A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége e heti tanácskozásán levelet fogalmazott meg Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek, a parlamenti pártok elnökeinek és Göncz Kingának, a külügyi tárca irányítójának címezve. Ebben egyebek mellett javaslatot tesznek a kedvezménytörvény családtámogatásra vonatkozó részének korrigálására, s aggodalmukat fejezik ki a kishatárforgalom érvényben lévő rendjének esetleges módosítása, szigorítása miatt is.
A folyamatot az új rendszerű érettségizés és felvételizés ukrajnai rendjében bekövetkezett – a nemzetiségi iskolát végzők szemszögéből nagyon hátrányos – változásokra vezetik vissza. „A magyar iskolák tanulóinak valódi esélyegyenlőségét az állam nem biztosítja” – áll a levélben, majd így folytatódik: „az ukrajnai felsőoktatási felvételi rendszer jelenleg folyó átalakítása alapjaiban veszélyezteti a magyar oktatási rendszert, mert elsősorban az ukrán nyelv- és irodalomvizsga tekintetében olyan követelmények elé állítja a magyar iskolák végzőseit, amelyek teljesítéséhez a feltételeket nem teremtette meg.” A KMKSZ elnöksége attól tart, hogy „ily módon a magyar iskolák érettségizői teljesen kiszorulnak a felsőoktatásból.”
Az előzményekről: az Ukrajnában kötelező érvénnyel idén első alkalommal kiírt emelt szintű érettségin – amikor az érettségik egyben felvételi vizsgát is jelentenek – a magyar iskolát végzők ugyanolyan körülmények között adnak számot ukrán nyelv- és irodalomtudásukból, mint többségi nemzetbeli társaik, jóllehet egész más módon és tanterv szerint próbálják tanulni az államnyelvet. A kulturális szövetség ezért azt kéri: vessék fel a határon túli magyarokról szóló törvény módosítását az Országgyűlésben. A KMKSZ célszerűnek tartaná, ha a határon túli magyarokról szóló törvény családtámogatásra vonatkozó részét olyan értelemben módosítanák, hogy azokon a településeken, ahol van magyar nyelvű tanintézmény, kizárólag azok a szülők részesülhessenek családtámogatásban, akik gyermeküket magyar óvodába, iskolába, illetve magyar nyelvű óvodai csoportba, osztályba íratják. A törvény ilyen értelmű módosítása nem veszélyeztetné a szórványoktatásban fontos szerepet játszó úgynevezett vasárnapi iskolákat, bezárná azonban a kiskaput azok előtt a szülők előtt, akik saját településükön nem magyar iskolában taníttatják a gyermeküket, bár arra megvolna a lehetőségük. Ezzel a szövetségben azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen azok száma, akik gyermekük későbbi érvényesülése érdekében ukrán nyelvű oktatási intézménybe íratnák csemetéjüket.
A kedvezménytörvény módosítására vonatkozó KMKSZ-es elképzeléseket kommentálva Kocsis Mária, a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Jótékonysági Alapítvány elnöke – Kárpátalján ez a szervezet bonyolítja le a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetését – arra hívta fel a figyelmet, hogy az óvodásokat, illetve szüleiket eleve nem illeti meg a támogatás.
Az emelt szintű érettséginél maradva: Ukrajnában, így Kárpátalján jelenleg is gőzerővel zajlanak a vizsgák. Ukrán nyelvből és irodalomból, matematikából és Ukrajna történelméből már sor került a tesztírásra, s noha az eredményeket csak később hozzák nyilvánosságra, annyit már biztosan lehet tudni, hogy az ukrán vizsgán a közel ötszázezer érettségizőből több mint negyven ezren buktak meg. Hogy ebből hányan a magyar és más nemzetiségi iskolák végzősei, csak később derül ki.
Végezetül a KMKSZ elnöksége által felvetett másik problémáról: Göncz Kinga magyar külügyminiszter asszonytól abban várnak segítséget, hogy a magyar diplomácia úgymond „védje meg” az Ukrajnával tavaly szeptemberben aláírt, s karácsony tájékán életbe léptetett kishatárforgalmi rendszert. Értesülések szerint ugyanis az Európai Bizottság a jelenlegi 50 km-es kishatárforgalmi sávot Ukrajna vonatkozásában 30 km-re kívánja szűkíteni. Kárpátalja magyarságának legrégebbi érdekvédelmi szövetsége ezért arra kéri Budapestet, hogy szükség esetén tegyen lépéseket a jelenlegi 50 km-es körzet fenntartása érdekében, mivel „leszűkítése éppen a legnehezebb helyzetben levő, szórványban élő magyarokat zárná ki a kapcsolattartás megkönnyített lehetőségéből.” A levélben azt is kérik, hogy a helyzet bizonytalanságából fakadóan a kishatárátlépőket a lehető leghosszabb hatállyal állítsák ki az igénylők részére, ami az érvényben lévő szabályozások szerint akár öt év is lehet.
