A magyarországi almásokat az uniós átlagnál valamivel kisebb aszály- és fagykárok érték, ezért a magyar étkezési és ipari alma iránt megnőhet a kereslet külföldön is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ugyanakkor figyelmeztet, hogy a mostani keresleti piac és a várhatóan magasabb idei termelői árak ne tévesszék meg a termelőket: az ültetvényszerkezetben, technológiában jelentős fejlesztésre van szükség, hogy a magyar alma versenyképes legyen Európában. A köztestület ehhez minden szakmai segítséget megad az almatermelőknek.
A NAK a termelőkkel és a kiskereskedelmi áruházláncokkal folytatott szakmai megbeszélésen hétfőn közleményben felhívta a figyelmet, hogy jelentősen növelni kell az étkezési alma arányát az iparival szemben. A tanácskozáson elhangzott, hogy a magyarországi fajta- és ültetvényszerkezet 25 éve csak minimálisan változott, csupán az ültetvényterület 20-25 százaléka mondható korszerűnek. Jelentős gondokat okoz a munkaerőhiány is, amit számos termelő a közfoglalkoztatás és a szezonális mezőgazdasági munka közötti könnyebb és motivált átjárással oldana meg – írták.
A várhatóan 500 ezer tonnás magyarországi termésből 150-200 ezer tonna lehet étkezési alma, de egy elhúzódó kánikula csökkentheti ezt a mennyiséget.
Magyarország a hetedik legnagyobb alma termőterülettel rendelkezik az EU-ban, SAPS-adatok szerint 25 ezer hektárral. Magyarországnál csak Lengyelország (165 ezer hektár), Románia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország, Németország bír nagyobb alma termőterülettel. Az Unióban 9343 ezer tonna a 2017-re várható becsült termésmennyiség, ami az elmúlt három év átlagához képest 2,7 millió tonnás kiesést jelent. Ez 23 százalékkal kevesebb.
