Általunk él tovább a magyar kultúra

Az eseményhez kapcsolódó fotógalériát ITT tekintheti meg.

– Akkor, amikor Himnuszunk felzúg, amikor éneklése, amikor mondása közben elemelkedünk egy pillanatra, akárha elemelkednénk egy pillanatra a biztosnak szánt talajtól, nem a magasság igenis létezőjét sejthetjük meg? Vajon nem a hittel körülbélelt világocskára való ráismerés bizonyosságot hozó szekvenciájának adjuk át magunkat? Annak az ujjongó bizonyosságnak, hogy magyarként, nemzettársakként lehetünk együtt – emelte ki egyebek mellett beszédében Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke pénteken este Zentán, a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségén. Az eseményen jelen voltak a vajdasági magyar közélet, kulturális élet és az anyaország jeles képviselői is, átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség által alapított Magyar Életfa díjat, az Aranyplakett és Plakett elismeréseket, valamint a Szép Magyar Könyv 2023. évi pályázatának eredményhirdetésére is sor került.

– A szülőföld szőttese hívott ma minket egybe! A magyar cselekvő mindennapok, magyar itt-létünk éber hite. S ugyanakkor annak éltető tudomása, hogy mindez nincs építők nélkül. Nincs a szót emelők, nincs a hangot megtalálók, nincs a látomás és a látó, és nincs, nem lehetséges a közös megcselekvés és a közösen megcselekvők nélkül – hangsúlyozta Sutus Áron.

A VMMSZ elnöke beszédében kiemelte a díjazottak érdemeit, és rámutatott tevékenységük fontosságára, arra, hogy milyen nagymértékben színesítik a magyar kultúrát, és munkásságukkal bizonyosságot adnak mindarról, amiért érdemes itthon lenni.

– Ünnepre jöttünk! Magyar kultúránk és magyar ittlétünk és jövőt rajzoló küldetésünk s szolgálatunk ünnepére! Szívünk ujjong, nemzeti imánk jóságos koronaként ad hitet küldetéses mindennapjainkhoz. Éljünk ennek nagyszerűségével és édes felelősségével: hisz bizonyosság, hisz a miénk, hisz általa vagyunk, és általunk él tovább! – zárta gondolatait Sutus Áron.

Magyar Életfa díjban részesült Farkas Zsuzsa, szabadkai nyelvművelő, újságíró, szerkesztő, lektor, akit a Magyar Szó terjesztett fel a díjra. A szintén szabadkai származású Kovács Frigyes, Jászai Mari- és Pataki-gyűrű díjas színművész, rendező, színházalapító, társulatvezető, tanár is kiérdemelte ezt a kitüntetést, valamint ebben a díjban részesült még Szabadkáról Molcer Mátyás zongoraművész, zeneszerző, pedagógus, költő és műfordító, képzőművész, zene- és színházi kritikus, publicista, valamint az újvidéki dr. Németh Ferenc művelődés- és helytörténész, egyetemi tanár.

Nemzet- és közösségszolgálatért posztumusz Aranyplakett elismerést adományoztak Pásztor Istvánnak, a vajdasági és a Kárpát-medencei magyarság egyik legkiemelkedőbb személyiségének a szülőföldben, a közösségben, a nemzetben, a Kárpát-medencében, a magyar utakban való hitéért és tanításáért, embert próbáló életszolgálatáért. Az elismerést Pásztor Ábel vette át a család nevében.

Plakettet vehetett át a szentmihályi-zentai Flaman–Hézső citeraduó, Király Sándor, nagykikindai öntevékeny színjátszó és rendező, közösségszervező, Lukács Imre, temerini néptáncpedagógus, koreográfus, népzenész, a vajdasági táncházmozgalom meghatározó személyisége, Tót Kása Piroska, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör egyik alapítója, művelődés- és közösségszervező, szakosztályvezető, és nem utolsósorban a magyarcsernyei Ady Endre Művelődési Egyesület.

Az ünnepséget a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Túl a Tiszán Innen Ensemble együttes közös alkalmi műsora tette még felemelőbbé, Mezei Kinga, a Kamaraszínház művészeti vezetője, Jásza Mari-díjas rendező és színművész rendezésében.

