A magyar külgazdasági stratégia végrehajtásában meghatározó szerepe van a vasútnak – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján Budapesten.
Szijjártó Péter (Fotó: MTI)
A kormány 2020-ig 1500 milliárd forintot szán vasúti fejlesztésekre, 900 kilométernyi vasúti pályát korszerűsítenek, 45 ezer férőhelynyi új járműkapacitás jön létre, és új szállítási eszközök, vasúti kocsik jelennek meg a magyar vasútvonalakon – mondta el. Hozzátette, hogy a fejlesztésekkel a hazai villamosított vasútvonalak hossza eléri a 3300 kilométert a következő években.
A miniszter kiemelte, a magyar külgazdaság 2014 óta minden évben minden rekordot megdöntött, de ezt követnie kell az infrastrukturális fejlesztéseknek is. Ha a vasúti hálózatot nem fejlesztjük, akkor a külgazdasági rekordok elérésének lehetősége is veszélybe kerül – fogalmazott Szijjártó Péter.
A kép kifejezetten pozitívan alakul, a Világbank 2016-os logisztikai rangsorában Magyarország a 160 vizsgált ország közül a 31. helyen áll, az elmúlt hat év alatt 21 helyet javított – jelezte a külgazdasági miniszter.
A beruházásokról szólva Szijjártó Péter kiemelte, Szlovéniával folyamatosak a tárgyalások a koperi kikötőhöz vezető vasúti infrastruktúra fejlesztéséről, néhány kisebb munka elvégzése után mozdonycsere nélkül mehetnek a vonatok a magyar külkereskedelem számára fontos tengeri kikötőig – mutatott rá.
A külgazdasági miniszter kiemelte: november végén rendezik meg Budapesten a Kína–Közép-Európa csúcstalálkozót, ahol a Magyarországra érkező kínai miniszterelnök találkozik 16 kelet- és közép-európai ország miniszterelnökével. Ekkor írják ki a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építésére vonatkozó tendert, Szerbiában pedig a tervek szerint a csúcstalálkozó idején kezdődnek el a vasútvonal építési munkái.
Szijjártó Péter kitért arra, folynak a tárgyalások Horvátországgal és Boszniával, hogy a horvát vasút ismét vállalja a részvételt a Budapest–Szarajevó közötti vasúti személyszállításban. Elmondta azt is: megkezdődött a Budapestet Kolozsvárral összekötő gyorsvasúti fejlesztés előkészítése. A román kormány kérésére ez az első szakasza lesz a Budapestet Bukaresttel összekötő vasúti fejlesztésnek.
Ukrajnával folyik a Budapestet Munkáccsal összekötő infrastruktúra előkészítése, Szlovákiával pedig dolgoznak azon, hogy meglévő vasúti határkeresztező kapacitásokon újraindítsák a személyforgalmat.
Dávid Ilona, a Máv Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy Magyarország kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, közlekedési infrastruktúrája révén fontos szerepet tölt be az európai partnerek közötti kapcsolatok fejlesztésében. Ugyanakkor a folyamatos növekedés érdekében a vasúti infrastruktúra további korszerűsítésével, a vasútvonalak átjárhatóságának biztosításával javítani kell a szolgáltatások színvonalát – mondta a Máv Zrt. elnök-vezérigazgatója.
