A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 ellenzéki nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére, a jobbikos képviselők nem szavaztak.
Tömeg az Élőlánc a CEU körül címmel meghirdetett demonstrációján (Fotó: MTI)
A változás alapján, ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezek megkötésére a törvény kihirdetése után fél évig van idő.
A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.
A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.
A törvénymódosítást a kormány javaslatára kivételes eljárásban, egy nap alatt tárgyalta és fogadta el a parlament.
A szavazás előtt Szabó Szabolcs, az Együtt független parlamenti képviselője tiltakozásul éles szirénahangot kibocsátó megafont helyezett működésbe az ülésteremben, majd az eszközt a teremszolgálat kérésére átadta. Az ülést vezető Lezsák Sándor figyelmeztette a politikust, hogy megsértette a szemléltetés szabályait.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a javaslat összevont vitáját megnyitó expozéjában azt mondta, a külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, „jogokat biztosítanak, és nem előjogokat”.
Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni.
AZ ÁLLAMFŐHÖZ FORDULNAK
A CEU a törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt – közölte az intézmény vezetője Washingtonból.
Michael Ignatieff elnök-rektor csalódását fejezte ki a törvénymódosítás miatt, amelyet egy hét alatt, „minden vita nélkül áterőszakoltak az Országgyűlésen”. Hozzátette: az elfogadott verzió rosszabb, mint az eredeti, a 2018. január 1-jére előrehozott határidő nehezen betartható.
Az MSZP-frakció egységesen kiáll a CEU mellett, és azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását – közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője a jogszabály parlamenti elfogadása után tartott sajtótájékoztatón.
Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a „lex CEU” miatt – közölte a párt két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos az MTI-vel kedden. Mint írták, a CEU ellehetetlenítéséről szóló előterjesztés az LMP álláspontja szerint nemcsak elfogadhatatlan és káros, de alaptörvény-ellenes is. A párt ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és kéri a többi ellenzéki párt támogatását a beadványához.
Balog Zoltán miniszter Palkovics László oktatásért felelős államtitkárhoz fordul (Fotó: MTI)
A Demokratikus Koalíció elindítja hétfőn bejelentett népszavazási kezdeményezését annak érdekében, hogy megakadályozzák a CEU megszüntetését – közölte Vadai Ágnes, a párt alelnöke.
Internetes petíciót indított Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke azért, hogy Áder János köztársasági elnök ne írja alá „a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítást”.
A DIÁKOK VÉDELMÉBEN
A magyar felsőoktatás és a diákok védelmével indokolta a felsőoktatási törvény külföldi egyetemeket érintő módosítását Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti szavazás után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Megismételte: a kedden elfogadott törvénymódosítás a Közép-európai Egyetem működését, oktatási programját nem érinti – mert az egy magyar egyetem magyar akkreditációval –, a Central European University ( CEU) azonban az Egyesült Államokban van bejegyezve, ahol viszont nem végez oktatási-kutatási tevékenységet. Ugyanakkor erre „az oktatási tevékenység nélküli szervezetre” hivatkozva adnak ki amerikai diplomákat a magyarországi Közép-európai Egyetemen – tette hozzá a frakcióvezető. Ez szerinte megtévesztő, jogi trükk, kiskapu, amit be kell zárni.
KÜLFÖLDI REAKCIÓK
Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D) közleményben azt írta, teljességgel elfogadhatatlan a magyar kormány támadása a Közép-európai Egyetem ellen. Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, hogy „Orbán sorozatos támadásai miatt a demokrácia hanyatlóban van Magyarországon”, és felháborítónak nevezte, hogy „a Fidesz még mindig tagja lehet az Európai Néppártnak”.
Frank-Walter Steinmeier német államfő az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén kijelentette, Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel.
Budapest helyett az osztrák főváros lehetne a CEU székhelye Maria Vassilakou bécsi főpolgármester-helyettes szerint – írta a Kurier című osztrák lap kedden.
„Ha az intézmény új helyet keres, úgy szívesen meghívnám a Soros-egyetemet Bécsbe” – mondta a lapnak a zöldpárti politikus.
DIPLOMÁCIAI BONYODALMAK
Az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a Közép-Európai Egyetem függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért – közölte az amerikai nagykövetség kedden az MTI-vel. A közlemény szerint az Egyesült Államok csalódással értesült arról, hogy a Közép-Európai Egyetemet „célba vevő” törvényt kedden gyorsított eljárással elfogadták. Annak ellenére fogadták el a törvényt, hogy az Egyesült Államok, helyi és nemzetközi szervezetek és intézmények százai, valamint a tanszabadságot becsben tartó magyarok ezrei fejezték ki korábban komoly fenntartásaikat – olvasható a közleményben.
Altusz Kristóf helyettes államtitkár bekérette szerdára a budapesti amerikai és német nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a felsőoktatási törvény ügyében – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden az MTI-vel. Mint írták, Magyarországon minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat.
„A ma elfogadott jogszabály kizárólag erre irányul” – fogalmaztak.
Hangsúlyozták: „minden ezzel ellentétes állítás hamis, ezért a holnapi napra mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Németország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét” a KKM-be kérette Altusz Kristóf.
ÉLŐLÁNC AZ EGYETEM KÖRÜL
Kedd délután élőláncos tiltakozás kezdődött a CEU budapesti épülete előtt az Oktatási Szabadságot elnevezésű független diákszervezet szervezésében. Az intézmény Nádor, Arany János, Október 6. és a Zrínyi utcai épülettömbjét körbeállók tiltakozásukat fejezték ki a parlament keddi döntése miatt, a szónokok pedig arra biztatták Áder János köztársasági elnököt, hogy „vétózza meg”, azaz ne írja alá a törvény-módosítást.