A rendezvényt mások mellett megtisztelte jelenlétével Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője, Benyovszky Anna, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Antal Andrea, a magyar Agrárminisztérium – Hungarikum főosztályának vezetője, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke, ifj. Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Intézőbizottságának elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a testület alelnöke, Rigó-Pál Zsófia. Köszöntötték Sárközi Istvánt, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnökét, Lulić Emilt, az MNT hivatalvezetőjét, valamint Rózsa Dávidot, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, Ócsai Géza ezredest (magyar Honvédelmi Minisztérium), dr. Molnár Viktort, a VMSZ tanácselnökét, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóját. Az ünnepségen ott volt Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, valamint a községbeli intézmények vezetői is, mellettük pedig más, magyarlakta települések képviselői. Köszöntötték még Kormányos Katona Gyöngyit, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját. Médiaházunkat Erdődi Edvina igazgató és Varjú Márta főszerkesztő, a Hét Napot pedig László Edit igazgató, Kartali Róbert főszerkesztő-helyettes és Lackó Lénárd műszaki munkatárs képviselte.

Vajdasági Szép Magyar Könyv

A Vajdasági Szép Magyar Könyv pályázatra 2023-ban több kiadó is benevezett. A Pál Anikó műszaki szerkesztő, tervezőgrafikus, ifj. Sebestyén Imre tervezőgrafikus, tipográfus és Blaskó Árpád iparművész, tervezőgrafikus, tipográfus alkotta zsűri döntése értelmében a Vajdasági Szép Magyar Könyv díjat Szegedi-Szabó Béla Vili és a kék orrszarvú című, sodró lendületű, kortalan, olvasmányos kalandregénye érdemelte ki. A kötet a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg.

A szépirodalmi kiadványok kategóriájában a legszebben gondozott kiadvány díját a háromtagú szakmai bizottság a Forum Könyvkiadó Intézetnek ítélte oda Bogdán József Mégegyszer utoljára című kötetéért.

A gyermek- és ifjúsági kiadványok kategóriájában a legszebben gondozott kiadvány díját Takarics Róbert Ha a palota mesélni tudna című kötete kapta, amely a Szabadkai Kortárs Galéria kiadásában jelent meg.

A művészeti könyvek és albumok kategóriájában a háromtagú szakmai bizottság a Szabadkai Városi Múzeumnak ítélte oda a legszebben gondozott kiadvány díját, a Korhecz Papp Zsuzsanna szerkesztésében megjelentetett A pesti Schöfft festőművész család című kötetért.

A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategória díját az idei évben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet nyerte el Gallusz László Elnémult méhzsongás – Tamaskó József életútja című kötetéért. A zsűri külön kiemelte a kötet fedőlaptervét, amelyet Beszédes István jegyez.

A szakbizottság a dicsérő okleveletekről is döntött. Szépirodalom kategóriában két kiadványnak ítéltek oda dicsérő oklevelet: a Forum Könyvkiadó Intézetnek Fehér Miklós Minden rendben lesz című rövidpróza-kötetéért és Sándor Zoltán Apátlanok című, a zEtna Kiadó gondozásában megjelent novelláskötetéért.

A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriában a zsűri úgyszintén két kiadványnak ítélt dicsérő oklevelet: az egyik a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karnak Egészséges életmódra nevelés című kiadványukért, amelyet Halasi Szabolcs, Lepeš Josip, Milić Zoran és Bagi Boján jegyeznek szerzőként, a másik pedig a Forum Könyvkiadó Intézet, Silling István Kupuszinai népviselet című kötetéért.

Gyermek- és ifjúsági kiadványok kategóriában a zsűri szintén két kötetnek ítélt oda dicsérő oklevelet, így a Tudom én már... című dalos mesekönyvért, amelyet szerzőként Juhász Gábor, míg illusztrátorként Szalai Attila jegyez, és amely a Hét Nap gondozásában látott napvilágot, valamint a Forum Könyvkiadó Intézet kiadásában megjelent kalandregény, a Vili és a kék orrszarvú, Szegedi-Szabó Béla legújabb, gyermekeknek is szóló alkotásáért.