Élő gyűjtemények címmel tartott Kárpát-medencei néprajzi konferenciát és kerekasztal-beszélgetést fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. A zentai Kiszsinagógában csütörtökön délelőtt megtartott rendezvényen a résztvevők arra keresték a választ, hogyan segítik a néprajzi és helytörténeti gyűjtemények, valamint a tájházak a közösségek és az identitás erősítését, a népi építészeti örökség, valamint a tárgyi és szellemi értékeink megőrzését és továbbadását. A konferencia célja az volt, hogy a beszélgetések és előadások során értékes gondolatok, tapasztalatok és jó példák találkozzanak, mindazoké, akik szívügyüknek tekintik kulturális örökségünk megóvását és éltetését.
A jeles alkalmat megtisztelte jelenlétével Vincze Máté Gábor, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Simon Ervin, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja és Gyombolai Zsófia, a főkonzulátus kultúráért felelős diplomatája, Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Kabók Erika és Hajvert Ákos, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért és művelődésért felelős tagjai, Kudlik Zoltán tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi segédtitkár.
Jelen volt Pál Viktor, tartományi gazdasági és idegenforgalmi segédtitkár, Mackó Zsuzsanna, tartományi oktatási altitkár, Zenta község önkormányzatának képviselői, dr. Nagy Éva, a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézetéhez tartozó Néprajzi Tanszék vezetője, dr. Szilágyi Ferenc, a nagyváradi Gazdaságtudományi Tanszék dékánja, egyetemi docens, Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, nem utolsósorban pedig a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóbizottságának tagjai. A kétnapos konferencia a No Border – Határ, ami nem választ el elnevezésű projekt részeként valósult meg az Interreg IPA szerb–magyar határon átnyúló program támogatásával, ezért jelen voltak a projektpartnerek is, Pásztor Emília, a bajai Türr István Múzeum és dr. Fehér Viktor, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar képviseletében.
Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója a házigazda szerepében köszöntötte az egybegyűlteket. Beszéde elején egyperces néma csenddel adóztak a nyáron elhunyt dr. Raffai Judit néprajzkutató, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar egyetemi rendes tanárának, oktatással megbízott dékánhelyettesének emléke előtt. Ezt követően az igazgató rámutatott arra, hogy az intézet e két évtized alatt folyamatosan azon dolgozott, hogy a vajdasági magyarság kulturális értékeit dokumentálja, láthatóvá és elérhetővé tegye, mindeközben hidat építsen a múlt, a jelen és a jövő nemzedéke között. A konferenciával kapcsolatban úgy fogalmazott, térségünk hiánypótló szakmai rendezvénye ez.
– Intézetünk a XXI. századi kihívásoknak megfelelve felelősségteljesen arra vállalkozott, hogy modern technikai eszközök segítségével, munkatársainkkal és külső munkatársakkal elsősorban a Bánságban kezdje meg a tárgyi kultúra, a helytörténeti gyűjtemények felmérését, archiválását és digitalizálását, majd adatbázisokba gyűjtve segítse a hozzáférés lehetőségét, hogy a Kárpát-medencéből és a világ bármely pontjáról elérhető legyen. Ez nem csupán tudományos munka, ez szolgálat a jövőnek és üzenet a fiatal nemzedéknek – emelte ki beszédében az igazgató.
– „Ha valahol a világon egyszer béke lesz, az a néprajznak, az etnográfiának köszönhető” – idézte Jókai Mór szavait Vincze Máté Gábor, majd Rábai Miklós folklórkutató gondolatait is megosztotta az egybegyűltekkel, amely így hangzik: „a néphagyomány, a hagyomány az nem egy olyan dolog, amit őrizni kell, hiszen nem rab, nem ápolni kell, hiszen nem beteg, hanem tovább csinálni, megélni a mindennapjainkban, életünk részévé kell tenni”.
– Az önök munkája az ilyen nagy elődökéhez köthető. Rendkívül nagy felelősség az, hogy a XXI. század kicsit szürke, globalizált és egységesített világában azt a fajta különlegességet és identitást képviselik, ami Magyarországon és a Vajdaságban is a helyi közösségek, egyének és csoportok összetartását alapozza meg, és saját énképét adja. Nagyon fontos feladat, és ahogy eddig is, ehhez Magyarország Kormánya minden támogatást meg fog adni – jelentette ki a helyettes államtitkár.
A gyűjtés és a gyűjtemény létrehozásának szándéka egyidős az emberiség történelmével, emelte ki beszédében Hajvert Ákos, majd hozzátette: ma szellemi, tárgyi, kulturális értékeket mentünk az identitásunk megerősítése, továbbépítése, de a túlélése érdekében is.
– Ma egy tájház folyamatos programokkal erősíti a közösség identitását, kapcsolódást teremt a múlt és a jelen között, oktatási programokkal értéket ment, a kiállításokkal muzeális élményt nyújt a látogatóknak. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiemelt hangsúlyt helyez a tájházak megóvására. Állandó szakmai konzulensként ott van a háttérben, ezzel is erősítve a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájában megfogalmazottakat – hangzott el Hajvert Ákostól.
A Danaj leánykórus emelte az ünnepi hangulatot
Kudlik Zoltán beszédében úgy fogalmazott, hogy mindaz, amiről a konferencián beszélnek, nem csupán múltidézés, hanem élő, lüktető része közösségünk identitásának. Hozzátette, a tájház több mint egy épület, hiszen hidat képez múlt és jelen között.
– Vajdaságban, ahogy a Kárpát-medence számos más térségében is, a tájházak szerepe különösen fontos. Kis közösségeinkben ezek a helyek sokszor az identitás megőrzésének utolsó bástyái. Nemcsak a népi tárgykultúrát, hanem a közösségi emlékezetet is őrzik. Számos vajdasági településen a tájház az a pont, ahol a múlt öröksége és a jelen közösség élete találkozik, ahol a fiatalok megismerhetik, mit jelentett valaha otthon lenni és mit jelent ma otthon maradni – hallottuk Kudlik Zoltántól.
A konferencia megnyitóját a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület fiatalokból álló Danaj leánykórusa tette még ünnepélyesebbé. Ezt követően megkezdődött a késő délutánig tartó tanácskozás.
Nyitókép: Fotó: Gergely Árpád
