A Szabadkai Városi Könyvtár Helytörténeti esték című rendezvénysorozatának záróeseményét tartották meg kedd este, egy kerekasztal-beszélgetés formájában, Helyismereti kutatóink és bibliográfusaink címmel. A résztvevők Nevenka Bašić-Palković, dr. Cindori-Šinković Mária, Bažant Éva, Plankos Judit, Mile Tasić, Papdi Izabella és dr. Mészáros Zoltán voltak, akik szerteágazó tevékenységet folytatnak, munkásságuk nyomon követhető városunk kulturális és tudományos életében, de szélesebb körben is. A moderátor Bognár Irén főkönyvtáros volt.
A beszélgetés során a résztvevők a saját emlékeiket idézték fel, tapasztalataikat osztották meg, szó esett egyebek közt a bibliográfiák fontosságáról, amelyek számos információkat tartalmaznak, és nagy segítséget nyújthatnak a kutatóknak, de másoknak is. Nevenka Bašić-Palković a csapatmunka és az együttműködés jelentőségét emelte ki, visszaemlékezett a szabadkai könyvtár bibliográfiai osztálya megalakítására, valamint arra, amikor Szentgyörgyi Istvánnal és Bažant Évával bonyodalmas kutatások árán elkészítették a Szabadka bibliográfiája című kötetet, amely a nyolcvanas évektől, időre bontva több füzetben jelent meg. Dr. Cindori-Šinković Mária a sajtóanyag, a helyi lapok és a folyóiratok tanulmányázását hangsúlyozta, mert mint azt mondta, ha a kutatásokban csak az irodalomra hagyatkozunk, az görbe tükröt adhat egy-egy korról. Bažant Éva a kutatások kihívásairól beszélt, hogy mennyit utaztak régebben, a térségünkben és Magyarországon is, annak érdekében, hogy megleljék a szükséges adatokat. Plankos Judit a bibliográfusok munkájáról, a kiadótevékenység fellendüléséről, a technika fejlődéséről és a kiadványok elérhetőségéről szólt. Mile Tasić a szabadkai könyvtár helytörténeti osztály fontosságát emelte ki, a kutatói munka kapcsán pedig azt fejtette ki, hogy kutatónak lenni nagyon nehéz, nevezhetjük „bányászmunkának” is, és nem könnyű az embereket kutatásra motiválni. Arra is ráirányította a figyelmet, hogy Iványi István szabadkai monográfiájának száz év után sincs szerb fordítása. Papdi Izabella az újonnan készült bibliográfiák kapcsán egyebek közt Ivona Vojnić Hajdukkal közösen készített Bela Duranci-bibliográfiát emelte ki, hiszen ha Vajdaságot nézzük, Bela Duranci érdemei felbecsülhetetlenek. Dr. Mészáros Zoltán történész szemmel is megvizsgálta a könyvek, a könyvtár jelentőségét:
– Szerintem a történelem egyik lehetséges definíciója, a küzdelem az adatmennyiséggel, a könyvek pedig a tudást rendszerezik. A könyvek ennél fogva halhatatlanok, legyen szó nyomtatott vagy elektronikus formáról. A könyvtárban való keresgélés nagy segítséget nyújtott számomra a kutatásaim során. Nagyszámú újságot lapoztam át, egy időszakban minden nap itt tartózkodtam. Ha a kutatásról van szó, a könyvtár kikerülhetetlen. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy fontos történeteket hallani, a múzeumba látogatni, az interneten böngészni, informáltnak lenni, mert sok minden gyorsan változik. Az emberek figyelmét mind jobban fel kellene kelteni a olvasás iránt, felébreszteni a kíváncsiságukat, de az lenne igazán jó, ha az érdeklődés már az általános iskolás korban elkezdődne. Remélem, hogy a könyvtárunk még sokáig megőrzi a könyveket. Szörnyű azt hallanom, amikor egyes könyvtárakból kiselejteznek könyveket. Egy könyv, bármikor is lett kiadva, egy adott kor képét mutatja, akárcsak a napi sajtó is. Azon elmélkedve, hogy a mai időkben rengeteg adattal küzdünk, néha én is felteszem a kérdést, hogy van-e értelme annak, amivel foglalkozok vagy foglalkozunk, mert tanulmányokat írunk, meg is jelentetjük, de ha ezeket nem olvassák, akkor a feledésbe merülnek. A könyvek várják az olvasókat és azt reméljük, hogy minden könyv megtalálja az olvasóját. Emiatt is fontos kitartanunk a könyvtárak mellett, megmenteni a kiadványokat a feledéstől, és mindenképpen folytatni a digitalizáció folyamatát. Digitalizáció és digitalizáció között viszont van különbség. Az egyik módja az, amikor a lapok oldalait fotózzák le, az igazi viszont az, amikor a betűk felismerhetők és olvashatók is. Így lehet igazán kutatni – hallottuk dr. Mészáros Zoltántól.
Nyitókép: A kerekasztal-beszélgetés résztvevői, fotó: Lukács Melinda
