Ungvári tudósítónktól
Etnopolitika Ukrajnában: Eredmények és perspektívák elnevezéssel rendeztek nemrég vitanapot az ukrán parlamentben. Korábban még soha nem tartottak hasonló fórumot a kijevi törvényhozásban. A kárpátaljai magyar közösség képviseletében dr.Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke lehetett ott az ukrán fővárosban. Annyira nem volt idegen számára a terep, hiszen 1994 és 1998 között honatyaként volt bejárása a „rádába”. A kisebbségi politikus nyilatkozatából – amelyet lapunk ungvári tudósítójának adott – az konstatálható, hogy elsősorban a problémák felvetését szolgálta ez a fórum. Az elhangzott javaslatokat és a lehetséges megoldásokat összegyűjtik egy csomagba, ami később a kormány és a parlament elé kerül.
A vitafórum elején Mihajlo Kulinyak ukrán kulturális miniszter számadatokkal igyekezett fényezni az itt élő etnikumok mindennapjait. Statisztikai kimutatásokra támaszkodva elmondta, 139 nemzeti kisebbség tagjai élnek Ukrajnában, összesen tízmilliónyian, ami a lakosság 22 százalékát képezi. Száz nemzetiségi központ működik az országban, s 36 könyvtárnak van nemzetiségi részlege. Ennyi.
A kisebbségek jelen lévő képviselői ugyanakkor sokkal gyakorlatiasabb szemszögből fejtették ki véleményüket. Valamennyi etnikum képviselője a nekik legjobban fájó ügyekre tért ki. Tóth Mihály beszámolójában kiemelte: a XXI. század első évtizede Ukrajnában a kisebbségektől való védekezés jegyében telt, ami a Juscsenko–Timosenko-uralom idején csúcsosodott ki. Kiemelte, ebben a folyamatban Szvjatoszlav Vakarcsuk akkori oktatási miniszter volt az élen járó. Az országos magyar szervezet korábbi vezetője szerint, ha ők maradtak volna hatalmon, ma már talán nem is lennének nemzetiségi iskolák az országban… A kisebbségi politikus rámutatott, a gyors és erős asszimilációs folyamatok csak Viktor Janukovics hatalomra kerülése óta kezdtek valamelyest enyhülni. Emlékeztetett azokra az intézkedésekre, melyeknek köszönhetően ismét levegőhöz jutottak a nemzeti kisebbségek tagjai, elsősorban a kárpátaljai magyar közösség. Az eredmények között említette, hogy ezentúl a magyar bölcsészképzésre jelentkezők újra anyanyelven vizsgázhatnak, vagy hogy garantálják az emelt szintű érettségi tesztkérdéseinek fordítását. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az igazságszolgáltatásban alkalmazhatóvá tették az adott régióban egy tömbben élő kisebbség nyelvét.
Az UMDSZ tiszteletbeli elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, még ezzel együtt sem ítéli meg úgy a helyzetet, hogy gyökeres fordulat történt volna a kisebbségpolitika terén. Parlamenti beszédében egy sor olyan problémát vetett fel, mely változatlanul megoldásra vár. Sürgette az anyanyelvi képzés garantálását az óvodai neveléstől egészen a felsőoktatásig, a kisebbségek nyelvének szabad használatát a közintézményekben, valamint a kellő feltételek megteremtését az államnyelv minőségi oktatásához a magyar tannyelvű intézményekben. Haladéktalanul fontosnak nevezte a törvényhozás előtt heverő nyelvtörvénytervezet – aminek a kidolgozásában szakértői szinten az országos magyar demokrata szövetség is részt vett – mihamarabbi elfogadását. Ez utóbbit többen is támogatták az ominózus fórumon, de egyes ukrán jobboldali politikusok közben hangos tiltakozásuknak adtak hangot emiatt, tudtuk meg Tóth Mihálytól.
A Magyar Szó kérdésére az UMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette, a jelen lévő kisebbségi szervezetek képviselői és a téma szakértői egyetértettek abban, hogy egy európai értékrenden alapuló, világos irányt megszabó kisebbségpolitikai koncepcióra lenne szükség, valamint a papíron már elvben létező jogok jobb alkalmazását is el kellene érni.
Az etnopolitikai vitafórumon elhangzott beszámolók közül többet is érdemes lenne még kiemelni, de helyszűke miatt csak két fontos mozzanatot villantunk fel. Ion Popescu – az ukrajnai románság képviseletében – az idén esedékes népszámlálás kapcsán reményének adott hangot, hogy a kérdezőbiztosok toleránsan és lojálisan viszonyulnak majd a nem ukrán nemzetiségűekhez, s nem próbálják meg befolyásolni őket, rájuk erőszakolni bármit is. Sürgette még a kisebbségeknek alanyi jogon járó parlamenti képviselet biztosítását, valamint a szavazókörzetek megszabásánál a nemzetiségi arányok figyelembevételét. Popescu a kulturális autonómia mellett is sorakoztatott fel érveket.
Nyina Karpacsova emberi jogi biztos elmondta, az elmúlt három évben mintegy ezer olyan panasz érkezett a címére, amely arról szólt, hogy valaki nemzetiségi hovatartozása miatt szenvedett el jogsértést. A biztos sajnálatosnak nevezte, hogy jelenleg Ukrajnában csak letudó szinten foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, amit leginkább az bizonyít, hogy csupán a kulturális tárcánál, főosztályi keretek között van megjelenítve, holott minisztériumi szintet érdemelne ez a terület.
