Kültéri mellszobor idézi IV. Károly utolsó magyar király alakját Budapesten, a műalkotást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, és Habsburg György, az uralkodó unokája avatta fel hétfőn.
A szobor leleplezése (Fotó: MTI)
Semjén Zsolt ünnepi beszédében kiemelte: a rendszerváltozás után is csaknem két évtizednek kellett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elferdített szemléletén átlépve, elhallgatott fejezeteiről nyugodtan, tényszerűen lehessen beszélni. A kommunista történelemszemlélet hazájukhoz hű, nemzetükért felelősséget vállaló személyeket tüntetett fel negatív színben – vagy éppen ellenségként –, és helyükre a megszállókat kritikátlanul kiszolgálókat állította példaképül – mutatott rá.
Hozzátette: az 1945 utáni rendszer szemében szálka volt minden olyan alkotás, ami ideológiájuknak nem felelt meg. Így mindazon szobrok és emlékművek sorsa megpecsételődött, amelyek az elszakított területekre emlékeztettek, a 19-es kommün áldozatainak állítottak emléket vagy a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők. A Habsburg-szobrokat az elsők között távolították el helyükről – jegyezte meg.
Úgy látta: szerencsésebb lett volna rögtön a király boldoggá avatásakor a szobor felállítása, vagy még előtte, ezzel is jelezve a nemzet tiszteletét. Ugyanakkor megkoronázásának századik évfordulóján mindenképpen méltó, hogy ezt az adósságot leróják – mondta.
Semjén Zsolt kitért arra is: a világ immár két éve emlékezik a nagy háború századik évfordulójára. Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta a békét, és minden kockázatot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor a monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak.
A kormányfő helyettese felidézte, hogy IV. Károlyt 2004 őszén avatták boldoggá. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: hitvalló királyaink sorát Szent István nyitotta meg, Boldog IV. Károllyal teljessé vált a kép.
