A magyar lélek hangja

A tárogató évszázadok óta a magyar történelmi emlékezet, a szabadságeszme és a nemzeti hagyományok egyik jelképes hangszere. Jellegzetes, egyszerre fájdalmas és ünnepélyes hangja a kuruc kor emlékét idézi, miközben a mai zenében is megtalálja a helyét. Különleges hangszínét a kúpos belső kialakítása és a nádnyelves fúvóka együttese adja. A tárogatózene sokak számára a magyar zenei örökség egyik legkarakteresebb megszólalása.
A Rákóczi 350 emlékév alkalmából Baráth László tárogatóművésszel beszélgettünk a magyar történelem egyik legjellegzetesebb hangszeréről. A délvidéki muzsikus a tárogató eredetéről, szerepéről, különleges hangzásvilágáról és mai lehetőségeiről mesélt, miközben felidézte a hangszer és a Rákóczi-kultusz szoros kapcsolatát is.
Honnan származik a tárogató?
– A tárogató a keleti népek hangszere. Indiából, Tibetből, Perzsiából jutott el hozzánk, és mi is a keleti féltekéről szedtük a lábunkat. Nyugaton meg se jelent, oda mi vittük be. Nálunk nagyon széleskörűen használták, minden valamirevaló cigányzenész fújta, a nádkunyhótól kezdve a grófi kastélyokig mindenhol megjelent, és nemcsak szórakoztató, hanem harci hangszer is volt, figyelemfelhívásra, sorakoztatásra, toborzóhangszerként is alkalmazták. Az igricek, ahogy Mátyás király udvarában a hivatásos énekmondókat, zenészeket, előadóművészeket hívták, nagy csinnadrattát csináltak. Minden fúvós hangszernek van kisebb-nagyobb testvére, így a tárogatónak is: szoprán, szopranino, alt, tenor stb. A magyar történelemben a tárogató valódi lélekemelő és egyesítő hangszer volt. Így is hívták, hogy a magyar lélek hangja.
Honnan ered ez a név, hogy tárogató?
– A tárogató lehet a tár ige gyakorító képzős alakjának folyamatos melléknévi igeneve. Tehát nyitogató.
Mit nyitogatunk vele?
– Lelket. Nagyon érdekes ez az elnevezés, lefordítani nem is lehet, legföljebb meg lehet magyarázni. Találkozunk szerbhorvát, olasz, spanyol, francia elnevezésekkel, amik utalnak a tárogató elnevezésre: tarantulla, tarat, torono, zurla és egyebek.
Miben különleges ez a hangszer?
– A tárogató az egyetlen hangszer, ami az idők folyamán nem változtatta az alakját. A tárogató alakja kónuszos, azaz kúpos. A legtöbb fúvós hangszer cilindrikus, vagyis henger alakú. Ahogy a megfújt hangszer hanghullámai haladnak a hangszer testében, a henger alakú hangszerekben nem változik az amplitúdójuk és az erősségük. Ilyen többek közt a fuvola vagy a klarinét. Viszont a tárogatóban és a szaxofonban (ami a tárogatóból ered, még ha minden nyugati szaxofonos azt is mondja, hogy a tárogató ered a szaxofonból) ezek a hanghullámok folyamatosan gyengülnek, ahogy nő az amplitúdó. A tárogatón ezért állandóan gyakorolni kell, nagyon sok levegővel jár, labilis az intonáció, a hangmagasság, tehát rettentően oda kell figyelni, de ettől kapja a tárogató azt a rapszodikus, kicsit bársonyos hangját. Érdemes összehasonlítani a szopránszaxofonnal, ami hasonló méretű, de fémből készül, miközben a tárogatót csak fából csinálják, méghozzá rózsafából, diófából, meggyfából, ébenfából. Nagyon kemény fának kell lennie, ugyanis a fa érzékeny a hőváltozásra. A tárogatót télen-nyáron kint fújták a tárogatósok, és mindig megrepedt, de akkor csinálták a másikat.
Manapság hol, a világ mely részein ismert a tárogató?
