A szabadkai városi képviselő-testület múltheti, pénteki rendkívüli ülésén szavazattöbbséggel elfogadta azt a kezdeményezést, hogy Mátyás király emlékére szobrot helyezzenek el a róla elnevezett utcában. Ez Szabadka városközpontjának egyik legattraktívabb utcája, amely nagy népszerűségnek örvend a turisták körében is.
A felállításra kerülő Mátyás király szobrot Franjo Mačković szobrászművész készítette bronzból. A szoborállítás kapcsán Silling Léda, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy több szempontot kell figyelembe venni:
– Eléggé nagy méretű, tekintélyes szoborról van szó, mint amilyen Mátyás király is volt. A műemlékvédelmi intézet feltételei szerint a talapzata maximum fél méter magas lehet. Maga a szobor megközelítőleg 2.20 métert tesz ki. Az átadása, felavatása március végén, április elején várható. Egy szoborállításnál sok mindent figyelembe kell venni, például hova lehet elhelyezni, hogy stabil legyen és persze a védelmére is gondolni kell, mert sajnos többször előfordult már Szabadkán szoborrongálás. Különösen a bronz, a fémalkotások esetében kell elővigyázatosnak lenni, mert könnyen a tolvajok célpontjává is válhatnak. Mivel városközpontról, azaz védett részről van szó, arra is ügyelni kell, hogy olyan helyre kerüljön, ahol nem takar el valami mást, és nem vonja el a figyelmet. Az intézet hatásköréhez tulajdonképpen a feltételek felmérése, a jóváhagyásuk és a felügyelet tartozik. Ez esetben is ugyanúgy, mint például a homlokzat-, vagy épületfelújításoknál. A munkatársaink rendszeresen kijárnak ellenőrizni, hogy minden a feltételeknek megfelelően zajlik-e – mondta Silling Léda.
Maja Rakočević Cvijanov szobrászművész, konzervátor, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatársának elmondása szerint egyáltalán nem mindegy, hogy hova kerül felállításra egy szobor:
– Mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy az új szobor illeszkedjen az utca miliőjéhez. A javaslattevő kezdetben úgy képzelte el, hogy a szobor az utca közepén álljon. Az intézetnek ez ellen nem lenne kifogása, viszont biztonsági okokból nem engedélyezné a tűzoltóság. Tulajdonképpen, emiatt lett meghozva az a döntés, hogy a Raichle-palota kerítése mellett kapjon helyet, így ide lesz elhelyezve Mátyás király álló bronzszobra, karddal a kezében. Amint a még szükséges engedélyek megérkeznek, elkezdődhetnek a felállítási munkálatok, amelyhez biztosítanunk kell a felügyeletet, mivel helyileg védett részről, úgymond a városmagról van szó – hallottuk Maja Rakočević Cvijanovtól.
„AZ ELŐÍRÁSOKAT BE KELL TARTANI”
A szoborállítás bonyolult folyamat, amelynek első lépcsőfokát a szoborállítási bizottság határozata jelenti. Ennek részleteiről Hulló Istvánt, a szoborállítási bizottság elnökét, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatóját kérdeztük:
– A szobrok, műemlékek emeléséhez, köztéri emlékhelyek kialakításához több szinten kell eleget tenni a feltételeknek. A bizottságunk tulajdonképpen az indítványozást, a javaslatot mérlegeli, és azt vagy elfogadja vagy elveti. Persze felveszi a kapcsolatot a javaslattevővel, esetleg kér plusz magyarázatot, a döntésről pedig értesíti a városi képviselő-testületet, a Községközi Műemlékvédelmi Intézetet, és a javaslattevőt. A többi már nem a bizottság hatásköre. A Mátyás király-szobor esetében a javaslattevő Csákány Lajos volt, a bizottság pedig elfogadta a javaslatát. Csákány Lajos feltüntette azt is, hogy a szoborállítás költségét önerőből oldja meg, ami pluszt jelentett. Javasolta a szobor helyét is, de már annak elfogadása sem tartozik a bizottság hatáskörébe. A szoborállítás lényeges pontja az építési engedély kiadása, hiszen ez minden köztéri szobor állításához szükséges. Amire még mindenképpen szükség van, az a művelődési minisztérium jóváhagyása. Azért kellett sürgősen összehívni a városi képviselő-testületet, mert a művelődési minisztérium bizottsága háromhavonként ül össze, erre pedig hamarosan sor kerül. Szoborállítás esetében bonyolult a procedúra, de véleményem szerint az előírásokat be kell tartani. Ha a köztársasági szintű bizottság jóváhagyja, azaz elfogadja a javaslatot, akkor a város kiadhatja az építkezési engedélyt. Vélhetően a minisztérium is gyorsan reagál a szoborállítás ügyében – fejtette ki Hulló István, és kitért arra, hogy a városi képviselő-testület ülésén elhangzott olyan kritika is, miszerint más esetben egy ilyen ügy akár évekig is eltart.
– A Mátyás-szobor állítása nem pártpolitikai kérdés, csupán létezik egy folyamat, valamint egy városrendezési terv, ahova egy ilyen szobornak illeszkednie kell. A folyamatot most meggyorsítja az is, hogy a javaslattevő a szoboremelés költségeit magára vállalja. A Szabadkai Városi Múzeum például tavaly tett javaslatot Geréb Klára emléktáblája kapcsán. A bizottság ezt elfogadta, viszont a javaslattevő – aki tulajdonképpen én voltam – nem tudja állni egy szép réztábla költségeit, amit egy ilyen jelentős művész, mint Geréb Klára megérdemel, úgyhogy ez függőben van. Visszatérve a Mátyás-szoborra, a szerb–magyar kapcsolatokat tekintve senkinek sem volt ellenvetése. Kevés ország van ebben a régióban, ahol így Mátyás király uralkodását követően, több évszázad után, róla mintázott szobrot lehet állítani. Szerbiában ez lehetséges és ennek szimbolikus értéket is tulajdoníthatunk, az ország befogadókészségét, nyitottságát is jelentheti. A Mátyás-szobor állításának ötlete egyébként nem teljesen új keletű. Annak idején, amikor Modest Dulić volt Szabadka polgármestere, le lett bontva a Szabadegyetem melletti betonváz. A Szabadkai Városi Múzeum, a Községközi Műemlékvédelmi Intézettel karöltve, ekkor azt javasolta, hogy végezzünk ásatásokat, hozzuk a felszínre Szabadka középkori központját, és turistalátványosságként tárjuk a nyilvánosság elé. A javaslathoz tartozott a Mátyás-szobor emelése is. Akkor erre volt lehetőség, de a városvezetés nem reagált, azaz nem fogadta el ezt a javaslatot, és azon a részen egy kis parkot létesített – mondta Hulló István.
