A magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat nincs összhangban az európai emberi jogi normákkal, az országban gyakorlatilag senki nem kaphat nemzetközi védelmet – közölte írásos véleményében az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.
Nils Muižnieks az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felkérésére harmadik félként avatkozott be két, a menekültek visszafogadásáról szóló dublini rendelet értelmében Ausztriából Magyarországra visszaszállított menedékkérő ügyébe.
A lett biztos szerint a magyar hatóságok által az utóbbi hónapokban elfogadott korlátozó intézkedések célja, hogy elrettentsék a menedékkérőket az országba való belépéstől és attól, hogy ott nyújtsák be a kérelmüket.
A dokumentumban Muižnieks kifejtette, hogy Magyarországon túlságosan gyorsan lefolytatják a menekültügyi eljárásokat és azok nélkülözik a megfelelő biztosítékokat. Az ET-biztos problémásnak nevezte a menekültügyi őrizetet, valamint az annak végrehajtására szolgáló intézményekben uralkodó állapotokat. Hozzátette, hogy a hatóságok által kiváltott menekültellenes közhangulat nem segíti elő a menedékkérők és a menekültek társadalmi integrációját.
Muižnieks hangsúlyozta, a Magyarországra visszaküldött menedékkérők jelentős része őrizetben van, és nem állnak rendelkezésre számukra hatékony jogorvoslati lehetőségek. Mindezeknek negatív hatása van a dublini egyezmény értelmében visszaküldöttek befogadási körülményeire – írta az emberi jogi biztos.
Az illetékes arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a budapesti kormány Szerbiát biztonságos harmadik országnak minősítette, nagy a kockázata annak, hogy a Magyarországra visszatoloncolt menedékkérőket továbbküldik Szerbiába.
A harmadik fél beavatkozására az Emberi Jogok Európai Egyezményének 36. cikke ad lehetőséget, ennek értelmében az ET emberi jogi biztosa minden, folyamatban lévő ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a tárgyalásokon.
|
Szijjártó: A magyar állam mindenkinek menedéket biztosít A magyar menekültügyi szabályozás teljes mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a tárcája által az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben Nils Muižnieks ET-biztos Magyarországról tett kijelentésére reagált. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország 2015-ben 391 ezer illegális bevándorlónak biztosított szállást és ellátást. „Magyarország mindenkinek menedéket biztosít, aki erre valóban jogosult. Azonban Magyarország nem határos Szíriával. Nincs olyan emberi jog, miszerint a menedékkérő végigvándorolhat fél Európán, és eldöntheti, hogy ő hol szeretne élni. Azok, akik biztonságos országok során haladnak keresztül, nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók” – tette hozzá Szijjártó Péter. A miniszter az ET-biztos egy másik felvetésére úgy reagált, hogy a menekültellenes hangulatot nem a magyar hatóságok gerjesztik, hanem a Kölnben és más városokban elkövetett szexuális bűncselekmények és lopások. |
