltött idő, hiszen az okoseszközök, digitális terek ma már nemcsak a tanulás, munka, hanem a kapcsolattartás, a szórakozás és az online életünk színterévé is váltak. Hogy mi az egészséges, optimális határ, azt nagyon összetett megválaszolni, hiszen számos tényezőt, aspektust szükséges ilyenkor figyelembe venni. A szülőknek viszont kiindulópont lehet, ha megfigyelik, hogy a képernyőhasználat kiszorítja-e azokat a tevékenységeket a fiatal életében, amelyek elengedhetetlenek az egészséges fejlődéshez, mint amilyen a megfelelő alvás, étkezés, a rendszeres mozgás, a személyes baráti kapcsolatok, a családdal töltött idő, a szabad játék és a természetben szerzett élmények. Mindezek mellett az is gyakori intő jel, hogy a gyerek/fiatal a megszokottnál ingerlékenyebbé válhat, túlzottan elzárkózhat, csökkenhet a motivációja, lelkesedése, mert a napja teljes mértékben beszűkül a képernyőhasználatra.
Mit tehetnek azok a szülők, akik dolgoznak, és kevés idejük jut közös programokra?
– Gyakran találkozni olyan helyzetekkel, amikor a szülőben bűntudat jelenik meg azért, mert a nyári szünetben is dolgoznia kell, és nem tud annyi időt tölteni a gyermekével, amennyit szeretne. Hangsúlyozni szeretném, hogy lélektani szempontból a gyermekek számára nem elsősorban az együtt töltött órák száma a meghatározó, hanem azok minősége. A gyerekek mindig a kapcsolódásra, a közösen végzett tevékenységekre fognak emlékezni. Néha egy félórás, kacajjal teli focizás, birkózás, közös sütés-főzés, kirándulás, beszélgetés a gyerekkel többet ér, mint egy előre eltervezett program, amelyben nem vagyunk ott teljes jelenlétünkkel és figyelmünkkel. Különösen fontos kérdés ez abban az esetben, ha speciális nevelési igényű gyerkőcről van szó (például: ADHD és hiperaktivitás). Ilyenkor még inkább fontos az, hogy a nyári szünet mikro-rutinokra, önállóan is végezhető mozgásformákra és külső segítség bevonására épüljön. A legtöbb fiatalnak energia-levezetésre van szüksége, amelyre a biztonságos térben végzett sport, testmozgás kitűnő lehetőséget nyújt.
Kell-e a nyári szünetben tanulni, vagy jobb teljesen elengedni az iskolát? Ha valaki gyengébben teljesített év közben, érdemes-e nyáron gyakorolnia?
– Erre a válasz az, hogy: attól függ. Ha egy gyermek valamely tantárgyból lemaradt, vagy ősztől egy fontos vizsga előtt áll, akkor hasznos lehet a nyári gyakorlás is. Ugyanez érvényes a zenészpalántákra, akiknek a nyári időszakban is rendszeresen fejleszteniük szükséges magukat, vagy a sportoló fiatalokra, akiknél úgyszintén elengedhetetlen lehet a nyári időszakban is a tanulás, a készségfejlesztés. Érdemes ilyenkor rövid, rendszeres, életkorhoz igazított tanulási blokkokban gondolkodni, nem pedig a tanév ritmusát folytatni. A cél az ismeretek szinten tartása, nem pedig az állandó teljesítménykényszer, szorongás. Mindebben a gyermek személyiségét, egyéni igényeit is érdemes figyelembe kell venni és ehhez igazítva megtalálni, felépíteni a számára leginkább kedvező megoldási útvonalat.
NYÁRI DIÁKMUNKA
A középiskolásoknak mennyire hasznos a nyári munka?
– A nyári időszakban végzett munka sokféle lehet, azonban ha a fiatal önszántából köteleződik el mellette és nem külső kényszer a szülők részéről, ami az aktív pihenés, kikapcsolódás rovására megy, akkor igenis rengeteg pozitív hozadéka és nevelő hatása lehet. Pontosabban, amikor egy fiatal megtapasztalja, hogy képes helytállni egy valódi munkahelyi környezetben, visszajelzést kap a teljesítményéről, és megkeresi az első saját fizetését, erősödik a kompetenciaérzése és az önállóságba vetett hite. A legtöbb középiskolás szeretné, hogy felnőttként kezeljék a környezetében, így a nyári munka során megtapasztalhatja, mit jelent felelősséget vállalni, betartani a határidőket, alkalmazkodni a nehéz helyzetekben is, továbbá, ha valamibe energiát fektet, akkor jobban meg is becsülni azt, ezáltal pedig növekedhet az énhatékonyság-érzete, önbecsülése is.
Mikor érdemes elkezdeni a felkészülést a szeptemberi iskolakezdésre?