– A világ minden részéről vannak tárogatós barátaim, ugyanis a tárogatós egyesület jóvoltából rendszeresen összejövünk egy kis zenélésre a szerencsi Rákóczi-várban, hiszen a tárogató leginkább Kárpátalja és a Felvidék hangszere. Ott aztán reggel 5-től éjfélig vagy akár hajnali 4-ig szól a tárogató. Mára ez egy komoly társaság lett, jönnek Új-Zélandról, Párizsból, New Orleansból, Bécsből, Berlinből is. Köztük van Amerikából Scott Robinson, aki nagyon híres fuvolista és szaxofonos, Grammy-díjat is nyert; és szerelmes lett a tárogatóba. Olyan jazzt játszik rajta, hogy az embernek leesik az álla. Pali bácsival, azaz Gregus Pál hangszerkészítővel megcsináltatta a tárogató családjába tartozó összes hangszert. A legelterjedtebb a B tárogató, ennél kisebb a szoprán tárogató, a tenor tárogató pedig jóval nagyobb. Minél mélyebb hangot szeretnék, annál hosszabb levegőoszlopra van szükség a hangszerben. Scott Robinson baritontárogatót is rendelt, ami körülbelül két méter hosszú, és olyan, mint egy kályhacső. 
Miért éppen Kárpátalja és a Felvidék hangszere a tárogató?
– A hegyvidéken honosodott meg, mert hogyan másképp szólnának át egyik csúcsról a másikra? A tárogatónak dupla nyelve volt, rettentő éles és kellemetlen hangot adott ki, ami messzire elhallatszott. A pusztán is használták a tárogatót, de mivel itt rengeteg volt a szláv behatás, így valahogy elmaradt. Megmaradt viszont az albánoknak, bolgároknak, és zurla néven még mindig szól a macedónoknál.
A tárogató épp azért jött jól Rákóczinak is, mert messzire elhallatszott a hangja. A labancoknak mindjárt citerált a lábuk, amikor meghallották a tárogatót, mert tudták, hogy akkor ott vannak valahol a kurucok. A szabadságharcot ugyan leverték, de a tárogató a nép körében maradt, bár meg volt tiltva a használata, a hangszereket elégették, a tárogatósokat fölakasztották. A tárogató a Rákóczi-féle szabadságharcban kapta meg azt az elnevezést, hogy a magyar lélek hangja és a szabadság szimbóluma.
Később aztán, 1801-ben újra megszólalt a tárogató, mégpedig Bihari János híres cigányprímás keze alatt, az ő zenekarában. Ő kezdett kutakodni, hogy milyen nóták maradtak a Rákóczi-korszakból. Ő talált rá Rákóczi kedvenc nótájára, ami egy nagyon szenvedős dallam, én is játszom, ahogy minden tárogatós.

A mai formáját hogyan nyerte el a tárogató?
– Két cseh hangszermester, Schunda József és Stowasser János szinte egy időben jöttek rá, hogy a tárogatót modernizálni kell. Az alakja, a hangja megmaradt, de ráraktak egy klarinét-mechanizmust, ami könnyítette a játékot, felgyorsította a technikai megoldásokat. 1896-ban, a millennium évében adták át a minisztériumnak a szabadalmazási kérelmet, talán egy-két nap különbséggel. Úgy tartja a fáma, hogy a minisztérium előtt össze is verekedtek, hogy kié lesz az elsőbbség. Végül mindketten szabadalmat kaptak a saját reformtárogatójukra, de minthogy Stowasser hangszere technikailag valamivel gördülékenyebb volt, inkább az ő gyárából vitték a hangszereket szerte Európába. Amit ők létrehoztak, azt nevezzük reformtárogatónak, és jó munkát végeztek, hiszen ezek a hangszerek még ma is szólnak.
A tárogató fejlődése tulajdonképpen lezárult a 19. század végén. Az első világháborúig nagyon szép történetet élt meg, Kodály még be is vezette a zeneakadémiai képzésbe, bár ez nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A tárogató egészen a második világháború végéig virult, utána viszont a kommunista hatalom betiltotta. Rákosi azt mondta, hogy az egy imperialista hangszer.
