Százötven éve fogadta el a magyar zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvényt az Országgyűlés, és 140 éve kezdte meg működését a rabbiképző intézet Budapesten. Ebből az alkalomból kétnapos konferencia kezdődött hétfőn a fővárosban.
Frölich Róbert országos főrabbi megnyitó beszédében hangsúlyozta: a 150 éve elfogadott törvény megnyitotta az utat a magyarországi zsidóság társadalmi beilleszkedése felé. Ennek eredményeképpen a zsidó művészet, tudomány és kultúra hangsúlyosan szerepel Magyarország történetében, amivel egyszerre szolgálják az ország és a magyarországi zsidóság javát – hangsúlyozta a főrabbi. Úgy vélekedett: egy nemzet akkor tudja beteljesíteni küldetését, akkor tud naggyá válni, ha magába olvaszt különböző kultúrákat és szellemi irányzatokat.
A konferencián a többi között azt akarják számba venni, hogy a magyar zsidóság mivel járult hozzá Magyarország fejlődéséhez – mondta a főrabbi.
Schweitzer Gábor judaista úgy fogalmazott előadásában, hogy az emancipáció hozzájárult a rabbiképző megalapításához, a rabbiképző pedig az emancipáció kiteljesítéséhez.
A kérdés a reformkortól kezdve napirenden volt, végül a kiegyezés után tűzte napirendjére az Országgyűlés. A törvény csupán két szakaszból állt: az első a keresztényekkel megegyező polgári és politikai jogokat biztosított a zsidóságnak, a második pedig hatályon kívül helyezett minden ezzel ellentétes jogszabályt.
