Öntevékeny színjátszásunk ünnepnapjai

Pénteken este Nagykikindán megkezdődött a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXVIII. Találkozója. Lepár Ferenc, Magyar Életfa díjas amatőr rendező nyitotta meg az Akkor és most – Az Egység Művelődési Egyesület szakosztályai című kiállítást. A nyitóünnepségen a házigazdák nevében Tóth Ramóna, az Egység Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, a rendezvényt pedig Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg. 
 

Ezt követően az egybegyűltek a házigazda nagykikindai József Attila Színtársulat előadásában Schwajda György Himnusz című drámájának színpadi változatát tekinthették meg.

A színházi találkozóra benevezett társulatok előadásait a Brestyánszki Boros Rozi, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának dramaturgja, drámaíró, Lőrinc Tímea, az újvidéki Művészeti Akadémia beszédtanára, Pataki-gyűrű díjas színművész és Magyar Zsófia, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának színművésze által alkotott szakbizottság bírálja majd el. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület által megszervezett színházi találkozó április 14-éig tart. 

A péntek esti megnyitón Tóth Ramóna, a házigazda Egység Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket:

– Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy negyedik alkalommal lehetünk házigazdái a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának. Viszont furcsa érzés itt állni a szószék előtt és beszédet mondani, mert ilyen szerepben az Amatőr Színjátszók Találkozójának deszkáin még nem voltam, de most ebben a szerepben is megmérettetem magam!

Az amatőr színjátszók nem csupán egy csapatot alkotnak, hanem egy közösséget, amelynek szíve a művészet és a kreativitás iránti szenvedélytől dobog. A tagok kitartása, elhivatottsága és munkássága nem csupán szórakoztató estéket szül, hanem valódi csodákat alkot, melyek megérintik a nézők szívét és lelkét. Kívánom, hogy ezt a varázslatot mind éljük együtt át az elkövetkező napokban.

Ebben az épületben, ahol ma hivatalosan is megnyitottuk a 28. Találkozót, már a 19. századtól alkotnak a magyar amatőr színjátszó társulatok. Ezért tartjuk fontosnak, hogy időről időre helyet adjunk a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának, mert büszkék vagyunk arra, hogy itt a szórványban még mindig fenn tudtuk tartani ezt a régi tradíciót.

A mai estétől nem csupán színházi előadásokat fogunk látni, hanem egy különleges élmény részesei lehetünk, amelyben az emberi kreativitás és összetartás varázsa elevenedik meg. Ezek a délutánok és esték arról fognak szólni, hogy megünnepeljük az amatőr művészet sokszínűségét és gazdagságát, kitartásukat a szenvedélyük iránt, valamint a közösség erejét, ami összeköt és különlegessé tesz bennünket.

Az egyesületünk mindig is büszke volt arra, hogy otthont adhat a kultúrának és a művészeteknek, és most, hogy másik tizenöt amatőr színjátszó csoporttal együtt ünnepelhetjük a színjátszás és a művészetek ragyogó világát, ez a büszkeség csak még inkább megerősödik.

Kiállításunk a bizonyíték arra, hogy az egyesületünk múltja gazdag, tartalmakkal teli volt, de a jelene is az! Büszkék vagyunk arra is, hogy számos amatőrünknek adtunk teret a kibontakozáshoz, fejlődéshez, hogy akár művészeti pályára lépve, vagy más területen felhasználva kamatoztatni tudja az itt szerzett tapasztalatokat és kreativitást.

Kérem, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak Lepár Ferencnek, az Egység oszlopos tagjának, aki számos remek darabot rendezett egyesületünkben és számos darabban játszott, hogy fáradságot nem kímélve ma hazajött és megnyitotta kiállításunkat. Köszönettel tartozom a József Attila Amatőr Színjátszó Társulatunk minden tagjának, mert a próbáik mellett maximálisan kivették részüket a készülődésből is. Továbbá minden szakosztályunk tagjának, önkénteseinknek, az egyesület alkalmazottainak, akik nélkül ez a Találkozó nem tudta volna a mai napon  megnyitni kapuit vendégeink előtt. Köszönöm a szívüket és lelküket, amit minden munkájukba fektetnek. Nem utolsósorban nagy köszönet a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársainak, hogy türelmet, időt, fáradságot nem kímélve rendelkezésünkre álltak és irányították hol virtuálisan, hol telefonon keresztül a munkánkat.

Remélem, hogy a nyolc nap tizenöt előadásának során mindenki talál majd valami inspirációt, és hogy az előadások után még sokáig emlékezni fognak a színdarabokra, valamint, hogy a fiatalok, gyerekek kedvet fognak kapni, hogy csatlakozzanak e kedves és szép munkához, amit az amatőr színjátszók varázsoltak eléjük, mint egy különleges pillanatra, amely megtöltötte őket örömmel és inspirációval.
Köszönöm, hogy részt vesznek ezen az eseményen, és mindenkinek kívánom, hogy érezzék otthon magukat a „mi magyar otthonunkban!” – emelte ki a házigazdák nevében Tóth Ramóna.