Mennyire múltidéző hangszer a tárogató, és mennyire illik bele a kortárs zenébe?
– Beleillik, de inkább múltidéző. Én is történelmi zenét játszok, inkább a 19. századból. De nagyon érdekes hangja van, ezért szeretik elővenni a kortárs szerzők. Említsük meg például Verebes Ernőt, aki nagyon szereti a tárogatót. Ő írt egy érdekes feldolgozást az Ómagyar Mária-siralomról, amit aztán Aracson elő is adtak, és felkért engem, hogy szerezzek tárogatót. Nagyon érdekesen szólt, többször elő is adtuk, de végül arra jutottunk, hogy klarinéton jobb lenne, mégpedig a hangmagasság labilitása miatt.
A tárogató általában rapszodikus dallammal szólal meg, de tud nagyon vidám is lenni, ami a népzenét illeti. Sokféle zenében előfordul, bár a komolyzenéből kimarad, pedig megpróbálta Erkel is, Wagner is. Amikor a Bánk bánban Melinda a Tiszának megy, akkor tárogatózene szólt eredetileg, de hiány lehetett tárogatósokból, mert később átvette a szerepét az angolkürt, ami az oboa egyik családtagja. Jó hangja van, de semmi köze a tárogatóhoz.
Hogyan lesz egy zenész tárogatós?
– Én magam ötven évig klarinétos voltam, amikor is egyszer csak rájöttem arra, hogy nyugdíjas korra jó, ha az ember kigondol valamit, amit más nem csinál. Ez pedig a tárogatózás lett a Délvidéken. Akkoriban Pécsen éltem, és volt egy tárogatós társaság, akikkel a színházban is dolgoztam. Ők mondták, hogy próbáljam ki a tárogatót, hoztak is egyet. És addig-addig, hogy féláron megkaptam ezt a drága hangszert. Így lettem tárogatós, és azóta veszek részt a Rákóczi Tárogató Egyesület munkájában. Tagja vagyok a baranyai társaságnak, nagyon sokat járok hozzájuk.
Kecskeméten működik egy tárogatós kvartett, a Gregus Tárogató Együttes, és csodálatosan szólnak együtt. Kiss Gy. Lászlótól Balogh Józsefig sokan klarinétosként kezdtük, mielőtt szerelmesei lettünk volna a tárogatónak. Nem muszáj persze klarinéttal kezdeni, de akkor jobban megy úgy az intonációt, mint a technikát illetően. Scott Robinson fuvolistából lett szaxofonos, most meg semmit nem akar hallani a tárogatón kívül. Itt volt Baján Pali bácsi 85. születésnapján, és olyan koncertet adott, hogy tátva maradt az ember szája.
Ha valakinek megtetszik ez a hangszer, hogyan kezdjen hozzá?
– Én azt a feladatot vettem magamra, hogy megmutassam az embereknek a tárogatót. A kevésbé ismert árut házhoz kell vinni, megmutatni azoknak, akik nem ismerik. Így most járom a falvakat a Rákóczi 350 emlékév jegyében, voltam már például Temerinben, Kupuszinán, Apatinban. Fontos az ismeretterjesztés, mert nemcsak a gyerekek, de senki nem ismeri a tárogatót. Itt az asztali citera és a pengetős hangszerek az elterjedtek. Temerinben ötven gyerek volt a tájházban, nem engedtek el minket. 
Ha valaki tárogatózni szeretne, jelentkezzen nálam, mert az egyedüli deklarált tárogatós vagyok a Délvidéken. Azután itt van Hényel Gábor, az adai zeneiskola klarinétosa. Szintén Adán van egy szerelmese a cimbalomnak is, és velük együtt, hármasban szeretnék zenélni, hogy hazai erőkkel csináljunk egy nagy bummot. Azt szeretném, hogy a tárogató népszerűbbé váljon, amiben nagy szolgálatot tesznek azok a klarinéttanárok és -művészek is, akik nagy szeretettel fogták kézbe a tárogatót.