Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
Az EB júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Az akkor megküldött hivatalos felszólító levelekre érkezett válaszok azonban nem találtattak kielégítőnek, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy az érintett országok megkezdenék az áthelyezéseket – tájékoztatott a bizottság szerdán.
Mint írták, a kapott válaszlevelekben szereplő érvek – például a menekültügyi kvóták ellen indított, folyamatban lévő per, valamint a szolidaritás más módon való kifejezése – egyike sem igazolta a kötelezettségvállalások elmulasztását.
Az Európai Bizottság leszögezte: Magyarország, Lengyelország és Csehország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is megszegi a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeket. A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
EGYENLŐSÉGJEL A KVÓTA ÉS A SZOLIDARITÁS KÖZÖTT
Ha az áthelyezésre vonatkozó uniós megállapodást jelenleg elutasító tagállamok változtatnak álláspontjukon, az Európai Bizottság készen áll arra, hogy együttműködjön velük fennálló aggályaik kezelése érdekében – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos Brüsszelben szerdán.
Az uniós biztos elmondta, egyre láthatóbbá válik az „igazi szolidaritás”, ugyanis egyre több jogosult embert helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba. Néhány tagállam azonban nem tesz eleget kötelezettségeinek – ezért az Európai Bizottság szerdán az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indoklással ellátott véleményt küldött Csehországnak, Magyarországnak és Lengyelországnak – tette hozzá.
Aláhúzta, az Európai Bizottság mindig is komolyan vette az érintett tagállamok aggályait és mindent megtett annak érdekében, hogy megértesse a mechanizmusban való részvétel jelentőségét. A probléma ugyanakkor az, hogy kérdéses, vajon „ezek az országok tényleg részesei szeretnének-e lenni ennek a rendszernek” – mondta.
„BRÜSSZEL ERŐLTETI A MENEKÜLTKVÓTÁT”
Brüsszel minden eszközzel és rohamléptékben Magyarországra akarja erőltetni a kvótát – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ az Európai Bizottság szerdai bejelentésére. A közlemény szerint az Európai Bíróság főtanácsnoka mellett a brüsszeli bizottság is újabb nyomást próbál gyakorolni azokra a tagállamokra, amelyek elutasítják a Soros-tervet és a migránsok betelepítését. Hozzátették, a kormány nem a migránsok betelepítésében és elosztásában, hanem a határok védelmében látja a megoldást és ezért mindent megtesz a magyar és az uniós határok védelméért.
Magyarország saját pénzéből 260 milliárd forintot költött a határvédelemre, Brüsszel ezekhez a költségekhez nem járult hozzá – emlékeztettek.
Brüsszel támadása a kvóta elutasítása és a tranzitzóna ellen nem más, mint a magyar bevándorláspolitika és a kerítés lebontására irányuló kísérlet – írták.
