Határozatképtelen volt a rendkívüli parlamenti ülés

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés tegnapra ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülése, így csak napirend előtti felszólalások hangzottak el.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a Fidesz–KDNP távolmaradását az üléstől úgy értékelte: a kormánypártokat nem érdekli Magyarország jövője, „csak a saját, önző, hatalommegtartó érdekeiket követik”, a valódi problémák elől menekülnek, inkább nyaralnak vagy éppen „lekésték a helikoptert”.

Emlékeztetett, „az oktatás szabadságának védelme” és a devizahitelesek megsegítése érdekében kezdeményezték a rendkívüli ülést. Előbbiről azt mondta, hogy törvényjavaslatukkal meg akarják akadályozni „az egyik legjobb magyar egyetem, a CEU ellehetetlenítését”.

A devizahitelesek ügyében Tóth Bertalan azonnali intézkedéseket sürgetett, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magyar családok tízezrei ne kerüljenek utcára.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: az ellenzék a Soros Györgynek fontos ügyekben még nyáron is összehívja a parlamentet. A felsőoktatás ügyében kifejtette: a kormány célja, hogy a Magyarországon működő összes egyetemre azonos szabályok vonatkozzanak, a tárgyalások jól haladnak, a Soros-egyetemet pedig senki nem akarja bezárni. A devizahitelesekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: ha van egyértelmű felelőse a devizahitelezési válságnak, az a baloldal, a válság kezelése pedig a polgári kormányra maradt, ezért döntött a kabinet az árfolyamgátról, a végtörlesztésről és a banki elszámoltatásról, az ellenzék azonban nem szavazta meg ezeket az intézkedéseket.

Hadházy Ákos (LMP) napirend előtti felszólalásában „a kilakoltatási moratórium visszaállítását szorgalmazta”. Kijelentette azt is: nemcsak a terroristák vehetnek el életeket, hanem azok a „gátlástalan politikusok” is, akik szerinte felelőssé tehetők a nehéz helyzetbe kerültek tragédiájáért. Az idén 10 ezer kilakoltatásra is sor kerülhet – mutatott rá, és megismételte: szerinte egyes fideszes politikusoknak ez még érdekében is állhat, hogy busás haszonnal adják tovább az így megszerzett ingatlant. A képviselő szerint a kormány a bankárok mellett azért is felelős, mert tudatosan gyengítette a forintot, a bankoktól elvett extraprofitot pedig nem adta vissza az érintetteknek.

Dömötör Csaba válaszában a szocialistákat nevezte a válság fő felelőseinek, és kifogásolta, hogy az LMP velük szövetkezett a rendkívüli ülés érdekében. Emlékeztetett: az államilag támogatott lakáshitelezési rendszer eltörlése terelte az embereket a devizahitelek felé, a baloldali kormányok pedig semmilyen segítséget nem nyújtottak. Sorolta az Orbán-kormány ez ügyben hozott intézkedéseit, majd rámutatott: az LMP ezeket nem támogatta, vagyis ha rajtuk múlik, most magasabbak lennének a törlesztőrészletek, több pénz maradt volna a bankoknál és többen adósodtak volna el.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az évszázad pénzügyi átverésének nevezte a devizahitelezést. Feltette a kérdést: aki 165 forinton vette fel a hitelét, az miért 256 forintos áron váltotta vissza? Hibásnak nevezte az elszámolási törvényt, amely szerinte a bankoknál hagyta a pénzt, és elszámoláskori árfolyamú elszámolást sürgetett. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy hozzájárult az ország „kiürítéséhez”, a gazdaság „kiszárításához”. A „kifosztógépezetet” támogatja az, aki nem járul hozzá a felvétel napján érvényes árfolyam alkalmazásához – hangoztatta Z. Kárpát Dániel, aki bírálta az LMP-t is, amely korábban a hitelfelvevőket is felelőssé tette.

Dömötör Csaba válaszában megismételte: a baloldal engedett teret a devizahitelezésnek, és a jelenlegi kormány szüntette meg azt. Az államtitkár a Jobbiknak is azt mondta: „a tettesekkel együtt hivatkoznak az áldozatokra” akkor, amikor a szocialistákkal szövetkeztek a rendkívüli ülés összehívásáért.

Közös célnak nevezte az érintettek megsegítését. A kormány intézkedései 1,4 millió embernek segítettek – hívta fel a figyelmet, a Jobbikot ugyanakkor bírálva amiatt, hogy elnökük nem szavazta meg az ehhez szükséges törvényeket. Szerinte emellett jobbikos politikusok minősíthetetlen hangnemben sértegetnek egyes társadalmi csoportokat, köztük a határon túli magyarokat.

A Ház jelenlévő képviselői – az MSZP-, az LMP- és a Jobbik-frakció tagjai, valamint a DK-sok kivételével a függetlenek – ezt követően kézzel, majd szavazógéppel is voksoltak a napirendről, de mivel 141 képviselő nem volt jelen, és mindössze 57 támogató voks érkezett, határozatképtelenség miatt nem sikerült elfogadni az ajánlást. Így Latorcai János levezető elnök a rendkívüli ülést bő fél óra után bezárta és bejelentette, hogy a következő ülését várhatóan szeptember 18-án tartja a Ház.