Négyszázalékos gazdasági növekedést tűz ki célul 2016-ra a magyar kormány – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) pekingi székházában tartott kínai–magyar üzleti fórumon. A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó magyar kormányfő a nap folyamán megbeszélést folytatott Li Ko-csiang miniszterelnökkel is, ahol elmondta: a kínai–magyar kapcsolatok erősítéséért érkezett magas szintű magyar delegáció a kínai fővárosba.
„Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba” – mondta Közép-Európára utalva a kormányfő a délelőtti gazdasági fórumon, mintegy 250-300 üzletember – köztük több mint száz magyar vállalat képviselője – előtt. Hozzátette, Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat. Azt is hangsúlyozta, hogy az a cég, amely jelen van Magyarországon, jelen van az 500 milliós EU-s piacon is.
Kormánya intézkedései közül megemlítette a 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését, az alacsony társasági adót és a munkaalapú gazdasági rendszert, amellyel kapcsolatban közölte: a cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy „a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani”, így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget – magyarázta.
Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés, Kínának is ez óriási előnye. Az április 6-ai magyarországi parlamenti választásra utalva hozzátette, „jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni”.
Orbán Viktor beszámolt a Bank of China bankcsoport elnökével tegnap reggel folytatott tárgyalásáról is, amelyen megállapodtak: a Bank of China Magyarországon hozza létre regionális központját, és egy fiókhálózatot is kiépít a közép-európai aktivitást mutató kínai cégek pénzügyi kiszolgálása érdekében.
A CCPIT és a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által közösen szervezett fórumon Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar kabinet nevében a kínai Wanhuával, a BorsodChem tulajdonosával. Emellett több más vállalatközi egyezmény is született a tanácskozáson.
A kormányfő ezt megelőzően, reggel külön is találkozott a magyar üzletember-delegációval. Rövid köszöntőjében jól megalapozottnak nevezte a kínai–magyar kapcsolatrendszert. Kifejtette: Kína törekszik kiépíteni kapcsolatait Közép-Európával, de az a fajta nyitottság, amely nem gyanakvással fogadja a kínaiakat, csak Magyarországon van meg.
A pekingi látogatás céljai között említette Kína és a közép-európai országok turisztikai együttműködésének budapesti regionális központjáról szóló végleges szerződés aláírását, valamint hogy közelebb kerüljenek a Magyarország és Kína közötti közvetlen légi járat visszaállításához. Azt is mondta, itt a lehetőség, hogy Kína, ha akar, részt vegyen Közép-Európa infrastruktúrájának fejlesztésében, majd felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban például a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálására.
Hivatalos programja folytatásaként délután a kínai Országos Népi Gyűlés, azaz a törvényhozás épületében Li Ko-csiang miniszterelnökkel tárgyalt Orbán Viktor.
A nemzeti nyelven – konszekutív tolmácsolással – zajló tárgyalás első, a sajtó nyilvános perceiben a kínai miniszterelnök úgy fogalmazott, „régi barátok vagyunk”, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai új évben Orbán Viktor az első külföldi kormányfő az ázsiai országban. Ez is bizonyítja, hogy a kínai–magyar kapcsolatok nagyon szorosak – értékelte.
Orbán Viktor köszöntőjében kifejezte Magyarország nagyrabecsülését Kína elmúlt években elért eredményeinek, kiváltságnak nevezve, hogy a most véget ért ünnepi időszakot követően fogadják a magyar delegációt Pekingben. Pekingbe „azzal a céllal érkeztünk (...), hogy megerősítsük és tovább mélyítsük a kínai–magyar kapcsolatokat” – mondta.
A mintegy egyórás megbeszélés után a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláírt a kínai és a magyar fél, például akadémiai egyezményeket, turisztikai megállapodást, a kínai hagyományos orvoslással kapcsolatos együttműködési szándéknyilatkozatot és az exportbiztosításról kötött megállapodást.
