A második Orbán-kormány által 2010-ben megfogalmazott nemzetpolitika közvetlenebb célja a nemzethatárok fölötti újraegyesítés elindítása, amellyel kimondtuk azt is, hogy a két világháború közötti revíziós nemzetpolitikával szemben, a realitásoknak megfelelően, alkalmazkodni kívánunk a fennálló geopolitikai rendhez, tiszteletben akarjuk tartani a határokat – jelentette ki Kövér László a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóján kedden Gyöngyösön.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: a nemzetpolitika a Kárpát-medencében, illetve a világban bárhol élő magyarság életlehetőségeinek védelmét, bővítését jelenti. Az elmúlt 25 évben regnáló kormányok felerészben fontosnak tekintették ezt, másik fele azonban minimum elhanyagolta a nemzeti szempontokat, vagy egyenesen nemzetellenes politikát folytatott – mondta a politikus. Véleménye szerint a mélypontot Gyurcsány Ferenc jelentette, aki a „nyílt nemzettagadás politikáját valósította meg”, ami pedig azóta is továbbél a baloldalon.
– Ma már, tíz év távlatából azt látjuk: mindaz, amit a magyar baloldal sajátosságának, genetikai hibából fakadó torzult karakterének gondoltunk, az valójában az európai baloldal karaktere – fogalmazott Kövér László.
E karakter alapján szerinte a nemzetállamok, és bennük a nemzetek a haladás útján robogó gőzmozdony elől, amelyen 1917 után vörös csillag, most pedig kék meg szivárványszínű embléma szerepel, eltávolítandók.
A házelnök megítélése alapján, két nagy erőcsoport küzd egymással. Az egyik oldalon a nemzetek feletti, nemzetek helyetti globális erőpolitika áll, a másik oldalon pedig azok állnak, akik azt gondolják, hogy az egyesült Európának a nemzetek Európájának kell lennie.
– Az egyesült Európában látjuk azt a lehetőséget, tágabb mozgásteret, amelyet kihasználva, ezen határok fölött meg tudjuk valósítani a nemzet integrációját, élő, organikus szövetté tegyük újra a magyar nemzetet – jelentette ki Kövér László.
Úgy fogalmazott, nem lehet semmissé tenni a 2004. december 5-ei népszavazás következményeit. Különösen a fiatalabb generációban okozott olyan sokkot, maradandó sérüléseket, amit semmilyen szimbolikus jóvátétel nem tud teljesen helyrehozni. Mint mondta, most a cél a nemzetegyesítés politikáját a gyakorlatba való átültetése. Az egységesülő magyar nemzet előtt ugyanakkor a legnagyobb kihívást a demográfiai lejtmenet jelenti – fűzte hozzá.
Szavai szerint mindez azért következhetett be, mert a magyar politikai elit az elmúlt 25 évben képtelen volt kialakítani egy egységes nemzetpolitikát. Ezért is fontos, hogy a jelenlegi politika folytonosságot kapjon meg legalább egy-két cikluson keresztül. Ha a magyar társadalom elitje nem tud egységes lenni az alapvető kérdésekben, nincs esélyünk a megmaradásra – mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a biológiai megmaradás nem elsősorban anyagi kérdés, nem azon múlik, hogy milyen és mekkora kedvezményeket kapnak a családok, hiszen a leggazdagabb, legfejlettebb nyugati országokban is fogy a népesség. Fontos az is, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával. A demográfiai kérdések azonban fejben dőlnek el, ahhoz pedig, hogy mi van az emberek fejében, a pedagógusoknak van a legtöbb közük – húzta alá Kövér László.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása, boldogulása szülőföldjén oktatási, kulturális és anyanyelvi kérdés is. Ezt a mai magyar nemzetpolitika különböző támogatásokkal, programokkal igyekszik segíteni.
Azt mondta: értelmiség nélküli csonka nemzetnek nehezebb a túlélés, ezért erősíteni kell a határon túli intézményeket, amelyek közül nagyon sokat a magyar állam tart fenn. A programokra, intézmények finanszírozására évente több mint tízmilliárd forintot fordít a magyar állam.
