Akadályozná a vadállomány szabad mozgását, valamint védett élőhelyeket vágna ketté a szerb határra tervezett kerítés, ami egyúttal a több évtizedes szerb-magyar természetvédelmi együttműködésnek a végét is jelentheti – állítják egybehangzóan környezetvédelmi szakemberek. Erre hivatkozva közbeavatkozhat az Európai Unió, amelynek ellenőrzési és engedélyezési jogköre van az érintett terület részét képező Natura 2000-es területek felett – írja a hvg.hu.
Mindeddig senki nem vizsgálta annak a helyzetnek a következményeit, hogy a déli határszakaszra tervezett 175 kilométeres kerítésből nagyjából 30-40 kilométer az Európai Unió ökológiai hálózata, a Natura 2000 programterület része. A kerítés megépítése természetvédelmi hatóságok munkatársai és szakemberek egyöntetű véleménye szerint súlyosan károsítaná a vadon élő állat- és növényfajok természetes élőhelyét a főként a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatása alá tartozó területen.
Natura 2000-es védettséget élvez az az öt kilométernyi határszakasz Ásotthalom és Kelebia mellett, ahol jelenleg a legtöbb migráns – naponta 100-200 fő – igyekszik átszökni a határon. A hvg.hu-nak nyilatkozó, a környéket jól ismerő szakember szerint eddig elhanyagolható volt a migránsok vonulásának környezetre gyakorolt hatása, a kormány a kerítéssel azonban egyébként is kisszámú, védett populációkat szakítana ketté, és a nagyvadak mozgása is teljes mértékben ellehetetlenülne.
Bojtos Ferenc, a CSEMETE Egyesület munkatársa érdeklődésünkre ugyanakkor közölte, hogy a környéken él Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfajtája, a rágcsálók rendjébe tartozó, fokozottan védett délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis), melynek megmentésére 2012-ben külön program indult, miután kevesebb példány él belőle a világon, mint az óriás pandából. (Körülbelül 200 egyedet ölel fel a populáció.) A kerítés bebetonozott alapja akadályozná a földikutya föld alatti mozgását, de az egyik érintett nemzeti park munkatársa szerint a röpképtelen állatok is biztosan elszigetelődnének a fajtársaiktól, a kerítés minőségétől függően pedig 4 méteres magasság alatt még lepkék sem tudnának átrepülni a határszakaszon.
A magyar EU-csatlakozás feltétele volt, hogy Magyarország csatlakozzon két természetvédelmi egyezményhez, melyek a különleges madárvédelmi és a természet-megőrzési területek magasabb, európai védettségét célozták meg. Magyarország területének 15 százaléka tartozik valamilyen védettségi besorolás alá, a Natura 2000 szinte az összes ilyen területet felöleli, és továbbiakkal kiegészülve az ország 21 százalékát lefedi. A területeket Magyarország jelölte ki, a kijelölésénél kizárólag szakmai szempontokat vehettek figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhattak szerepet.
Az ellenőrzési jogkört az Európai Bizottság gyakorolja a magyar hatóságokon kívül, így vizsgálhatják, hogy a terület kiterjedése valóban felöleli az élőlények teljes populációját. Minden esetben, ha valamilyen építményt terveznek felhúzni egy védett területen, kötelező hatástanulmányt készíteni, amit az Európai Bizottság szintén ellenőrizhet. Amennyiben olyan tervekkel találkoznak, melyek veszélyeztetik a fokozott védettség alatt álló természeti értékeket, megtagadhatják az építési engedély kiadását. Jellemzően abban az esetben folytat vizsgálatot a Bizottság, ha panasz érkezik egy tagállamra a hiányos teljesítés kapcsán. Először többnyire informális konzultációt kezdeményeznek a tagállammal, majd a konzultáció kedvezőtlen kimenetele vagy nyilvánvaló mulasztás esetén kötelezettségszegési eljárást indítanak a tagállam ellen, ami kedvezőtlen esetben az Európai Bíróságig is eljuthat. Az illetékes kormányhivatal ellenben úgy látja, hogy az Európai Bizottság véleményét csak kiemelt jelentőségű érték várhatóan jelentős mértékű károsodása esetén kell kikérni, egyéb esetekben nem.
