A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB). Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.
Lucia Caudet, a bizottság illetékes szóvivője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elrendelte-e ezzel egy időben a projektumhoz kapcsolódó közbeszerzések felfüggesztését a brüsszeli testület. Közleményében a bizottság két uniós irányelvre hivatkozik. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig pont ezt vitatja.
„Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal” – mondta a hírrel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Kiemelte: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban. Kijelentette: Magyarország garantálja, hogy a projektum 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte: jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna.
A hírre ellenzéki pártok is azonnal reagáltak. Az LMP arra szólította fel a kormányt, hogy állítsanak le minden költést és előkészületet a paksi bővítéssel összefüggésben. Szél Bernadett, a párt társelnöke szerint előre tudni lehetett, hogy az orosz atomprojektum nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal. A Párbeszéd Magyarországért (PM) részben a saját győzelmeként könyvelte el a brüsszeli döntést, a közvélemény-kutatásokban a mérési küszöb határán mozgó párt közleményében emlékeztetett arra, hogy az EB Jávor Benedeknek, a PM európai parlamenti képviselőjének beadványa nyomán indíthatta meg a kötelezettségszegési eljárást, és ezzel – amint fogalmaznak – Brüsszel „véget vetett Orbán és Putyin atomflörtjének”.
A Fidesz is közleményben reagált a hírre. A kormánypárt szerint Brüsszel döntése újabb támadás a rezsicsökkentés ellen. Hangsúlyozzák: a paksi atomerőmű fejlesztése elengedhetetlen a magyar lakosság és az ipar hosszú távú, olcsó, biztonságos áramellátásához. Az atomerőmű jelenlegi blokkjainak élettartama idővel lejár, ezért az ország áramellátásának biztosításához még időben bővíteni kell, enélkül Magyarország és a magyar emberek kiszolgáltatottak lennének, és jelentős áramáremeléssel lehetne számolni. A paksi áram a legolcsóbb áram, ezért az atomerőmű fejlesztése nemzetstratégiai érdek.
A kiszivárgott hírek alapján a Jobbik még szerdán adott hangot véleményének az ügyben. Kepli Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselőjének az értékelése szerint a testület nem a szabad verseny iránti elkötelezettség, hanem az Egyesült Államok és Oroszország nagyhatalmi játszmájában betöltött szerepe alapján hozta meg döntését, egyoldalúan az előbbi mellé állva. Ezt támasztja alá, hogy a bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso még nem talált kivetnivalót a beruházással kapcsolatban.
Amint arra a Fidesz is felhívta a figyelmet, a bővítésre eredetileg Gyurcsány Ferenc kormánya kérte a parlament felhatalmazását még 2009-ben.
