Volt ugyan fény, csillogás, öröm, mosolygás, meg minden, ami kell egy ünnepi eseményhez, a kedd esti díjkiosztó gálát követően sem mondhatjuk, hogy a 40. Magyar Filmszemle túlságosan nagy jelentőséggel bírt volna – hiányoztak ugyanis a nagy, meghatározó, vitákat, indulatokat, rajongást és viszolygást egyaránt kiváltó alkotások, legalábbis a játékfilmes mezőny esetében. Nagy előnye viszont a mustrának, hogy a bemutatott filmek alkotói közül hét elsőfilmes rendező – mint utóbb kiderült, a díjazott is…
A 18 versenybe került alkotás nyilvános értékelésén a nagyjátékfilmes zsűri elnöke, Mészáros Márta érdekes kirándulásnak nevezte az elmúlt egy év filmtermésének szemlézését. A rendező elmondta: kedveli az országról, illetve a magyarság arcáról, létéről szóló alkotásokat, ezért az elsőfilmesek munkáival kapcsolatban utalt arra, hogy sok tehetséges megnyilvánulást láthatott ugyan, ám a fiatalos lázadás ezekben a filmekben csak felszínesen mutatkozott meg. Nehezményezte, hogy habár a társadalom számos problémával küzd, ezeket az alkotók nem dolgozzák fel, noha fontos lenne, hogy a rendezők és forgatókönyvírók továbbgondolják: a magyar társadalomban egészségesnek nem nevezhető folyamatok vannak jelen. Aztán a díjátadón elmondta: „Kérdés, hogy egy öregasszony hogy tudja a fiatalok szemléjét megítélni? Azért megpróbáltam: nem tetszett, hogy a filmek mind a halálról és a szexről szóltak. Én tudom, hogy mindkettő fontos dolog, de kevésszer volt benne a szeretet, az ember. Hogy keressünk egy arcot, aki tud szeretni, harcolni egy érdekesnek gondolt ügyért. Hiányoltam az ilyesmit, ahogy a zsűri további tagjai is. Úgy látszik, a fiatalokat nagyon foglalkoztatja a szex”.
Zsigmond Vilmos zsűritag a digitális képek dicséretén túl a magyar forgatókönyv fejlődéséről beszélt az értékelésen. Meglátása szerint a filmek sokkal jobbak, mint néhány éve, és dicséret illeti azokat az operatőröket, akik „a jelenleg érezhető tendencia ellenére nem rángatják folyamatosan a kamerát, hanem bíznak a tartalom hatásában”. Hartyándi Jenő fesztiváligazgató szerint az idei szemlén látott munkák az „utolsó békeidős alkotások”, ugyanis még nem lehet tudni, a jelenlegi helyzet hogyan csapódik majd le az új filmekben.
A zsűri az értékelést követően döntött is. A játékfilm kategória fődíját, az Aranyorsót Mátyássy ÁronUtolsó idők című filmje kapta, míg a szórakoztató közönségfilm díját a Herendi Gábor nyerte el a Valami Amerika 2-vel. A legjobb rendezésért Gárdos Péter vehetett át díjat a Tréfa című alkotásért. A Simó Sándor elsőfilmes díjat megosztva kapta Szajki PéterIntim fejlövése és Szabó SimonPapírrepülők című filmje.
A legjobb férfi színészi alakítás díját a Príma primaverában és a Mázliban nyújtott alakításáért Lukáts Andor kapta, míg a legjobb színésznő díját Ubrankovics Júlia kapta a Majdnem szűz című filmben megformált szerepéért. A legjobb forgatókönyvíró díjat a Mázliért Hegedűs Bálint nyerte. A Diákzsűri Zöld Holló díját a pontos dramaturgia és Vass Teréz színészi bravúrjáért ugyancsak az elsőfilmes Mátyássy ÁronUtolsó idők című filmje kapta. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját Nagy Viktor Oszkár zsebelte be az Apaföld című filmmel. (Hiába, menő dolog a nagy magyar ugarhoz nyúlni, na…)
Az internetes közönségszavazás alapján a Filmhu díját Kaméleon című filmjéért Goda Krisztina kapta, a második helyezett Herendi GáborValami Amerika 2 című műve, míg a harmadik helyet Szajki Péter vívta ki Intim fejlövés című munkájával.
A 40. Magyar Filmszemlén a legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést Somogyvári Gergő–Feszt Judit Csempelevél és Papp Gábor Zsigmond Kémek a porfészekben című alkotása kapta megosztva.
A legjobb kisjátékfilmért járó díjat Ujj Mészáros Károly Alena utazása és Schwechje Mihály Hideg berek című munkájának ítélték szintén megosztva.
A tudományos-ismeretterjesztő film kategóriában is két alkotó kapott fődíjat: Mosonyi Szabolcs Pannon sivatag, Kollányi Ágoston Korhadó múlt, porladó jövő? című filmjéért vehette át az elismerést.
A tv-film szekció győztes alkotása Ferenczi Gábor A barátkozás lehetőségei című munkája lett. A tv-film kategóriában a Zsurzs Éva nevét viselő rendezői díjat Török Ferenc vehette át Koccanás című munkájáért. Színészi játékáért különdíjjal jutalmazták Törőcsik Marit Bereményi Géza Irodalom című filmjében nyújtott alakításáért.
