A magyar kultúra napi ünnepségen Tallér Edina és Gerner Csaba a szülővároshoz való kötődés ezer száláról is beszélt
A világhírű halasi csipke, a különlegesnek számító szabadkai fonott csipke és az egyedülálló tavankúti szalmaképek kapnak kiemelt szerepet a Mestermunka turizmus elnevezésű projektben. A program célja egymás értékeinek megismerése, a kézművesség népszerűsítése kiállítások, műhelymunkák, tapasztalatcserék és az együttműködés más formái révén a magyar–szerb határtérségben.
A Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részesei a kiskunhalasi Csipkeház, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület és a tavankúti Matija Gubec Művelődési Egyesület. A program megvalósítására 60 ezer eurót fordíthatnak majd.
A kiskunhalasi Csipkeházban megtartott sajtótájékoztatón Bányai Gábor, Kiskuhalas és körzeteországgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy e sikeres pályázatnak köszönhetően olyan együttműködési lehetőségről van szó, amely térségeket, embereket, szellemi, kulturális értékeket hoz közelebb egymáshoz. Kern Sólya Mária, Szabadka város képviselő-testületének tagja arról szólt, hogy évtizedek óta jó kapcsolat köti össze a két települést, de az utóbbi években, amióta Fülöp Róbert a polgármester és Farkas Dániel az alpolgármester, ez tovább mélyült, erősödött. Az együttműködés kiváló példája ez a közös pályázat. Szécsiné Rédei Éva, a halasi Csipkeház vezetője megemlítette, hogy első lépésként a május elején nyíló kiskunhalasi Nemzetközi Csipke Kiállításon vendégeskednek majd a szabadkai Sebők Valéria fonott csipkéi és a Lányi Ernő IME Gránátalma hímzőszakkörének más munkái, valamint a tavankúti Matija Gubec egyesület szalmaképei. A nyáron pedig a halasi csipkét ismerhetik majd meg az észak-bácskai érdeklődők, továbbá a pályázatban részt vevő három településen műhelymunkákat szerveznek majd felnőtteknek és gyermekeknek.
A határon átívelő együttműködés programját Kiskunhalason mutatták be
Még egy sikeres pályázata van a halasi Csipkeháznak. Több mint 70 millió forint áll rendelkezésre a felújítási munkálatokra. Mint Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere a hétfői sajtótájékoztatón egyebek között elmondta: energetikai szempontból jóval korszerűbb lesz az épület, a kiállítóterem pedig olyan, amely a XXI. századi igényeknek megfelel, család- és gyermekbarát élményeket tud majd nyújtani az audiovizuális eszközöknek köszönhetően.
A szabadkai és tavankúti vendégek is meghívást kaptak a kiskunhalasi Közösségek Házába, ahol a magyar kultúra napja alkalmából színes műsor várta a közönséget. Bányai Gábor országgyűlési képviselő üdvözlő szavait követően beszélgetést hallhattak Halasról származunk címmel Tallér Edina írónővel és Gerner Csaba színésszel, akik nemcsak pályájuk alakulásáról beszéltek, hanem arról az erős kötelékről is, amely – habár jelenleg Budapesten élnek – ezer szállal szülővárosukhoz köti őket. A zenés, irodalmi összeállítást követően megnyílt a Múlt idők esküvői című rendhagyó fotókiállítás is.