ÖSSZEKOVÁCSOLÓ ERŐ

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke útjára bocsátotta a rendezvényt:

– „A közösségi érzés összekötő híd fiatalok és öregek közt, és átível azokhoz is, akik már nincsenek köztünk” – írja Heinrich Mann. Ez lehetne ennek a találkozónak tömören megfogalmazott célja és értelme. 28 évvel ezelőtt még szinte alig múlt el a délszláv háború, a vajdasági magyarság szervezkedni kezdett, kultúrpolitikai szempontból ismét egy fontos hálózatot, rendezvényt álmodott meg. 1996 előtt is működtek az amatőr társulatok Vajdaság-szerte, de a találkozó létrehozásával egy közösséggé formálódtak. Így a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója az amatőr társulatok seregszemléje és nemes versengése lett, ahol az előadásokat szakmai zsűri véleményezi, és több kategóriában díjakat oszt ki. 

A kultúránk megtartása mellett a magyar közösség erősítését is zászlajára tűzte ez a rendezvény. Gondoljunk csak a szemlén kiosztott díjakra: a művészi teljesítményen túl, a Faragó Árpád-díjat a társulat a közösségmegtartó erejéért kaphatja meg, a zsűri a közösségteremtő tevékenységért Garay Béla-díjat oszt az arra érdemeseknek, s gazdára talál a csapatépítésért járó elismerés meg a legjobb összjátékért járó díj is.

A kilencvenes évek elején a műkedvelő színjátszás válságban volt, de csakhamar megszületett az ötlet a találkozó megszervezésére, amelynek mozgósító ereje is volt. Nem csak számbeli gyarapodást észlelhettünk a terepen, de minőségében is állandóan fejlődő, évről évre egyre értékesebb előadások kerültek színpadra.

S mindez a helybeliek, a kis közösségek munkája. Olyan idősek és fiatalok fognak össze egy-egy darab színrevitele érdekében, akik önként, szabad idejükről lemondva a közösségért dolgoznak. Az amatőr társulatok munkája gazdagítja nem csak a közvetlen környezetük, a legkisebb magyar közösségek  művelődési életét, de ez a találkozó a bizonyítéka, hogy az egész délvidéki magyar kultúránk fontos, értékteremtő bástyája és mozgató rugója egyaránt.

Az Amatőr Színjátszók Találkozója, amellett, hogy összekovácsolja az öntevékeny társulatokat, azt is megmutatja, hova, merre vezet az út, milyen lehetőségek vannak a színjátszás modernizálása terén.

Egyfajta inspiráló közeg ez a mostani 9 napos találkozó, és azok voltak az elmúlt csaknem három évtized rendezvényei is, hiszen azon kívül, hogy a szakmai zsűri jobbító szándékkal értékeli a munkájukat, egymástól is tanulnak, egymás előadásait meghívják vendégjátékra, és így egy pezsgő műkedvelő élet lehetőségét is magában hordozza ez a rendezvény. S mint tudjuk, a hivatásos színjátszás melegágya is ez a találkozó.

Az információs forradalom megváltoztatta a világunkat. Mészöly Miklós szerint  „a műveltséget elvesztettük az értesültségben: olcsóbb és praktikusabb, mint a műveltség. ” Ez a találkozó ellenáll az olcsó információszerzésnek. Itt igazi színművek, drámák és vígjátékok kerülnek színpadra, és az alkotóknak, éppúgy mint a közönségnek, igazi élményt adnak. 

Nagykikinda negyedik alkalommal házigazdája a találkozónak. Minden helyszín fontos, most mégis az Egység Művelődési Egyesület rendkívül értékes munkáját kell dicsérnünk. Egyfelől a szórványban nagyon fontos munkát végeznek: összetartják a magyarságot, mozgósítják a helyben és a környéken élőket, másfelől pedig hatalmas hagyománya van ebben a városban a magyar színjátszásnak. Írásos emlékek bizonyítják, hogy már a 19. században volt itt magyar társulat. A helybeli magyarok az elmúlt évtizedekben gyakran hivatásos művészek segítségével dolgoztak darabjaikon. De nem csak a József Attila Színtársulat végez itt minőségi munkát, hanem a többi szakcsoport is, s így együtt teszik az Egységet nagykikindai „magyar otthonná”.

