A víz emlékezete

Újvidéken a Miloš Crnjanski Művelődési Központban mutatták be Bordás Győző és Bordás Attila Csatorna született című magyar és szerb nyelvű könyvét, valamint Ladik Katalin A víz emlékezete című, válogatott verseit tartalmazó kötetét, amelyet Draginja Ramadanski fordított le szerb nyelvre.

– Hiszem, hogy a víz életünk sok eseményét, érzelmeinket emlékként megőrzi, és magában hordozza. A hó, a jégkristály is elraktározza érzéseinket, gondolatainkat és tetteinket. A plazma viszont nemcsak megőrzi, de felnagyítja és erőteljesebben tárja fel szenvedélyeinket, vágyainkat, álmainkat, miként a költészet maga – írta Ladik Katalin a kötet előszavában.

A bemutatott két könyvet a víz témája köti össze.

– Nagyon örülök, hogy a könyveink együtt jelentek meg. Mikor átlapoztam Ladik Katalin kötetét, akkor láttam, hogy tulajdonképpen egy reprospektívát ad a költészetének. Kezdve azoktól a versektől, amelyeket a hatvanas évek elején közölt az Új Symposionban egészen a közelmúltban megjelent alkotásokig. Nagyon érdekes, hogy Draginja Ramadanski nem fordította le ezeket a verseket, hanem átköltötte őket, ami egy külön értéke a könyvnek – mondta Bordás Győző, akinek bátyjával, Bordás Attilával írott, Csatorna született című kötete Kiss József életművét és a Ferenc-csatorna történetét dolgozza fel magyarul és szerbül. Mint a prózaírótól megtudtuk, sok év munkája van a könyvben. Bordás Győző a csatornaépítés történetét írta meg, Bordás Attila pedig a tárgynéprajzos, az építészeti munkáit foglalta egybe a kötetben.

– Nagyon sok dokumentumanyagot kellett összegyűjtenünk az újvidéki, a zombori, a pesti és a bécsi levéltárakból, amiket fel is kellett dolgoznunk. Előttem többen is foglalkoztak a csatorna témájával, például Molter Károly, vagy Majtényi Mihály. Én eddig csak a regényeimben foglalkoztam a csatorna problematikájával. Magyar nyelven több mű is megjelent a csatornáról, szerb nyelven viszont sokkal kevesebb. Ezért is gondoltuk, hogy szerb nyelven írjuk meg a szövegeinket, de természetesen a könyvünk kétnyelvű, így a magyar szövegeket is tartalmazza – magyarázta Bordás Győző, akitől megtudtuk azt is, hogy Ferenc-csatorna tulajdonképpen sokkal korábban készült el, mint más híres csatornák.

– A csatorna 1802-től hajózható, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag előbb épült meg, mint a Szuezi-csatorna, Korinthoszi-csatorna vagy a Panama-csatorna. Tehát a Ferenc-csatorna, majd később a Ferenc József-csatorna nagyon érdekes építmény volt annak idején. Abban az időben megépíteni egy kilencvenhét kilométeres csatornát, három zsilippel, hatalmas munkának számított. A csatorna egyrészről fontos vízi út volt, másrészről pedig lecsapolták Közép-Bácska vizeit, ami termővé tette ezt a vidéket, így megélhetést is biztosított a lakosoknak – tette hozzá. Bordás szerint nagyon jó dolog, ha két nyelven jelennek meg a szövegek, mert az emberek össze tudják hasonlítani nyelvi szempontból is. Nem mellesleg pedig ezek a könyvek abban is segítenek, hogy jobban megértsük egymást.

A könyvbemutatón jelen volt Nenad Šaponja, a Miloš Crnjanski Művelődési Központ igazgatója, valamint a kötetek főszerkesztője, és Mirko Sebić szerkesztő is.

A kötetek Vajdaság-szerte megvásárolhatók a könyvesboltokban.