– A nyári szünet után az iskolakezdés a legtöbb gyermek számára gyászfolyamatot implikál, hiszen véget érnek a gondtalan szabadnapok, a napi rutinok átalakulnak és ismét vissza kell kapcsolódni az iskolai vérkeringésbe, a feladatok és kötelezettségek pedig fokozatosan sűrűsödni kezdenek. Emiatt a gyerekeket és a fiatalokat is érdemes augusztus utolsó két hetében már elkezdeni testileg és lelkileg is felkészíteni a várható változásokra. Ezt azt jelenti, hogy javasolt lassan az alvási szokásokat rendezni, így a késői lefekvés és felkelés helyett fokozatosan visszaállni a megszokott napirendre, együtt elmenni beszerezni a tanszereket (kisebbeknél az sokat segíthet, hogy ha ő választhatja ki a saját füzetei kinézetét, az íróeszközét, esetleg egyéb iskolai kellékeit, stb.) és lassan elkezdeni beszélgetni arról, ki mit vár az új tanévtől, milyen örömök és esetleges aggodalmak vannak benne, azaz lelkileg is készülni a szeptemberben kezdődő kihívásokra. Az időzítés és a fokozatosság a legfontosabb szempontok.
MIT MÉRLEGELJÜNK?
Mi az a leggyakoribb hiba, amit a szülők elkövetnek a nyári szünet alatt?
– Szerintem nem lehet egy konkrét hibát kijelölni, hiszen minden ember, minden családi dinamika, struktúra és minden gyermek/fiatal más, eltérő élethelyzetek léteznek. Épp ezért egy nagyon általános szemléletből indulnék ki. Az talán nem túlzó kijelentés, hogy a mai kor embere a rohanás közepette fokozatosan eltávolodott a saját jelenjétől, a jövőt kergetjük mindannyian, nehezebben kapcsolódunk saját belső igényeinkhez, érzéseinkhez, így másokhoz is, a fókusz a hasznos időtöltésen alapszik, hogy mindig és minden helyzetben produktívak legyünk. Emiatt a gyerekeinket is sokan a teljesítmény-központú szemléletben neveljük. Ezt a teljesítmény-központú szemléletet viszik a legtöbben tovább a nyári szünetbe, amely a tanévet is jellemzi. A vakációt igyekeznek „hasznosan” kitölteni, a gyerekek táborokkal, különórákkal, fejlesztő foglalkozásokkal vagy folyamatos programokkal vannak ellepve. A másik gyakori hiba viszont a digitális eszközök felügyelet nélküli túlzott fogyasztása a gyerekeknél. A képernyők csendes „bébiszitterré” válnak, a gyerek/fiatal addig is nyugszik, nem kell vele külön foglalkozni, azonban ha ez elhatalmasodik, a gyermek a nyári szünetben annyira rászokhat az okoseszközök által nyújtott ingerekre, hogy emiatt nemcsak a pihenés, regenerálódás marad el, hanem elvonási tünetekkel, indulatkezelési problémákkal vagy motiválatlansággal találkozhatunk az iskolakezdésnél, ami különböző problémaköröket indíthat be.
Mi az a három dolog, amit minden szülőnek érdemes szem előtt tartania, hogy a nyár valóban feltöltődést jelentsen a gyermeke számára?
– Kiemelném, hogy szerintem nincs olyan, hogy három praktikus tanács arra vonatkozóan, hogy a nyár valóban feltöltődésről szóljon. Mindenkinek mást jelent a feltöltődés. Így ha megengedi, elkerülném azt, hogy kész megoldásokat prezentálok. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, amely pszichológiai értelemben tudományosan is alátámasztást nyert, hogy a fiataloknak a lelki egyensúly, a valódi feltöltődés szempontjából természetközelben szükséges lenniük, rengeteget mozogniuk és szeretetteljes közegben kapcsolódni embertársaikkal.
INKÁBB ÉLMÉNYEK
A csantavéri Balázs Kornélia gyógytornász, két fiúgyermek édesanyja elmondta, a nyári szünet a családjukban elsősorban a közös élményekről szól, nem pedig a tanulásról.
– Ilyenkor sokat jövünk-megyünk, meglátogatjuk a barátokat, a gyerekek a nagyszülőknél és a rokonoknál is töltenek időt. Ha találunk számukra érdekes tábort, azt is beillesztjük a programba. Tudatos iskolai felkészülés nálunk nincs. A 7 éves fiammal inkább kedvtelésből olvasgatunk, ő maga választja ki a számára szimpatikus könyveket. A 12 éves fiamat pedig néha finoman ösztönöznöm kell, hogy a számítógép helyett inkább egy tiniregényt vegyen a kezébe. Ha azonban belekezd egy történetbe, teljesen magával ragadja az olvasás – mondta Balázs Kornélia, majd hozzátette, a tanév során a tanórák és a házi feladatok miatt jóval kötöttebbek a hétköznapok, ezért különösen fontosnak tartja, hogy a nyári szünetben jusson idő a pihenésre, a közös programokra és a feltöltődésre. A szabadban töltött időre helyezi a hangsúlyt.
Nyitókép: Dr. Klinovszky Andrea/Fotó: Klinovszky Michael