Kívánok önöknek jó szórakozást, a fellépőknek sok sikert! Ez a találkozó az amatőr színjátszó mozgalmunk hajtókereke, a lelkes emberek központi találkahelye, ezért is érdemelnek nagy tiszteletet azok, akik létrehozták és akik éltetik. Mert mint azt tudjuk: „Egyesülve nyerünk, szétszakítva elesünk!” Ezennel hivatalosan is megnyitom a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók 28. Találkozóját! –  zárta beszédét az MNT elnöke.

A TALÁLKOZÓ PROGRAMJA

Szombaton, április 6-án, 16 órától, a Palics Magyar Művelődési Egyesület Színjátszó Grundja mutatja be az Emily című, filmadaptáció nyomán készült előadást, Mezei Zoltán rendezésében. 

Elmarad a szabadkai Népkör MMK Fabula Rasa Színjátszó Grund és a Róna Táncegyüttes, Petőfi Sándor János Vitéze alapján, Nyári Ákos rendezésében készült JNS VTZ című előadása, amelyet szombat estére hirdettek meg. 

Vasárnap, április 7-én, 15.30-tól, az Újvidéki Magyar Művelődési és Művészeti Központ Színes Szilánkok Diákszínpada, a Molnár Ferenc műve nyomán, Góli Kornélia adaptációja alapján készült A Pál utcai fiúk című musicaljét játssza, Tóth Dániel rendezésében. 

Szintén vasárnap 20 órától a magyarkanizsai Gondolat–Jel Társulat a Federico García Lorca műve nyomán, Ábrahám Gréta rendezésében készült Bernarda Alba háza című előadást láthatja a közönség. 
Hétfőn, április 8-án, 16 órától a Topolya Község Művelődési Háza Fosszilis Mosolycsalók című csoportja Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő színművét, pontosabban ellenszínművét mutatja be, Jankovics Andrea rendezésében.  

Hétfőn 20 órától, a nagybecskereki Madách Amatőr Színház, Martos Ferenc és Huszka Jenő Lili bárónőjét adja elő, Tóth Irén rendezésében. 

Kedden, április 9-én, 19 órakor a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppja Egressy Zoltán Portugál című drámáját játssza. A rendezője László Sándor. 

Szerdán, április 10-én, 18.30-tól a zentai KEX, Döme Zoltán – Bimbó és a Kex: Kétszer volt, hol nem van… szatirikus vígjátékát mutatja be Döme Zoltán – Bimbó rendezésében. 

Szerdán 20.30-kor a szajáni Ady Endre Művelődési Egyesület színjátszó csoportja Kéri Ferenc: Az alkohol öl című vígjátékát játssza. A rendezője Nagy Aleksz. 

Csütörtökön, április 11-én, 15 órától, a csonoplyai Mindenszentek Plébánia Ifjúsági csoportja előadásában, Bosnyák Annamária rendezésében tekinthetjük meg Hámori István Péter Azt mondták, a villa üres című bohózatát. 

Csütörtökön 17.30-kor, a tóbai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó csoportja László Miklós Szegény Fehérvári című előadását mutatja be, Lackó Farkas Erzsébet rendezésében. 

Szintén csütörtökön 20 órától, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József Színjátszó Csoportjának előadásában Csepreghy Ferenc és Sulhóf József Sárga csikó című népszínművét tekinthetjük meg. A produkciót Molnár József rendezte. 

Pénteken, április 12-én, 15 órától a Palics Magyar Művelődési Egyesület Színjátszó Grundja Friedrich Dürrenmatt Pillanatkép egy bolygóról műve alapján készült, azonos című produkcióját adja elő, Kalmár Zsuzsa rendezésében.

Ugyancsak pénteken 17.30-tól, a Bezdáni Helyi Művelődési Közösség Dr. Pfaff Mihály Színjátszó Csoportja Hámori István Péter Legfőbb támaszunk, a söntéspult című keserédes komédiáját mutatja be, Foki István rendezésében. 

Az előadássorozatot a topolyai Mara Amatőr Színház pénteken 20 órakor kezdődő produkciója zárja. Szakonyi Károly Adáshiba című vígjátéka, amelyet Nyári Ákos rendezett. 

Szombaton, április 13-án, Gyereknap lesz az Egység Művelődési Egyesületben, 15 órakor kiállítás nyílik meg gyermekrajzokból, ezt követően pedig Király Sándor amatőr rendező, Momić Violetta magyartanárnő és a Kökénd Polgári Egyesület tagjai tartanak foglalkozást. 

A Találkozó eredményhirdetése, a gála és a díjátadó vasárnap lesz 18 órától. Ezzel még nem ér véget a műsor, hiszen vasárnap, április 14-én, 19 órától, a Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátékát tekinthetik meg az érdeklődők, Anton Pavlovics Csehov és Kiss Csaba szövege alapján készült De mi lett a nővel? című előadást, Dévai Zoltán rendezésében.