Magyarországon a Nagy Imre Társaságot 1992-ben hozta létre Nagy Erzsébet, a mártír miniszterelnök lánya. A társaságnak ma már szinte minden megyeszékhelyen van helyi szervezete. A székhelye Budapesten, a Nagy Imre Emlékházban található. Vajdaságban a szabadkai Nagy Imre Társaság ápolja az 1956-os magyar forradalom emlékét. A szervezet idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, amelynek méltó megkoronázása egy jubileumi ünnepség lesz ősszel. Az eseményen visszatekintenek majd a társaság két évtizedes munkásságára, amely során számos értékes és maradandó eredmény született, különösen az 1956-os forradalom és Nagy Imre emlékének vajdasági ápolása terén.
A társaság tevékenységéről, jelentőségéről Kudlik Zoltánt, a szabadkai szervezet elnökét, és a budapesti székhelyű NIT alelnökét kérdeztük.
Hogyan alakult meg a Nagy Imre Társaság szabadkai szervezete, és milyen tevékenységeket tudhat maga mögött?
– A szabadkai szervezet a budapesti székhelyű NIT egyetlen határon túli tagszervezete, amely 2005-től működik. Előtte 1956 délvidéki eseményeivel a Nyitott Távlatok civil szervezet keretein belül működő '56-os Műhely foglalkozott, melynek elnöke megboldogult édesapám, Kudlik Gábor volt. A szervezet egyik legfontosabb feladata mindig is az 1956-os forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeinek kutatása és az emlékhelyek kialakítása volt. Az elmúlt húsz év során a társaság számos értékes programot és kezdeményezést valósított meg: kiadványok születtek, tanácskozásokat és kiállításokat szerveztünk, valamint hat emléktáblát állítottunk fel az 1956-os forradalom idején Vajdaságba érkezett magyar menekültek befogadásának emlékére. Zentán emléktábla őrzi dr. Rajki Márton nevét, Temerinben pedig mellszobor tiszteleg Sörös Imre előtt – e két délvidéki mártír méltó emléke előtt hajtva fejet. Továbbá számos '56-os emlékhelyet alakítottunk ki szerte Vajdaságban. Szabadkán 2007 óta egy utca viseli Nagy Imre nevét, valamint az utcában egy emléktáblát is elhelyeztünk a forradalom miniszterelnökének tiszteletére. A palicsi Nagyparkban található emlékmű pedig az 56-os központi ünnepségek színhelye. Mindemellett fontosnak tartjuk a forradalom megismertetését az új generációkkal. Ennek érdekében a Nagy Imre Társaság szabadkai szervezete és az ’56-os Műhely Civil Szervezet már 18 éve szervezi meg sikeresen az ’56-os történelmi vetélkedőt középiskolások számára Szabadkán, ami tavaly óta egyébként a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű gyermek- és ifjúsági versenye lett. Kiemelkedő eseménynek tartjuk továbbá a 2016-ban nyílt kiállítást is, melyet a szabadkai Városi Múzeumban Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke, 60 év – 60 tárgy címmel a Nagy Imre Társaság és Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa szervezésében a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum és a szabadkai Városi Múzeum közreműködésével valósítottunk meg. A tárgyak és a tablók a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nagy Imre Emlékház gyűjteményéből érkeztek, s ilyen formában, így együtt eddig még nem szerepeltek kiállításon. A tárlat Nagy Imre születésének 120. évfordulója és az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készült.
Emlékplakett a NIT szabadkai szervezetének a 20 éves fennállásért, helytállásért (Kudlik Zoltán Facebook-oldala/Linn Márton)
Milyen emlékművek találhatók Vajdaságban?
