Szabad György azt vallotta, a hazát csak a nemzet szabadsága, a polgári szabadságjogok érvényesülése teheti naggyá; ezért a szabadságért dolgozott és küzdött egész életében – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.
– Ma egy olyan magyar hazafinak adunk végtisztességet, aki tudósként, politikusként minden szívdobbanásával éltetni igyekezett azt a kossuthi gondolatot, amely így szól: „haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz” – fogalmazott az államfő az első szabadon választott Országgyűlés elnökének gyászszertartásán.
„Érdemem kevés, ezt a feladatot nem kerestem, de vállalom” – idézte Szabad György szavait, amelyekkel a történész, akadémikus 1990-ben elvállalta a házelnöki megbízatást. Áder János hangsúlyozta, az elhunyt életútja azt üzeni: az ember életének nem a pénz, nem a rang, nem a hatalom, hanem csakis a szabadság és a tisztesség képes méltóságot adni.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Szabad György a rendszerváltoztató időkben Antall József miniszterelnök mellett a Magyar Demokrata Fórum legmeghatározóbb egyéniségei közé tartozott. Szerénységével, felkészültségével, emberi tisztességével képes volt rangot és tekintélyt adni első szabadon választott Országgyűlésünknek – idézte fel, megjegyezve, azon politikusok közé tartozott, akik a rájuk bízott hatalmat a nemzet és a demokrácia szolgálatának tekintették.
– Nagy formátumú gondolkodót gyászol a társadalom és a Magyar Tudományos Akadémia. Nagy hatású történetíró és iskolateremtő tanár volt, aki több generáció történeti gondolkodásán hagyta rajta a kézjegyét – mondta Lovász László, az MTA elnöke.
Kitért arra, hogy a Széchenyi-díjas akadémikus történészi életműve két hatalmas pilléren nyugodott, mindkettőnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc képezte az alapját, és a 19. század két legsúlyosabb sorsproblémája ihlette: a jobbágyfelszabadítás, illetve a nemzeti függetlenség kérdése. Felidézte, hogy Szabad György már 1983-ban, az MTA levelező tagjaként mondott első székfoglalójában hitet tett Magyarország függetlensége mellett.
Kónya Imre, az MDF volt frakcióvezetője arról beszélt: a sors ajándéka, a nemzet különös szerencséje, hogy „a demokratikus Magyarország megszületésénél két, sziklaszilárd jellemmel megáldott nagy ember, két igaz hazafi és demokrata bábáskodott: Antall József és Szabad György”.
– Mindazok, akik a kormányfői és a házelnöki tisztséget utánuk betöltötték, és akik a jövőben fognak a helyükbe lépni, példájukat meg nem kerülhetik – folytatta beszédét az egykori politikus, felidézve, hogy Szabad György az első pillanattól kezdve meghatározó szerepet játszott a diktatórikus rendszer lebontásában, legyen szó az MDF megalakulásáról, az Ellenzéki Kerekasztalról vagy „a rendszerváltó megállapodásról”.
A július 3-án, életének 91. évében elhunyt Szabad Györgyöt a történelmi egyházak és felekezetek nevében Spányi Antal római katolikus püspök, Bogárdi Szabó István református püspök, az egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija búcsúztatta.
A sírnál elhelyezte az emlékezés virágait – mások mellett – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.
