A Nemzeti tanácsokról szóló törvény erősebb, a Kultúráról szóló törvény gyengébb jogkörökkel ruházta fel a nemzeti tanácsokat a művelődés terén. A jogi összeütközések az elmúlt években számos esetben lehetetlenítették el a nemzeti tanácsi hatáskörök gyakorlását.
A kormány 2015. augusztus 6-ai ülésén elfogadta a Kultúráról szóló törvény módosításának a javaslatát. Az elfogadott törvényjavaslat egyetlen jogi összeütközést sem szüntet meg.
A törvénytervezet közvitája 2014. november 24. és december 15. között folyt.
2015. augusztus 7-ei állásfoglalásomban azt állítottam, hogy a Magyar Nemzeti Tanács nem juttatott el a közvita során a törvény-előkészítő munkacsoporthoz jogi szempontból értékelhető javaslatot. Az MNT Sajtószolgálatának augusztus 10-ei közleménye megerősíti ezt az állítást. A közleményből az derül ki, hogy az MNT jogi értelemben alkalmazhatatlan kritériumokat javasolt arra vonatkozóan, ami alapján eldönthető lenne, hogy egy-egy intézményt mely nemzeti tanács nyilváníthat az adott nemzeti közösség számára kiemelt jelentőségűvé. Így már érthető, hogy miért nincs a közvita lezárásáról szóló kulturális minisztériumi jelentésben sem az elfogadott, sem az elutasított javaslatok között olyan, amelyik az MNT-től származna.
Egyébiránt, a jogi szemszögből értékelhetetlen javaslatával a Magyar Nemzeti Tanács azt támogatta volna, hogy a Kultúráról szóló törvényben meghatározott gyengébb hatásköröket gyakorolhassák a jövőben a nemzeti tanácsok.
Az MNT azt a megoldást támogatta, hogy – amennyiben egy-egy művelődési intézményt több nemzeti tanács nyilvánít a saját nemzeti közössége számára kiemelt jelentőségűnek – akkor egy közös igazgató bizottsági tag illesse meg az összes érintett nemzeti tanácsot. A Nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében ilyen esetekben minden érintett nemzeti tanácsnak rendelkeznie kell egy-egy igazgató bizottsági taggal az adott intézményben.
A VMSZ éveken keresztül azt szorgalmazta, hogy a Nemzeti tanácsokról szóló törvényhez kellene hozzáigazítani a Kultúráról szóló törvény rendelkezéseit. Sikertelenül. Nem csoda, hogy a kormány által elfogadott új törvényjavaslat sem változtat a nemzeti közösségek számára hátrányosabb megoldáson. A kormány semmi mást nem tett, csak elfogadta a Magyar Nemzeti Tanács közvita során megküldött álláspontját – áll Varga László parlamenti képviselőnek lapunkhoz eljuttatott válaszában, amelyben a Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálata közleményére reagál.