– Az első vajdasági emlékművek egyike a bajmoki emléktábla, amelyet 2004-ben a helyi közösség épületének falán helyeztek el. A bajmoki emléktábla az itt befogadott '56-os menekültek és az őket segítő helyi lakosok tiszteletére került elhelyezésre. Bajmok körül nagy tanyavilág található. November 4-e után a határ menti magyar településekről ezen a tanyavilágon keresztül érkeztek a menekültek a faluba. Az akkori jugoszláv vezetés kezdetben nem finanszírozta a menekültek ellátását, úgyhogy Bajmokon helyi szinten oldották ezt meg. Az itt élők adományaiból ételt, ruhát, tisztálkodási szereket biztosítottak a menekülteknek. A faluban a helyi közösség épületében, az iskola és a kaszárnya épületében hoztak létre ideiglenes befogadószállást. Innen később traktorokkal pótkocsin Palicsra szállították őket, a központi elosztóhelyre. Innen kerültek át a menekülttáborokba. Bajmok mellett Kelebián is van egy '56-os emléktábla, amely szintén a helyi közösség épületének falán lett elhelyezve. Ez az emlékhely van legközelebb a határhoz. Ezért is ez egyik legfontosabb '56-os jelkép Vajdaságban. 1956-ban Kelebián nem volt határátkelőhely. Az ide érkező menekültek a zöldhatáron keresztül jöttek, akiket a helyiek fogadták, és magánházakban próbálták őket elszállásolni. A menekültek mindösszesen néhány hétig tartózkodtak Kelebián, majd az ország belsejében lévő állandó befogadóközpontokba vezényelték át őket. Megközelítőleg 20 ezer ember érkezett akkoriban az országba. A legutolsó emléktáblát 2014-ben helyeztük el Muzslyán. Az '56-os forradalom leverése után ötszáz magyarországi menekült került a Muzslyától két kilométerre levő écskai táborba. Muzslya az '56-os események idején mintegy 5500 lakost számláló magyarlakta település volt, nem messze az écskai befogadótábortól. A menekültek a szőlősökön keresztül könnyen eljuthattak a faluba, és nem sok idő kellett ahhoz, hogy megérezzék nemzettársaik segítőkészségét. A helybéliek mindenüket megosztották a rászorultakkal, bár ők maguk is szegényesen éltek, hiszen azok a kötelező beszolgáltatás utáni évek voltak.
A jubileum alkalmából Nagy Imre-emlékplakettet vehettek át a NIT közgyűlésén. Mit jelent ez önök számára?
– Az, hogy az országos szervezet a legnagyobb elismeréssel jutalmazta a munkánkat, azt jelzi, hogy értékelik és megbecsülik mindazt, amit a szabadkai szervezet az elmúlt húsz évben elért. Az elismerés annak szól, hogy sikerült megerősítenünk az '56-os forradalom és Nagy Imre emlékezetét Vajdaságban, és ezzel méltó módon hozzájárultunk a történelmi személyiség emlékének ápolásához. Ez az esemény egyben tisztújító közgyűlés is volt, ahol immár második alkalommal választottak meg a NIT országos szervezete alelnökének.
Milyen jelentősége van ma az ’56-os történelmi vetélkedőnek?
– Célunk, hogy fontossá váljon a fiatalok számára az identitástudat és a gyökereik megismerése, és hogy a múlt eseményeit ne csak megemlítsük, hanem méltó módon őrizzük is az emléküket. Ugyanakkor szeretnénk, ha a középiskolások megismernék Nagy Imrét és az általa képviselt szellemiséget. A szerbiai oktatási rendszerben – különösen a 20. századi magyar történelem tekintetében – kevés szó esik az 1956-os forradalomról, akár általános, akár középiskolai tananyagról van szó. Éppen ezért tartjuk ezt a vetélkedőt hiánypótló kezdeményezésnek. A verseny lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók – tanáraik támogatásával – elmélyedjenek az 1956-os események történelmi hátterében, megértsék a forradalom kirobbanásának okait és következményeit. Nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy személyes élményeken keresztül tegyük kézzelfoghatóvá a történelmet. Ezért a versenyen részt vevő összes tanulót minden évben egy egynapos budapesti tanulmányútra visszük, ahol bejárhatják az '56-os forradalom ikonikus helyszíneit. Fontosnak tartjuk, hogy a történelem ne csupán adatok és évszámok sora legyen, hanem átélhető, személyes élmény a fiataloknak.
