Nem hivatalos látogatás céljából a héten Kárpátalján járt Bayer Mihály. Magyarország kijevi nagykövete találkozott a megyei vezetőkkel, felkereste az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karát, valamint a nemzetközi kapcsolatok karát. A diplomata tiszteletét tette a pénteken kezdődött beregszászi borfesztiválon, valamint az ottani II.Rákóczi Ferenc Főiskola báljára szintén meghívást kapott.
Ungváron a kárpátaljai megyei önkormányzat vezetőivel a magyar–ukrán határátkelőhelyek fejlesztéséről és a helyi magyarságot érintő kérdésekről folytatott megbeszélést Bayer Mihály. A diplomata az Olekszandr Ledida kormányzóval és Ivan Balogával, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével való találkozón bejelentette, hogy ötmillió euró támogatásból felújítják az Asztély–Beregsurány határátkelőhelyet, ezért szerinte célszerű lenne megvizsgálni, miként lehetne folytatni a határátkelőhelyhez vezető, Beregszászt elkerülő autóút építését, ami a magyarok által lakott Bereg-vidék infrastruktúráját nagymértékben növelhetné.
A kijevi magyar diplomata arról biztosította Kárpátalja megye vezetőit, hogy Magyarország fontosnak tartja a kapcsolatok dinamikus fejlesztését Ukrajnával. Mint kifejtette, a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság közeledtére való tekintettel Magyarország és Ukrajna kormányainak szorosabban kell együttműködniük a határátkelőhelyek hatékonyabb működése érdekében. Hangsúlyozta: az egyik legfőbb feladat a Záhony–Csap közúti átkelőhelyre jellemző sorok problémájának a megoldása. Úgy vélte, a forgalom egy részét a bajnokság idejére más határátkelőkre kellene átirányítani.
Az államközi kapcsolatokat érintve Bayer elmondta, hogy a múlt év decemberében ugyan jegyzőkönyv aláírása nélkül zárult a Magyar–Ukrán Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság budapesti ülése, ám mostanra a feleknek sikerült egyezségre jutniuk szinte valamennyi vitás kérdést illetően. Bayer felvetette a megye vezetői előtt a Beregszászhoz közeli nagymuzsalyi aranybánya újraindításának kérdését, emlékeztetve annak káros környezeti hatásaira. Szóba hozta a környezeti katasztrófa sújtotta Aknaszlatina lakossága egy részének tervezett – nagyobbrészt magyarokat érintő – átköltöztetését is (erről a problémáról korábban a Magyar Szó olvasói is tájékozódhattak e hasábokon – a szerző). Erre reagálva Ledida elmondta, hogy nagyobbrészt felépült az a település – középületekkel, iskolával együtt –, ahová a bányaomlások által veszélyeztetett aknaszlatinaiakat szeretnék áttelepíteni. Ugyanakkor emlékeztetett: senkit nem fognak kényszeríteni arra, hogy elhagyja lakóhelyét.
A kijevi magyar nagykövetet hivatalában fogadta Mikola Veges, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) rektora, aki köszönetet mondott Magyarországnak a kárpátaljai felsőoktatási intézménynek nyújtott jelentős támogatásért. A találkozón szóba került az egyetem keretében működő Ungvári Hungarológiai Központ finanszírozásának kérdése. Ugyanakkor ez a vizit kényelmetlen lehetett a nagykövetnek, ugyanis a nemzeti jelentőségű intézmények napokban nyilvánosságra hozott listájára nem került fel az egyetem magyar kara, noha korábban már szerepelt rajta.
Végezetül pedig, bár ez közvetlenül nem kapcsolódik a nagyköveti vizithez, az ungvári magyar főkonzulátus tavalyi munkáját érzékeltető számokra is vessünk egy pillantást. Viski János vezető konzul tájékoztatása szerint tavaly negyvenhétezer vízumot adtak ki, ami 78 százalékos növekedést jelent a 2010-ben jegyzett, huszonhatezres számhoz képest. A kishatárforgalmi engedélyek vonatkozásában 47 százalékos az előrelépés, 2011-ben 12700 ilyen engedélyt adtak ki, az azt megelőző esztendőben viszont csak 8640-et. Elhangzott, a kishatárra jogosultaknak még mindig csak alig 20 százaléka kérelmezte azt, noha amennyiben az útlevél érvényessége lehetővé teszi, mindenki megkapja ötéves időtartamra.
Az Ungváron működő magyar külképviseletnél maradva, februártól továbbfejlesztett internetes időpont-foglalási rendszert helyeztek üzembe a főkonzulátuson.
